Dezső
15 °C
28 °C

Drogos lázálom a meseforgatáson

2006.11.08. 12:11
A Duna TV-nek másfél órás tévéfilmet készít Vizi Mária Szijj Ferenc Szuromberek királyfi című meseregényéből. Milyen mókás lesz, gondoltuk, de a forgatáson kókadt színészek kóvályogtak kertkapunak, paradicsomnak és káposztának öltözve egy zacskóvárban, miközben a rendező nem tudta, mihez kezdjen a darus kamerával. A meseforgatás egy drogos lázálom? A Felhőkártyavárban úgy tűnt, az.

Tizenegy óra körül érkezünk meg a Hajógyár szigeten lévő stúdióba: vörös, sárga és zöld színek mindenhol, mivel a színészek egy része már a jelmezében feszeng, csak éppen a reggelijüket vagy a kávéjukat fejezik be. Minket közben tovább kalauzolnak a füsttel teli, deszkákból és átlátszó fóliákból ácsolt felhőkártyavárba. Jé, ott ül a bástyáján Mikó István! Vagy alszik. Ezt nem lehet eldönteni a nagy füst miatt, de mi még lelkesen szívjuk magunkba a történetet Vizi Mária, rendező közvetítésében: Lidérckirályfi elrabolja Sziromka Máriát, akit igazi kedvese és saját kertjének lakói kezdenek el keresni. Szijj Ferenc nem klasszikus mesét írt, inkább a mesehagyományokat dolgozta egybe, tudjuk meg.


Klikk a képre!
Fotók: Szémann Tamás

Lassan a stáb is megérkezik a büféből: Seress Zoltán (Paradicsomkaró), a Csak szex béna szerelmese rögtön lefekszik a díszletre, a Kertkaput alakító Cserna Antal várja a jelenetet, míg Szilágyi István, kiskorom Lópici Gáspára alvást tettet. Később még kiderül, nem tetteti. A tévéfilmben szerepel még, de a mai forgatáson nincs jelen, a mostanában magyar filmből kihagyhatatlan Szabó Győző és Kállóy Molnár Péter, de Biga Jakabként feltűnik Lovasi András is, aki egyben a mese zeneszerzője.

Az önjelölt humorista esete a humorral

A rutinosabb színészek folyamatosan belassultan kóvályognak, miközben a fiatalok túlpörögnek: a Németországban élő és dolgozó színésznő, Baranyai Vera a bástya tetején a gonosz Lidérckirály, Mikó István kisebbik fejét csókolgatja, miközben megkéri kollégáját, hogy fotózza le. A Sose halunk meg-ben ismertté vált Szabados Mihály a társulat bohócaként a legrosszabb Szeszélyes évszakokra emlékeztetően közönségszórakoztat. A felvételvezető kérdésére, hogy mindenki kész van-e, ő borzalmas hangerővel a következőt üvölti a mellette fél méterre állónak: "I'm fucking ready! Láttad a Boogie nightsot? Abban mondják". Mikor felmegy a bástyára, már különböző dalok első sorát énekli, néha a kommunikátorával szórakozik, néha versmondásba csap, az idézést szó szerint hozzuk a magyartanárok kedvéért: "Petőfi Sándor A Dunánál. Bocsánat. József Attila A Dunánál."

Miközben az önjelölt komédiás lefárasztja az amúgy is fáradt jelenlévőket, a díszlettervező folyamatos utasításokkal igazíttatja meg a várat, amit egyszerűen csak zacskóvárnak nevez. Van benne valami, hiszen inkább színházi körülményeket teremtenek az alkotók: famászókához hasonlít az egész, amit sok füsttel és nejlonnal varázsoltak várrá. "A Szuromberek királyfi több tíz millió forintból készülő tévéfilm lesz, ami nem azt jelenti, hogy gagyi, csak kisebb költségvetésre kell kitalálni a történetet" - árulja el a különbségeket Vizi Mária, aki folyamatosan próbál rendet tenni a forgatáson.

Kameramozgás kezdőknek és haladóknak


Katt!
A stúdióteremben az óriási adag mesterséges füst keveredik a cigarettafüsttel, emiatt nagyon rossz levegő van bent, márcsak a málnaszagú füst és a komolyabb basszusrohamok hiányoznak, hogy egy diszkóban érezzük magunkat. A Jóban Rosszban pszichológusa, Cserna Antal eközben magára veszi ruháját, meg egy kertkaput, és lemondó arckifejezéssel beáll a díszletbe. A harmadik próba után a színészek tudják, hogyan mozogjanak, a rendező felvételt kér, minden rendben, vagy mégsem. Sosincs jó helyen a darus kamera. Mivel csak három napra kérték kölcsön, Vizi most ismerkedik a helyzettel, hogy ki kéne talánia, hova helyezzék. A hetedik próba után kis pihenőt és sminkkorrekciót tartanak.

Letelepszünk a tévéfilm talán legfontosabb szereplője, Mikó mellé, aki a Lidérckirályt játssza: "Egy fejjel már játszottam királyt, de most van még fél fejem." A szürreális fejeket közben egyszerre sminkelik. "Olyan ritka, hogy egyáltalán forgatok. Ilyenkor legalább egy ideig azt hisszük, hogy szükség van ránk" - mondja közben az Indexnek. A színészt legutoljára 1999-ben, a Szomorú vasárnapban láthattuk szélesvásznon.

Miközben a stáb megpróbálja megoldani, hogy ne lógjon be minden a képbe: Szilágyi István leül a monitor elé, nézi és elalszik. A rendező kacarászva fut oda hozzánk, hogy ezt mindenképpen fényképezzük le, mert mindig ezt csinálja. Mi meg engedelmesen lefotózzuk. Az alvást a kellékes zavarja meg, felpattan Lópici Gáspár szeme, teljesen éber, bemegy a díszletbe. Utánakurjantanak: "Pityi bácsi, a zoknid húzzad fel!"

Nem kell hülyeséget forgatni

A színészek tizenkét alkalommal veszik újra a jelenetet, mikor Lehoczky Zsuzsa (Káposztáné) új lendületet ad a felvételeknek: "Gyerekek, csináljuk most már meg, mert ez egy picikét fárasztó. Vicceskedünk, de nem haladunk". A Madách és Operett Színház neves színésznője feltett lábakkal pihen az öltözőjében és kiskutyája fel-le ugrál rajta, közben elmondja: "Nem vagyok hozzászokva, hogy tíz órát dolgozzak naponta, és négyszer még színpadon is játszottam a forgatások alatt." A stúdióban fogadásokat kötnek a stáb tagjai, hányadikra lesznek meg. Miután Vizi Mária boldogan felkiált ("Megvettük a jelenetet!"), nevetve megkérdezi őket, ki nyerte a fogadást, de már senki nem örül vele. "Nincs nyertes, ilyen sokra senki nem gondolt" - válaszolja Seres Zoltán fáradtan, és kiballag a büféhez.


Klikk!

A forgatás mintha váratlanul érte volna az alkotókat, vagy nem gondolták át eléggé előre a produkciót. A jelenetek átalakításai bizonyos szintig beleférnek a felvételbe, de amikor sokadszorra kell újravenni a jelenetet azért, mert levágja a fejeket a segédoperatőr, az bosszantó lehet. A háttérben megbúvó, sokat megélt világosítók is dörmögnek egymásnak: "Nem takaró kell, hanem más koreográfia. Ki kellene végre találni, mi legyen". Magunk sem gondoltuk volna, hogy ilyet leírunk, de még Gyöngyössy Bencééknél is pörgősebb és átgondoltabb rendezést láttunk az Egy bolond százat csinál forgatásán.

Vizi Mária rendezőt az ebédszünetben támadom meg a büfében, ahol a színészek panaszkodnak éppen egymásnak: "Ennek sose lesz vége". Először a szervezetlenségről érdeklődőm: "Nem kell ilyen hülyeségeket kitalálni, hogy egy jelenetben ennyien mozognak egyszerre. Ráadásul egy különleges kameramozgással, sok belső vágással vesszük fel a jelenetet. Ezért nem számít olyan nagy csúszásnak." De a színészek is türelmetlenek, mondom a rendezőnek: "Ők hisztis művészek, nekem meg az a dolgom, hogy erőszakoskodjam" - válaszolja, és a vita lezárva.

A Szuromberek királyfit gyártó Viderent Kft. HD-re forgatja, mert bíznak benne, hogy esetleg kapnak annyi pénzt, hogy felnagyítsák a mozi megkövetelte méretekre. Előreláthatólag a februári filmszemlére szeretnének kész lenni, mivel még jó néhány animációs jelenetet el kell készíteniük. Azt már színészek nélkül.