Nemcsak a Mokkában tarol a számmisztika

A 23-as számtól őrül meg Jim Carrey legújabb filmjében, Tommy Lee Jones 2. filmjében 3 temetés van (2 és 3=23) és a magyar dokumentumfilm október 23-hoz kapcsolódik. "23: a latin ábécé 23 alapbetűből áll. Euklidész geometriájának 23 alapszabálya van. A 23 az első olyan kétjegyű prímszám, melynek mindkét számjegye szintén prímszám. 23 másodperc alatt járja a be a testet a vér. A 23 hordozza minden misztikus szám között a legtöbb titkot" - áll a 23-as szám című film adatlapján.

23-as szám

A 23-as szám körül forgó történetben szereplő kutyát Nednek hívják: az N a tizennegyedik betű az angol abc-ben, az E az ötödik, a D a negyedik, vagyis 14+5+4=23, a könyves bolt száma 599 (5+9+9=23), Joel Schumacher rendezőnek ez a huszonharmadik filmje és Jim Carrey a forgatás alatt a King Edward's Hotelben szállt meg, ami kiadja a huszonhármat. Jim Carrey-nek két arca van: az Ace Venturából ismert gumiarcú idióta és az Egy makulátlan elme örök ragyogásának szerelmese. Az egyikkel pénzt csinál, a másikkal díjakra jelölik. Joel Schunacher filmjében a kezébe kerül egy könyv, A 23-as szám, aminek a története egy olyan emberről szól, aki a 23-as szám megszállottjává válik. A főhőst, Waltert alakító Jim Carrey a könyv olvasása közben egyre több hasonlóságot vél felfedezni a regény és saját élete között, amitől kikészül a felesége, Virgina Madsen, aki a terhes Elizabeth Shue helyett ugrott be a 30 millió dollárból készített filmbe. A könyv vége a főhős halálával zárul, ebben nagyon hasonlít az utóbbi hetek egyik legjobb filmjére, a Felforgatókönyvre, ezért Jim Carrey-nek is tennie kell valamit, ha meg akar menekülni. "A film kérdéseire adott válaszok nagyobb butaságok, mint a kérdések" - írta az Independent kritikusa, aki azzal a 92 százalékkal volt a Rotten Tomatoes oldalán, akiknek nem tetszett a film.

Melquiades Estrada három temetése

Tommy Lee Jones öreg korára 15 millió dollárból megrendezte a tévéfilmje után következő első nagyjátékfilmjét, ami sajnos saját költségvetését sem volt képes visszahozni, viszont a fesztiválok kedvence volt: Cannes-ban Arany Pálmára is jelölték, és a legjobb színész és forgatókönyvíró díját vitte el. A forgatókönyvet a Korcs szerelmeket, a 21 grammot és a Bábelt jegyző Guillermo Arriaga írta. forgatás nagy része Tommy Lee Jones saját ranchán zajlott, miután mindenki elolvasta a rendező által kiosztott Camus Közöny című regényét, mert ahogy a Men In Black sztárja mondta: "ez az idegenségérzet megértéséhez kötelező". A mexikói határon átszökött rabot megölik, így Tommy Lee Jones-nak kell személyesen igazságot szolgáltatnia jó westernhőshöz méltón. A Titanic filmfesztivál után ezt írtuk róla: "A Melquiades Estrada három temetése jó film. Ha sikerül ébren maradni a tempón, akkor egy igazi, groteszk szépségű cowboytörténetet látunk, ami néhol bántóan karcos ugyan, mégis merengésre ihletően szép. Mint a címszereplő mosolya az utolsó temetés előtt. Barázdált arcok és barázdált tájak, groteszk ló-roadmovie és hullafoltos igazságtétel." Az IMDb-n is szerették az amerikaiak: 7,7 pontot adtak rá a tízből.

Szerelmem, Szarajevó

"A nők, akikről a Grbavica szól, mentálisan és fizikailag is teljesen tönkrementek és ezért gyakran dolgozni sem tudnak. Sokan közülük 50 eurós segélyből élnek" - mondta Jasmila Zbanic a Szerelmem, Szarajevó című filmjéről Berlinben, ami a Berlinalén az ökomenikus zsűri díját is elnyerte és a Sundance filmfesztiválon is esélyes volt a fődíjra. Jasmila Zbanic rendező első filmjében a háború utáni Szarajevóban élő, egyedülálló anya próbálja feldolgozni 12 éves lányával, Saraval az apanélküliséget. A kislány szerint a papa háborús hős, az anya szerint ez nem igaz. Az anya szerepében látható Mirjana Karanovic A papa szolgálati útra ment és az Underground című Kusturica filmekből ismerős. JAsmila Zbanic és Mundruczó Kornél is benne voltak a nyolc rendező által készített Elveszett tárgyakban.

Csolnoki rabtábor

Újabb 56-os film kerül a mozikba, most Varga Ágota csolnoki rabokról szóló dokumentumfilmje, amit 2004 és 2006 között forgatott. Az eddig feltáratlan történetet az Állambiztonsági Hivatal Levéltárában ajánlották a rendező figyelmébe: "A történésszel együtt kezdtünk el dolgozni a filmen és a kutatáson, párhuzamosan haladtunk" - mondta erről. "A csolnoki emberek megszólaltatása nagyon nehéz volt, mert elég nagy zavar van az ott élők fejében a mai napig, mivel két akkori fegyőr családja is ott lakik. Az egyik fegyőr feleség szerint például nem politikai foglyok voltak a legveszélyesebb bányaterületen, hanem köztörvényes bűnözők." A bányában együtt dolgoztak a rabok és a civilek, akik barátkoztak és segítettek egymásnak. Állítólag ötezer politikai elítélt raboskodott és dolgozott itt 1952-56 között, miután a recski kényszermunkatábor megszűnt, akik meghalva az ötvenhatos eseményeket, kilencvenhat órás éhségsztrájkba kezdtek, aminek a végén kiszabadították magukat. Még az ellenük igyekvő tankok is őket védték később. A film 5,5 millió forint támogatásból készült.