Megújul a mozgókép közalapítvány kuratóriuma

Lejár a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) kuratóriumának mandátuma december 31-ével, a nyolctagú testületnek hat új tagja lesz, elnöke továbbra is Grunwalsky Ferenc rendező-operatőr marad - közölte a grémium főtitkára az MTI-vel.

Az alapítók többfordulós egyeztetés alapján a hónap elején egységes javaslatot tettek az új kuratóriumi tagok személyéről, majd a kormány változatlan formában elfogadta a névsort, amely jelenleg cégbírósági bejegyzés alatt áll - mondta Tóth Erzsébet. Hozzátette: a változás cégbírósági bejegyzéséig az eddigi grémium teljes hatáskörrel végzi munkáját.

Ketten maradnak

A főtitkár kiemelte, hogy ekkora változás még soha nem volt a kuratóriumban, mint most; a testület nyolc tagja közül mindössze ketten folytatják a munkát. A grémium elnöke továbbra is Grunwalsky Ferenc lesz, és a kuratórium tagja marad a miniszter jelöltjeként a kulturális tárca részéről Foktői János is.

Vince Mátyás, a Magyar Távirati Iroda Rt. elnöke és Kádár Béla közgazdászprofesszor már előzetesen bejelentette, hogy elfoglaltsága miatt nem tudja vállalni tovább a munkát - mondta Tóth Erzsébet.

Mint hozzátette, Grunwalsky Ferenc elnök és Foktői János mellett a kuratórium tagja lesz Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Bod Péter Ákos közgazdász, Csányi Vilmos etológus, Donáth László evangélikus lelkész, Naszvadi György pénzügyi szakember, Simó György, az Axelero Internet Rt. vezérigazgatója.

A jelenlegi testületből Kodolányi Gyula, Kőhalmi Ferenc, Pohárnok Mihály és Vince Mátyás a megalakulás, 1991 óta tagja a kuratóriumnak, a grémium tagja továbbá Somosi Péter.

A főtitkár közölte: az új névsor "akkor lép életbe", amikor a cégbíróság bejegyzi a változást. A jelenlegi kuratórium mindaddig jogszerűen és teljes hatáskörrel látja el a munkát. Véleménye szerint az átadás-átvétel talán január végén, február elején megtörténhet.

Tóth Erzsébet elmondta azt is, hogy a kuratóriumot három évre bízzák meg, és főtitkári mandátumát, amelyet 1997 óta tölt be, két évre hosszabbította meg a kuratórium.

A filmtörvény segít

Grunwalsky Ferenc az MTI-nek nyilatkozva kiemelte, hogy már látható a filmtörvény április 1-jei életbe lépése után megindult munka eredménye.

Mint mondta, reményeik szerint ebben az évben megduplázódik, egymillió fölé emelkedik a magyar filmek nézőszáma, és elég sok a koprodukciós alkotás is. Minden szempontból úgy látszik tehát, hogy a törvény stabil helyzetet teremtett, az MMK-nak pedig sikerült lefektetnie az alapokat, hogy átlátható és világos finanszírozási rendszer alakuljon ki - tette hozzá.

A testület elnöke hangsúlyozta, hogy "nem szabad lassítani", a szakma nem veszíthet a lendületből, tartani kell a széles kulturális választékot, és megőrizni, vagy növelni a nézőszámot.

Fontosnak nevezte azt is, hogy a parlament által november 22-én megszavazott törvénymódosítás nyomán az adókedvezmények rendszerébe bekapcsolódjon a hazai és a külföldi tőke, és a filmek finanszírozása részben átálljon egy banki hitelkonstrukcióra, amihez véglegesen meg kell teremteni a jogi, gazdasági feltételeket.

Az idén 600 millió forint körüli összeget fektetett be a magántőke, ez jövőre akár másfél milliárdra is emelkedhet, ami komoly pezsgést eredményezhet - mondta.

Grunwalsky Ferenc közölte: ha még egy ilyen jó év következik, akkor rögződik a nézőkben is, hogy újra van magyar film. Elmondta, hogy nagyon sok új alkotó jelent meg, lassan létrejön egy stabil közönség, megjelennek ismét a kedvencek, kialakul egy olyan kulturális választék, amire lehet számítani.

Az MMK helyzete egyszerűsödik

A kuratórium elnöke közölte azt is: szeretnének megegyezni az ÁPV Rt.-vel arról, hogy a Róna utcai telep és egy laboratórium szakmai befektetők kezében maradjon.

Pohárnok Mihály, aki a kezdetek óta tagja a kuratóriumnak, de mandátumának lejártával hamarosan távozik a testületből, az MTI-nek úgy nyilatkozott: a filmtörvény megváltoztatja és részben egyszerűsíti az MMK szerepét.

Mint hozzátette, a közalapítvány eddig "egyedül tartotta a frontot" a filmkultúra forrásainak biztosításáért való küzdelemben, a filmtörvény azonban bizonyos értelemben megkönnyíti a kuratórium működését, hiszen sokféle garanciát és szabályt vezet be, ami korábban nem volt.

Pohárnok Mihály felidézte: a közalapítvány megalakulása annak idején jelentős változás volt; azt jelentette, hogy kivonták az állami gyámkodás alól a mozgóképkultúrára szánt forrásokat, és a szakma által választott testületre bízták, ezáltal megszűnt a közvetlen állami beavatkozás lehetősége.

A kuratóriumnak nagy szerepe volt abban, hogy a magyar mozgóképkultúra életben maradhatott, fontos filmes intézmények megmaradtak, a filmvagyont sikerült mégiscsak megőrizni - hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy a nehéz körülmények között is filmek sokasága jött létre, köztük nagyszerű alkotások.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a kuratórium volt az, amely magát a filmtörvényt fölvetette, az első megbízásokat adta megkomponálására és mindvégig közreműködött megalkotásában - tette hozzá Pohárnok Mihály.

Kiemelte, hogy a jogszabály sokkal jobb feltételeket teremtett a szakma számára, egyszersmind azonban új helyzetet jelent, amelyben nem csak a pénzügyi kérdések újfajta kezelése kívánatos (ezen a téren az elmúlt év már jelentős változásokat hozott), hanem szükség lesz a kuratórium intézményének, szervezetének és munkájának tartalmi korszerűsítésére is. Ez azonban már az új kuratóriumra vár.

Fő letéteményes

A kormány 1991-ben hozta létre az MMK-t, a kabinet mellett az alapítók között 26 filmes szervezet szerepel. A közalapítvány célja, hogy az állami mozgókép-mecenatúra fő letéteményeseként elősegítse a magyar filmek gyártását és terjesztését, a filmkultúra értékeinek megőrzését és védelmét, a mozgóképkultúra megújulását, valamint a mozgóképszakma érdekeinek képviseletét.