Hugó
-4 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

A Taxidermiát nevezzük Oscarra

2007.09.06. 13:45
A nyolcvanadik Oscar-díjátadásra Magyarország a Taxidermiát nevezte a legjobb idegennyelvű film kategóriában, tájékoztatta az Indexet a Filmunió. A jelölteket az akadémia tagjai 2008. januárjában választják ki. A második filmes rendezőt is faggattuk.
Pálfi a Taxidermia premierjén

"Azt várom a jelöléstől, hogy még többen megnézik a filmet. A mágikus hírű Oscar mindenképpen jót tesz egy magyar filmnek, ami a világban próbálja összeszedni a közönségét - reagált Pálfi György rendező a hírre, miszerint a Taxidermia képviselhetné Magyarországot 2008-ban a "legjobb idegennyelvű film" kategóriában. Hívásunk előtt egy órával tudta meg csak az örömhírt. - A Taxidermia pont attól lehet különleges, hogy nem egy Oscar-film. Pont azokat az értékeket hagytam ki belőle, amiket az Akadémia figyelembe szokott venni. Csak meg kell nézni, hogy az idegennyelvű filmek között mindig az nyer, ami valami aktuális politikai ügy érzelmi hátterét próbálja feltárni. A Taxidermia nem érzelmi alapon fogja meg a témáját" - tette hozzá.

A magyar Oscar-díjra nevező bizottság szeptember 6-án döntött így. Az Oscar-átadásra minden ország nevezhet évente egy-egy játékfilmet, és a Los Angeles-i Filmakadémia képviselői január 22-én választják ki hivatalosan azt az öt jelöltet, akik a legjobb idegennyelvű filmnek járó szoborért versenyeznek. A díjakat 2007. február 24-én nyolcvanadik alkalommal osztják ki a hollywoodi Kodak Theatre-ben.

Tavaly a Mások élete című stazifilm vitte el az Oscart a Pán labirintusa és a Days of Glory elől, két éve a johannesbrugi gettókban játszódó dél-amerikai Tsotsi nyert. Pálfi a kommunista Csehszlovákiában játszódó Kolját hozta fel emlékezetes példának, ami 1996-ban kapott Oscart.

Angliában már megjelent

A Taxidermiát Amerikában még nem mutatta be az ottani forgalmazó, de a nevezés után Pálfi szerint változtatni fognak a stratégiájukon. Ahhoz viszont, hogy ők lobbiznak-e majd az akadémia tagjainál, egyelőre csak ennyit fűzött hozzá: "Az biztos, hogy az Oscarhoz rettentő sok fogadás, vacsora és prezentáció kell. Már a nominációhoz is."

A Hukkle című filmjével világhírre szert tett Pálfi második játékfilmjének külföldi forgalmazási jogát a Fortissimo Films vásárolta meg, ami a szerzői filmek egyik nagy világforgalmazója, Tarr Béla filmjei is ehhez tartoznak. Augusztusban kiadták egyébként dvd-n Angliában a filmet, miután Mundruczó Kornél Johannája is megjelent már kint igényes tartalmas korongon, lelkes promócióval márciusban. 7500 forintért lehet megrendelni a kiadványokat az Amazonon, itthon még egyik sem jelent meg.

Hajrá, Magyarország! Jelenet a Taxidermiából. Klikk!

A külföldi közönség a Cannes-i Filmfesztivál Un certain regard (Egy bizonyos tekintet) válogatásában láthatta először a filmet. Fesztiválkörútja során a legjobb rendező díját nyerte el az antalyai Eurázsia filmfesztiválon, a "briliáns rendezésért" Ezüst Hugó-díjat nyert Chicagóban, rendezői díjat Kolozsváron, fődíjat Brüsszelben, Don Quijote-díjat Cottbusban, valamint a kritikusok díját Tallinban.

Tavaly Pálfi György évfolytamtársának tornászfilmjét, a Fehér tenyeret nevezték, de Hajdu Szabolcs mozija nem jutott be a legjobb kilenc közé. Magyar nevezett utoljára 88-ban jutott az idegennyelvű Oscar közelébe, akkor Szabó István Hanussenjét jelölte az Akadémia. A kategória összesen nyolc magyar jelöléséből négyet Szabó jegyez.

Hazai elismerés csak Sundance után jött

A filmet a Magyar Mozgókép Közalapítvány nem támogatta a kezdetekkor, a forgatókönyvre az első fimjével már sikert aratott rendezőnek pénzt sem adtak, csak miután Európa legjobb forgatókönyvének választották a Sundance-en. Ezután itthon is lelkesebb támogatást és több pénzt kapott.

A Taxidermia a 37. Filmszemle fődíját kapta februárban - illetve a látvány díjat, a legjobb férfi mellékszereplő (Czene Csaba), a legjobb női mellékszereplő (Stanczel Adél), a külföldi kritikusok Gene Moskowiotz-díját - a Magyarországon 2006. október 1. és 2007. szeptember 30. között mozikban bemutatott hazai filmek közül választották ki. A bizottság döntésében a Magyar Filmművészek Szövetségét Báron György filmkritikus, a Magyar Operatőrök Társaságát Rák József operatőr, a Magyar Mozgókép Rendezők Céhét MRC Fésős András rendező, a Független Magyar Producerek Szövetségét Szita Miklós, és a Magyar Producerek Szövetségét Sipos László képviselte.