Hollywoodi előjáték aprópénzből

2005.08.14. 14:22
Tudta, hogy a húszas években a budapesti moziban színészek adták elő a filmelőzeteseket? Hogy a digitális technika előtt a magyar trailereket a filmből kimaradt jelenetekből vágták össze? Filmelőzetesekről szóló cikksorozatunk második része nem csak trailerfüggőknek.

Még a popcorntól is elmegy a kedve, ha egy gagyi magyar filmelőzetessel teszik tönkre a még el sem kezdődött filmet? Unja már a rosszul összevágott magyar művészfilmek trailerjeit, amikben Kovács Lajos üvölt, miközben kisfröccs fröcsköl a szájából a kamera lencséjére? A filmelőzetesekről szóló cikksorozatunk második részében a magyar trailerekről lesz szó: fél perces néma és fekete-fehér poénoktól, a szocialista antimarketingen át a sikerfilmek Hollywood-kompatibilis filmelőzeteseiig.

Kevéssé dokumentált kezdetek

Míg Hollywoodban máig őrzik az első filmelőzeteseket, Magyarországon még azt is nehéz volt kideríteni, hogy egyáltalán készültek-e ilyen kisfilmek a világháború előtt. A magyar filmtörténetet feldolgozó művek ugyan hosszú oldalalakon át értekeznek a filmelmélet múlt századi téziseiről, de általában a filmipart, mint szégyelnivalóan anyagias dolgot, csak éppen hogy megemlítik, így a filmelőzetesekre csupán egy-egy odavetett utalás jut.

Annyi biztos, hogy a húszas évek végén már szkeccsekkel reklámoztak néhány nagyobb költségvetésű filmet. Ezekben színészek élőben adtak elő rövid jeleneteket a vásznon pergő eseményekből. Ilyen szkeccsek írásából egészítette ki keresetét többek közt Karinthy Frigyes is. A hangosfilm megjelenésekor már a filmhíradó után sugároztak rövid előzeteseket, amelyek a filmgyárak saját műhelyeiben készültek a film bemutatása előtt pár héttel.

Szocialista műremek

A hatvanas évektől már szinte minden filmnek volt előzetese, de a cselekményt néhány jelenetben felvázoló kisfilmeket csak kötelességszerűen gyártották a filmkészítők, így a kommunista trailerek reklámértéké meglepően alacsony volt.

"Az emberek nem az előzetesek alapján választottak filmet, arra vettek jegyet, amiről elterjedt, hogy érdemes megnézni. A pletyka volt az igazi reklám" - meséli Tímár Péter, az Egészséges erotika és a Csinibaba rendezője, aki saját filmje vágójaként számos filmelőzetest készített a hetvenes évek vége óta.

A filmelőzetesek elkészítése ugyanis a vágó feladatai közé tartozott, ráadásul a kezdetleges, általában csak a történet rövid ismertetésére szorítkozó trailer összeállításához a vágó egyetlen képkockát sem használhatott fel a végső felvételeket tartalmazó tekercsekből. A negatívot általában csak egyszer hívták elő, így a filmelőzeteseket a rosszul sikerült jelenetek felvételeiből állították össze, vagyis a trailerben egyetlen villanást sem láthattak a nézők a későbbi filmből, ellenben bakikkal vagy életlen képekkel gyakran találkozhattak azok, akik még a filmhíradó előtt elfoglalták székeiket.

Rendező nélkül

A rendszerváltás után csak lassan alakult át a magyar filmipar, több évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a producerek és a rendezők felismerjék, hogy nem elég az állami pénzalapok bírálóbizottságainak elgondolkozva szemüvegszárat szopogató tagjait meggyőzni, hogy érdemes támogatni évek óta dédelgetett filmtervüket, de az igazi sikerhez nem árt, ha a nézők érdeklődését is felkeltik.

Összehasonlító trailerkritika

Amerikai verzió - Klikk a képre!

Az amerikai és a magyar trailerkészítés közötti elméleti és gyakorlati különbségek megvilágításának egyik legalkalmasabb szemléltetőeszköze Antal Nimród Kontroll című filmjének hazai és tengerentúli előzetese, hiszen, míg az előbbit a magyar reklámkampányt készítő ügynökség készítette, az utóbbit az Amerikában elgondolkodtató művészfilmekben utazó Thinkfilm rendelte meg.

Az rögtön feltűnik, hogy a két előzetes képei kilencven százalékban megegyeznek, bár a legizgalmasabb jeleneteket különböző sorrendben pakolták elénk. Mégis, a hasonlóság ellenére, mintha nem is ugyanazt a filmet reklámozná a két trailer: a magyar verzió egy vígjátékról szól, míg az amerikai változat a Kontrollt misztikus művészfilmnek állítja be, talán mert ez a műfaj jobban fogy a magyar filmekről rögtön Tarr Béla ködbeveszően hosszú és elgondolkodtató snittjeire asszociáló New York-i sznobok körében.


Magyar változat - Klikk!
Az amerikai trailerben egyetlen mondat hangzik el ("Ez egy agresszív állat!), az is csak azért, hogy hangsúlyozzák: ez egy egzotikus film, amiben egzotikusul beszélnek. Best of párbeszédek helyett kritikusok rövid méltató mondatait villantja fel a tengerentúli változat, ami nálunk még csak Havas Henrik puhafedeles riportkönyveinek hátoldalán szokás, de azt haverok írják. (Több alkalommal csak azért írtam le a "briliáns" és "lenyűgöző" szavakat egy film kapcsán, hogy viszontlássam a nevem a DVD-kiadás borítóján, de eddig minden kísérletem kudarccal végződött. Nem érdemes ezekről jót írni.)

A két trailer befejezése is eltér egymástól, a magyar a másfél percen át hanyagolt akcióelemeket igyekszik pótolni, meg a frászt hozza ránk a visító metró dolby hangjaival, míg az amerikaiak a romantikát keverték még a dologba. Piaca válogatja.

"Az első igazán jó trailert a Valami Amerika című filmhez készítették, azóta minden évben vagy egy-két olyan előzetes, ami akár Hollywoodban is megállná a helyét" - mondja Robert Lovy, aki többek közt a Mix és a Sorstalanság című filmek trailerjeit is készítette. (A 34. Magyar Filmszemlén a zsűri különdíjával kitűntetett Mix forgatókönyvírója, látványtervezője és executive producere is Robert Lovy, míg a filmet testvére, Steven Lovy rendezte)

Lovy ugyan saját maga készítette filmje trailerjét, mégis azt vallja, hogy a legjobb filmelőzeteseket a stábtól független szakemberek készítik.

"A rendező, az operatőr és a vágó már annyi benne vannak a filmben, annyira ismerik az alkotás apró részleteit, hogy gyakran nem is tudják egy-két percben összefoglalni a film cselekményét, nem látják, hogy milyen beállításokat, képeket érdemes átvenni a filmből az előzetesbe" - állítja Lovy, aki szerint a trailer csak a film reklámkampányának egyik eleme, ezért jobb, ha a kampányon is dolgozó reklámszakemberekre bízzák az elkészítését.

Kálomista Gábor, a Valami Amerika, az Apám beájulna és a Csudafilm producere ellenben úgy gondolja, hogy a trailer elkészítését nyugodtan rá lehet bízni a stábra, bár szerinte sem feltétlenül a rendezőnek kell két percesre vágnia a saját filmjét. Abban viszont Kálomista is egyetért, hogy a trailer a film reklámkampányának része, így azzal együtt kell kidolgozni.

Hollywood századrésze

Manapság egyébként a legtöbb hazai előzetest még az alkotók készítik, csak egy-két nagyobb költségvetésű film engedheti meg magának, hogy egy reklámügynökségnek passzolja át a még készülőben lévő film kampányának kialakítását, így a trailer elkészítését is.

Míg Hollywoodban egy átlagos trailer háromszázezer dollárba, azaz közel hatvanmillió forintba kerül, addig nálunk már háromszázezer forintból, azaz ezerötszáz dollárból is ki lehet hozni egy filmelőzetest, ha házon belül vágják. Egy ügynökség ennél jóval többet, akár másfél-két millió is elkérhet azonban egy hollywoodi stílusban megvágott, trendi trailerért.

Az előzetes előállításának legnagyobb költsége nálunk a kópiák legyártatása, hiszen egy sikeres kampányhoz néha nyolcvan másolatot is kell készíteni a rövidfilmből, ennek költsége pedig meghaladhatja a tízmillió forintot is.