Lóránt, Loránd
-6 °C
1 °C

Mélyen a zsebedbe kell nyúlni

2007.03.26. 09:55
A Fekete Dáliáért Oscar-díjra jelölt Zsigmond Vilmos reménykedik benne, hogy nem olyan buták a magyar nézők mint az amerikaiak. Az Oscar-nevezésről, Woody Allenről, Brian De Palmáról és Spielbergről beszéltettük.

Csalódásként élte meg, hogy nem nyerte meg idén a legjobb operatőrnek járó díjat?

Tudtam, hogy nem fog nyerni, mert nem látták elegen. Az öt közül csak egy nyerhette meg a legjobb operatőr díjat, miért lett volna az enyém az? A jelölésem is azon múlott, hogy hajlandó voltam háromszáz dvd-t kiküldeni az akadémia tagjainak, mivel a Universal Studio egy fillért sem volt hajlandó áldozni a Fekete Dália promotálására: így semmi esélye nem volt a filmnek. Az Universal eleinte azt sem engedte, hogy a saját pénzemen másoljak dvd-ket, mert féltek a kalózmásolatok elterjedésétől. Kezdtem az egészről lemondani, amikor decemberben kiadták dvd-n a filmet. Elmentem és megvásároltam darabját tizenegy dollárért, így eljutott az akadémia tagjaihoz, ők benevezték. Mi a tanulsága ennek? Ha az ember nagyon hisz a munkájában, akkor erőszakosan kell próbálkoznia, és mélyen a zsebébe kell nyúlni. A látványtervező már nem tudta ezt megcsinálni. Az biztos, hogy még egyszer nem csinálom ezt végig.

A negyedik filmjét készítette Brian De Palmával. Mi a közös munkájuk titka?

Mindig szerettem Briannel dolgozni, mert egy vizuális típus, fittyet hány a forgatókönyvre is, mert képekkel szeret mesélni. Nagyon szereti mozgatni a kamerát, ilyen rendezővel öröm dolgozni. Ha hang nélkül nézzük a filmet, akkor is értenénk mindent. Szerencse kérdése az is, hogy amikor a rendező operatőrt keres, kire gondol. Az első filmünk, a Megszállottság (1976) esetében egy európai filmet akart készíteni, ahogy Altman, Spielberg és mások is akkoriban. Miért? Mert emberségesebbek és jobbak voltak, ezért felvettek minket, akik kint voltunk. A helyi operatőröktől nem kapták volna meg ugyanazt, mint tőlünk, mi valahogy jobban értettük ezt a fajta filmkészítést. Mi úgy futottunk be, mint az Európából menekült operatőrök.


Így lett sikeres?

Nem egészen, mivel a filmművészet elég nagyot változott akkoriban. Az olasz neorealizmus és a francia új hullám nagy hatással volt az amerikaiakra, akik látták ezt. Öt évig nem kerültünk olyan helyzetbe, hogy filmezhessünk, de Kovács Lacival készenlétben álltunk, hogy megteremtsük az amerikai új hullámot. Bár lényegében sehogy sem nevezték ezt az időszakot, mégis nagyon fontos volt az amerikai művészfilm megújításának szempontjából.

Miért nem szerették mégsem Amerikában a Fekete Dáliát?

Kérdeztem Briantől, hogy szerinte érteni fogják-e a filmet, mire azt mondta, ez egy kirakós, ha nem értik meg a végén, akkor legalább eljönnek még egyszer megnézni. De senki nem megy el kétszer egy filmre. A Fekete Dália problémája, ha lehet ilyenről beszélni, hogy túl intellektuális. Ma már ott tartunk, hogy a legtöbb mozinéző olyan buta, hogy nem akarnak gondolkodni a történeten. Mire vége a filmnek, ők már rég kimentek a teremből, mert nagyon elfáradtak.

Nem sokkal előtte mutatták be a hasonló korban és haosnló témában készült Hollywoodlandet, ez befolyásolhatta a fogadtatást?

A Hollywoodland néhány héttel előbb indult, és ellőtt egy csomó poént. Kalózkodás folyik: az nyer, aki előbb kihozza a filmjét. Amerikában ezért nem nagyon volt reakciója a Fekete dáliának. Nem tudták követni az eseményeket, remélem, Magyarországon okosabbak az emberek.

Nincs túl jó véleménye a nézőkről.

Tegnap láttam a 300-at, de nem értem, miért nézik meg annyian. Az emberek fejét levágják egyszer vagy hatszor, spriccel a vér. Nem tudnék ilyet csinálni, mert ez hülyeség. A 300-at húsz perc után meguntam, csak a kaszkadőrök miatt maradtam ott, mert annyira zseniálisak voltak. A sztori nagyon jó lenne, de ebből semmit nem lehet látni a vásznon, így csak azon röhöghetünk, hogy sikerült a nézőknek eladniuk a filmet.

Az új Woody Allen-film, a Kasszandra álma?

Már a múlt, mivel Woody Allennel már nyáron leforgattuk a filmet, és már csak arra várunk, hogy a közönség elé kerüljön. Ez egy klasszikus tragikomédia, ami a bűn és bűnhődésről szól, csak Woody megcsavarta a történetet. Az utóbbi évek egyik legjobb Woody-filmje ez, bár nem annyira mint a régiek.

Minek köszönhető Ön szerint, hogy Woody Allen újra jó filmeket kezd készíteni?

Nem tudom, de nem nagyon népszerűek Amerikában a filmjei, Európában inkább elismerik, mert ő az egyetlen intelligens amerikai filmrendező. Nem akar olyat csinálni, ami csak a pénzről szól.


Évekig egy olasz operatőrrel dolgozott Woody Allen, viszont a 2001-es Melinda és Melinda után már másodszor forgat Önnel, ilyen jó a munkakapcsolatuk?

Én imádok vele dolgozni, mert emberiek a körülmények a forgatáson, ugyanis nem szeret többet dolgozni napi nyolc óránál. Pénzspórolásból 14-16 órákat forgatnak mások, pedig az embernek megvan a családi élete is, ami a mai filmgyártásban nem létezik. Egy jelenetet egy snittben szeret felvenni, a kamera folyamatosan követi a színészeket, ezáltal olyan mintha színházban lennénk. Nincsenek közeliek, félközeliek vagy ensnittek. Nagyon okos dolog, mert sokan azt hiszik, ha két másodpercnél hosszabb egy snitt, akkor a néző elalszik. Nem.

Dolgozott együtt Robert Altmannal, Michael Ciminóval és Steven Spielberggel is, van valami közös bennük?

Tulajdonképpen nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert mindig jól választottam rendezőt. Utálom az akciófilmeket és a speciális trükkökkel készült mozikat. Az emberek megveszik ezeket a filmeket, mint a drogot, és egy-két óráig működik, de semmi hatása nincs a későbbiekben. A felsorolt rendezők közül mindegyik elvárja, hogy a munkatársak hozzátegyenek valamit a filmhez. Persze nem minden rendező volt olyan tehetséges, mint ők. Altmannal nagyon jól kijöttünk, ő sok újat hozott a fényképezés és a hang terén. Spielbergről nem is kell külön beszélni szerintem.

Szerintem érdemes, mert Spielberg első sikerei közül a Sugarlandi hajtóvadászatban és a Harmadik típusú találkozásokban dolgoztak együtt, amiért Ön Oscar-díjat is kapott. Ma is tetszenek a filmjei?

Ő és George Lucas is ráment arra, hogy minél több pénzt szerezzenek egy-egy filmmel. Az, hogy ma ennyire nyereségközpontú a filmgyártás, az ő hibájuk is: ők találták ki, hogy egyszerre ezer filmszínházban legyen premier, amivel egy hétvége alatt behozták a film költségvetését.

Magyarországon utoljára 2001-ben dolgozott a Bánk Bánban. Nem keresik vagy nem szeretne itthon dolgozni?

Állandóan keresnek Magyarországról, most is van esély rá, hogy a közeljövőben otthon forgassak. A legnagyobb probléma a gázsim kifizetése, mivel Amerikában élek, de annyit nem mindig tudnak fizetni. Az egyetlen esély, ha amerikaiak akarnak Magyarországon forgatni. De miért vegyenek meg, amikor ott van Koltai Sutyi vagy Ragályi Elemér és tíz másik nagyon jó operatőr?

Zsigmond Vilmos

A Budapesti Színház- és Fimművészeti Főiskolán Illés György tanítványa volt. 1956-ban korábbi osztálytársával, Kovács Lászlóval a forradalom eseményeit fényképezte és filmezte Budapesten, ezután el kellett hagyniuk az országot. Nem sokkal később Los Angelesben telepedett le, fotólaborokban dolgozott technikusként, fotósként. A 60-as évektől kis költségvetésű horror és egyéb B kategóriás filmekben dolgozott. Első figyelemreméltó munkája az 1971-es The Hired Hand volt Peter Fondával.

1977-ben elnyerte a legjobb operatőri munkáért járó Oscar-díjat a Steven Spielberg által rendezett Harmadik típusú találkozásokért, ezen kívül még kétszer jelölték Oscarra (A szarvasvadász, A folyó), valamint Emmy-díjat is nyert a Sztálin című tévéfilmért. 2007-ben ismét Oscar díjra jelölték a Fekete Dália c. film operatőreként. 2004-ben Szeged díszpolgárává avatták.

Legfontosabb filmjei közül:
Madárijesztő (1973)
Sugarlandi hajtóvadászat (1974)
Szarvasvadász
Az eastwicki boszorkányok (1987)
Hiúságok máglyája (1990)
Bérgyilkosok (1995)
Bánk Bán (2002)
Melinda és Melinda (2004)

Forrás: www.imdb.com, www.hu.wikipedia.org