Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

A Mundruczó-stáb is a telekommunikációs összeomlás áldozata volt Cannes-ban

2008.05.20. 12:30
A Woody Allen-es és az Indiana Jones-os fergeteges sztárhétvége után csendes hétfő köszöntött a Cannes-ban fesztiválozókra. A nap legjobban várt filmjét azok a Dardenne testvérek rendezték, akik Kusturicával holtversenyben tartják az Aranypálma rekordot. A magyaroknak meg Mundruczó-film előkészületeivel telt a nap.

Már elkezdődött a Mundruczó-film sajtóvetítése, és a délutáni nagyvetítésre a fesztiválpalota előtt keresnek többen jegyet Delta-táblával a kezükben. Ma már működnek a telefonok is kint, de vasárnap telekommunikációs összeomlás áldozata lett a magyar stáb, a magyar mobilszolgáltatók roamingrendszere ugyanis a Delta bemutatója előtt két nappal teljesen összeomlott. A Croisette-en nem lehetett elérni a magyar mobilokat, ami már az éppen érkező stáb mozgatásában is kisebb kavart okozott.

Mundruczó Kornél

A Delta vetítésének közeledtével megelevenedett a magyar pavilon, hétfő este pedig a fesztiválpalota előtt feltűnt Mundruczó Kornél és a Delta stábjának több tagja is, pedig egyikük elmondása szerint fennakadásuk volt a repülőtéren. A magyar versenyfilm már jelen van néhány napja a fesztiválon, nem véletlen adott a költségekre az NKA 38 millió forintot. A filmvásár összefoglaló füzetének borítóján a Mundruczó-mozi plakátja szerepel, valamint hétfő reggel bekerült a sajtódobozokba a tartalmasra sikerült katalógus is. A vetítés napján a Le film francais cannes-i kiadásának címlapján, a Screen Internationalban a hátlapon jelent meg a Deltát és a magyar filmeket népszerűsítő reklám, ami tavaly a Tarr Béla versenyfilmjénél elmaradt.

A film cannes-i esélyeiről az első reakciókról nehéz beszélni, de abban mindenki egyetért, hogy a fesztivál közepére tett vetítés a nyilvánosság szempontjából az egyik legtökéletesebb időpont, mégha ez a véletlen illetve a nagyobb rendezőknek megfelelő időpont függvénye is. Mundruczó sajtótájékoztatójára egyébként rögtön Clint Eastwood és Joaquín Phoenix megszólalása után, Kusturica fellépése előtt kerül sor.

A Dardenne-ek nehézfilmmel versenyeztek

De a Dardenne testvéreknek sincs nehéz dolga, amellett, hogy nyertek már több Aranypálmát, a hétfői nap csak róluk szólt. Új drámájukban (Le silence de Lorna) az Európát leginkább érintő kérdéssel, a bevándorlással és az emberkereskedelemmel foglalkoznak a belga állampolgárságért kényszerházasságot kötő albán nő és az ilyen ügyeket intéző maffia világán keresztül.

Dardenne

Hogy miért mindig ugyanazt a kendőzetlen, eszköztelen realizmust használják? "Csak így tudunk a világhoz viszonyulni" - válaszolták a sajtótájékoztatón egymás szavába vágva. Az Index kérdésére Luc Dardenne elmondta, hogy azért választották a filmhez a nyugatra emigrált albánok sorsát, mert nagyobb kihívásnak tartják annak az ábrázolását, ha nyomorúságosabb vidékekről mennek "a napfényért". Az otthonától elszakadt, távolban élő emberi lény tapasztalata érdekelte őket, "bárhonnan jöhettek volna szereplők, a lényeg, hogy valamiképpen nem-európai országból" legyenek.

A bevándorló-probléma kényes politikai oldaláról is beszéltek a belga Dardenne testvérek: a jelenlegi szabályozáson változtatni kell, mert a masszív bevándorlás nem egy rövid ideig tartó hullám, mint az néhány évvel ezelőtt hitték. Szóltak még arról is, hogy elsősorban a család újraegyesítést kellene beemelni a bevándorlók befogadásának feltételrendszerébe. A filmben remekek voltak a színészek, de mellettük a pénz is nagy szerepet kapott: Jean-Pierre Dardenne szerint azért, mert ez a kiút a szereplők sorsában.

Dardenne: Le silence de Lorna (8/10)

Albániába senki nem akar visszamenni, ha egyszer már eljött, és ezért mindent bevállal, még azt is, hogy egy orosz megvásárolja súlyos eurókért. A Dardenne-testvérek új drámájában az Európát leginkább érintő kérdéssel, a bevándorlással és az emberkereskedelemmel foglalkozik. Lorna naphosszat csak vasal, de a gőztől nem megy tönkre a bőre, ártatlan szemekkel él drogos férjével, akitől mindenképpen le akar lépni. A Dardenne testvérek valahogy mindig Európa mítoszát rombolják le: van egy kontinensnyi közösség, ahol látszólag fejlődés és szabadság van, miközben adják-veszik a testeket, és az ember sehol sem találja otthon magát. A házasság nem fontos, az érzelmek a háttérben, csak a túlélés és egy álomszerű jövőkép ad esélyt az életre. A Lornát alakító Arta Dobroshit meg kell jegyezni, mert a naivitás és a túlélési ösztön ilyen rideg keveredésével ritkán találkozni, ahogy a korábbi Dardenne-filmekben szereplő Jérémie Renier kilátástalansága és segítségkérése is félelmetes. (Valuska László)