Paulina
16 °C
20 °C

Megint kell egy szupercsapat

2007.05.01. 18:46
Ami nekünk, európaiaknak a Héraklész, a Csodaszarvas vagy a Baba-jaga, az az Újvilágban a Hulk, a Pókember vagy a Pokolfajzat. Eredetmondák hiányában az amerikaiak a képregényekben alkották meg saját mitológiájukat. Szerdán következik a Hősök tizedik része a tv2-n, a gyártó NBC a huszadik sugárzásánál tart. Csak fel ne robbanjon a szupercsapat.

"A közelmúltban a Föld egymástól távol eső pontjain különleges képességű emberek bukkantak fel. Bár még nem sejtik, de ők lesznek azok, akik nemcsak, hogy megmentik a világot, de örök időre meg is változtatják azt. Átalakulásuk hétköznapi voltukból nem egyik napról a másikra megy végbe. Az ő történetük első fejezete itt kezdődik" - áll a Hősök című sorozat adatlapján.

Ebből a "tiszta forrásból" merített Tim Kring, ötletgazda, amikor megalkotta az NBC új sikerszériáját, a Hősöket. Vállalkozása személyes indítóokainak köszönhetően is figyelemreméltó: olyan, a televíziózás világában nagy múlttal rendelkező szakemberrel állunk szemben, aki maga sosem rajongott a képregényekért. "A képregények szövegbuborékai tökéletesen összezavartak gyerekkoromban, mindig belekeveredtem a kockák sorrendjébe, képregény diszlexiám volt" - magyarázta.

Nem a képregények iránti olthatatlan szenvedély szülte hát a Hősöket, létrejöttét sokkal inkább más mozik és sorozatok inspirálták. Kring éppen a Bostoni halottkémek - A nyughatatlan Jordan című szérián dolgozott, amikor elgondolkodtatta az epizódjelenet, amiben a sima modorú, mindig jólfésült, higgadt törvényszéki orvosnő egy jól irányzott kung-fu mozdulattal teszi ártalmatlanná a halottasházba betörő ellent. "Azt hiszem, ez volt a legelső szikra - emlékszik vissza a kezdetekre. - Itt egy tökéletesen átlagos ember, aki olyan extra tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket senki sem sejtett előtte. Ez az élmény összekapcsolódott két másik filmmel, amiket pár nap leforgása alatt láttam. Az egyik az Egy makulátlan elme örök ragyogása, a másik pedig A hihetetlen család."


Klikk!

Kringnek hamar rá kellett ébrednie, hogy nem találta fel a spanyolviaszt - a képregény-univerzumban szinte minden szuperhős tudathasadt személyiség: napközben szürke átlagpolgárként éli az életét, az éj leple alatt azonban lasztexruhába öltözve menti meg az emberiséget. "Globális felmelegedés, terrorizmus, az energiaforrásaink kiapadása - szükségünk volna olyan emberekre, akik tesznek is ez ellen valamit. A sorozat azt sugallja: itt vannak közöttünk, akár a szomszéd, a barátaink, a rokonaink is lehetnek. A közönséget szerintem ez az üzenet fogta meg, hogy az evolúció termelte ki ezeket a hősöket."

Jellem, fejlődés

Kring lelki szemei előtt olyan sokszereplős széria lebegett, amiben kitüntetett szerep jut az egyes karakterek motivációinak, és ami az első szárnypróbálgatásoktól követi nyomon a szereplők sorsát. Pszichológiai kutatások már régen megállapították, hogy jellemünket tökéletesen leleplezi, hogy melyik szuperhőssel azonosulunk, hogy a repülés, vagy éppen a láthatatlanná válás képességét választjuk-e természetfeletti adottságként (az utóbbi állítólag azok számára szimpatikus, akik el akarnak titkolni valamit, míg az előbbi a nyitott, extrovertált emberekre jellemző). Hasonló megközelítéssel élt a stáb, amikor a főbb szereplők jellemvonásait kiválasztotta: a Hősök központi alakjai mind olyan metaforikus képességekkel rendelkeznek, amelyek pozitív vagy negatív értelemben, de az élethelyzetükre, a legfontosabb tulajdonságaikra reflektálnak.

A megélhetéséért küzdő egyedülálló anya, Niki Sanders (Ali Larter) képes megkettőzni a személyiségét, a másik énje brutális gyilkoló gép; a népszerűségre vágyó tinédzser pompomlánynak, Claire Bennetnek (Hayden Panettiere) szuperöngyógyító képessége van. A fellegekben járó kongresszusi képviselő, Nathan Petrelli (Adrian Pasdar) tud repülni; öccse Peter Petrelli (Milo Ventimiglia) mások képességeit tudja átvenni, a Matt Parkman nyomozót alakító Greg Grunberg gondolatolvasó. A képregények és a szuperhősök iránt rajongó japán Hiro Nakamura (Masi Oka) számára a tér és az idő fogsága nem okoz gondot; a drogos festőművészt, Isaac Mendezt (Santiago Cabrera) profetikus látomások kínozzák, például az évead fő problémája, hogy felrobban-e a város.

Az egyes szereplők a képregényekből jól ismert archetípusok megtestesítői, kiknek alteregóira még Entertainment Weekly is rákeresett a jelentékeny képregény-univerzumban. Ezek szerint: Niki Sanders Hulk megfelelője; Peter Petrelli az X-Men harmadik részéből megismert Angyal; Matt Parkman Daredevil, a fenegyerek; Claire Bennet pedig nem más, mint egy másik mutáns az X-Menből, Farkas. Sőt, két, hazánkban kevésbé ismert comic, a Watchmen és a Hourman hősei is gazdára találtak, míg az előbbiből Dr. Manhattan alakját Hiro Nakamura testesíti meg, az utóbbiban a címszereplő Isaac Mendeznek felel meg.

És ők csak páran a bolygónk megmentésére, vagy elpusztítására szövetkező sorozatbeli hősök közül, akik sorra-másra bukkannak fel szerte a világban, hogy időről időre kisebb csoportokba szervezőjenek. "Szerintem a nézőket az nyűgözi le leginkább a szériában, hogy ezeknek a teljesen más társadalmi környezetből, városból, földrészről jövő, különböző nemű és korú embereknek hogyan kereszteződik az útjuk - elemezgeti a Hősöket az ötletgazda. - Vegyük például a tokiói hivatalnok, Masi és a texasi gimnazista, Hayden karakterét. Teljességgel elképzelhetetlennek tűnik, hogy ők valaha, valamikor kapcsolatba kerülnek egymással. Pedig a történet egy pontján ez bekövetkezik."

Tartalomhoz a forma

Tim Kring elismeri, hogy szériája nem kapott volna zöld utat a tévétársaságnál, ha nincs a Lost - Eltűntek, A szökés vagy a 24 sikere. Az emlegetett művek újból ráirányították a közönség figyelmét az úgynevezett serial műfajára, melyben az egyes részek mindig a legizgalmasabb pillanatnál szakadnak félbe, arra ösztökélve a nézőt, hogy a következő héten is letáborozzon a képernyő elé. "Azt akartam - meséli Kring -, hogy az első évad fő csapása az Apokalipszis legyen, amit Isaac Mendez jövendöl meg az egyik festményén. A mellékszálak pedig a képességeikre éppen ráébredő hősökről szóljanak, valamint arról, hogy mit tesznek New York pusztulása ellen, vagy éppen a pusztulásáért." Kring megpróbálta a fent emlegetett sorozatok tapasztalatait beépíteni az alkotás folyamatába - a Lost - Eltűntek szerinte pont formai sajátosságai miatt fáradt el, amire már A szökés alkotógárdája is ráébredt: nem véletlen, hogy ők már csak egy szezon erejéig engedték meg maguknak, hogy a történet fő szála egy helyszínen, egy börtönben játszódjon.

Nézze meg képeinket!

A szezon végére a fő cselekményszál megoldódik, az újabb évad pedig újabb problémát vet fel. Az ötletgazda írói elé Charles Dickens példáját állította: "Legtöbb regénye az újságokban, fejezetenként látott napvilágot, ezért is érezzük az olvasásuk közben úgy, mintha sorozatot néznénk. Dickens soha nem tudta, hogy a történet valójában hová tart, egyszerre mindig csak egy fejezetre koncentrált. Így az egyes epizódokat mi is mindig a cliffhangernél hagyjuk abba, és arra is ügyelünk, hogy az első évad kerek egész legyen, de valahogy át is vezessen a második szezonba. Nem tervezzük meg előre, hogy mi lesz a szezon vége. Pont mint a képregényekben, amiknek - hasonlóan a mondákhoz - sosincs vége."

A comicok hatása a sorozatban a kameraállások és a színek megválasztásában, a feliratozásban is tetten érhető. A japán szereplő, Hiro szinkronszövege - a szövegbuborékokra emlékeztetve - a képernyő különböző pontjain jelenik meg; azokról az Isaac Mendez által készített, a comicok formavilágát idéző képekről már nem is beszélve, amiket a híres képregényrajzoló, Tim Sale készített a széria kedvéért.

Úgy tűnik, a képregények rajongói a szívükbe zárták a zsáner legújabb üdvöskéjét, a "kemény magot" azonban továbbra sem hagyja nyugodni egy kérdés: minek köszönhetik a Hősök a természetfeletti képességeiket? "Nehezen emésztik meg - meséli Kring egy interjúban -, hogy erre már a pilot epizódban megadtam a választ, és nem is óhajtok visszatérni rá. A különleges képességek megjelenése az evolúció eredménye. Az élet, ahogy Darwin mondta, mutáció és szelekció következménye. A jégkorszakhoz úgy alkalmazkodtak az élőlények, hogy a túlélés érdekében vastagabb bundát növesztettek. A mi korunk kihívásainak a szuperhősök felelnek meg. A képregény műfaja mindaddig életképes lesz, amíg a világ olyan, amilyen."

És hogy melyikük mihez kezd a képességeivel, hogy a "másság" áldás-e vagy átok? Ez mindig az adott karakter személyiségétől függ. "Ha egész életedben szegény voltál, sokat nélkülöztél, egy szép napon pedig arra ébredsz, hogy képes vagy átmenni a falon, nagyon valószínű, hogy az első utad egy bank páncéltermébe fog vezetni - magyarázza Kring. - Izgalmas látni, hogy a szereplők közül ki milyen irányba hajlik el, hogy szuperhős vagy intrikus lesz-e belőle. Természetes, hogy néhány hősünket megkísérti a sötét erő. Nagy kérdés, hogy mihez kezd valaki a képességeivel. Komoly dilemma, amikor kiderül, hogy birtokában vagy valaminek, ami ugyanúgy lehet a végzeted, mint ahogyan egy magasabb célt is szolgálhat." De az évad legveszélyesebb szereplője Peter, aki átveszi mások tulajdonságait, és félő, hogy így felrobbanhat.

A cikk - Hungler Tímea írása - a VOX mozimagazin áprilisi számában olvasható