Szabina
-2 °C
15 °C

Mi köze a dinoszaurusznak Brad Pitthez?

2011.05.17. 09:23 Módosítva: 2011.05.17. 09:41

Túl régóta várt mindenki Terrence Malick új, The Tree of Life című filmjére Cannes-ban. Az első vetítésen sokan búztak, és tapsoltak is persze. Spirituális versbeszéd a szerelemről, az elengedésről, az evolúcióról és a dinoszauruszokról Brad Pitt és Sean Penn főszereplésével.

A világ legkülönösebb filmrendezője a kétszer is Oscara jelölt Terrence Malick, aki a The Tree of Life című filmmel nagy érdeklődés és elvárás közepette jelent meg idén Cannes-ban. Már tavaly is úgy volt, hogy esetleg bemutatják a filmjét, éppen ezért nem meglepő, hogy idén fél órával az első vetítés előtt már nem lehetett helyet találni a legnagyobb moziteremben, ahova ezernél is többen férnek be.

Mitől kultikus Malick?

Mert keveset forgat, de ha forgat, akkor nagyon jót. A rendezőnek 1973 óta ez mindössze az ötödik filmje, bár most felpörögni látszik, mert lehet, hogy elképesztő lendülettel már tényleg jövőre elkészül Rachel McAdamsszel, Ben Affleckkel és Javier Bardemmel forgatott újabb filmje.

A rendező filmográfiáját gyorsan le lehet pörgetni: 1973-ban mutatkozott be a Sivár vidékkel, 1978-ban Richard Gere-rel forgatta a Mennyei napokat, majd 1998-ban Sean Penn és Nick Nolte főszereplésével elkészítette egyik legjobb, háborús flmjét, Az őrület határánt (legjobb film Ocar-jelölés), végül 2005-ben Colin Farrell nek mutatta meg, milyen Az új világ.

Brad Pitt felnevelte Sean Pennt

Brad Pitt, Sean Penn és Jessica Chastain főszereplésével spirituális apa-fiú filmbe oltott univerzum-magyarázatot kaptunk szimfonikus zenére versben elmesélve. Röviden így foglalhatjuk össze. Szóval nagyon fura és megosztó Malick filmje, a Guardian kritikusa például rajongott érte, szerinte csodálatos és őrült alkotással van dolgunk. Munka az van benne, és őrület is, mert máshogy nem lehet megérteni, hogyan fér össze az univerzum kialakulása, a dinók játékossága egy finoman szólva sem botrányos apa-fiú kapcsolattal?

Malick nagyon sokat akart, és valószínűleg mindent akkor sem lehet elmondani egy témáról, ha arra 138 perce van a rendezőnek, főleg, ha a téma maga a minden.

Az ötvenes években egy fiú életét látjuk (felnőttként Sean Penn), akit egyik oldalról egy szeretettel teli anya, a másikról egy keményebb apa határoz meg, valamint van két testvére is, később az egyik meghal a háborúban.

Sok zagyvaság mellett azért nagyon szép dolgok alakulnak a filmben. Brad Pitt például megint nagyon jó, meghatározza a texasi környezetet és az univerzumot is, ahogy csak ő tudja. Sean Penn-nek ezzel szemben visszafogottnak és beletörődöttnek kell lennie, és arcjátékával kell megmutatnia, mi lett az apai munka eredménye. Megy is neki.

Spiritualitás és a dinók

Öt éve fejezte be Terrence Malick Az új világot Colin Farrell főszereplésével, amikor elkezdett saját gyermekkori élményeinek megfilmesítésével foglalkozni, hogy azon keresztül fejtse meg az univerzum működését.

Olyan spirituális filmet kell elképzelni, amiben Istenhez többet beszélnek a szereplők, mint egymáshoz, ahol hosszú, akár 15 perces részben mutatják be a világ keletkezését, és amiben a dinók is cukik. A tipikus kép a tűz, a füst és a felhőkön átszúró napfény. Lassan lebegnek a vásznak, a levelek és a szavak is. Családi kapcsolatokat látunk, amikben semmi különös nincs, így nem derül ki, miért olyan zord a fiú apjához fűződő viszonya. Rendben, uramnak kell szólítani az apát.

Kapcsolatbemutatás és -elemzés zajlik a film jelentős részében, a kevébé jelentősben pedig Malick a 2001: Űrodisszeia látványmesterével és a NASA szakembereivel konkrétan filmre vitte az ősrobbanást, egészen a dinoszauruszkig. A szerelem és evolúció viszonyát kutatja, miközben egymáshoz nem, csak Istenhez beszélnek szereplőink.

Brad Pitt és Jessica Chastain Cannes-ban
Brad Pitt és Jessica Chastain Cannes-ban

Malick töredezetten ábrázolja a texasi családot, akik látszatra jól megvannak, de van mindenkinek valami nyűgje. Brad Pitt autoriter apafigurája például állandóan rendet akar és tanácsokat osztogatni az első szülőtt fiának. Az anya meg igazi anya, vagyis nagyon szeret.

Az Atya és a Fiú filmje lenne ez tehát, ezt erősíti meg a film mottójául szolgáló idézet Jóbtól: Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem?

Az Isten- és Atya-központú világunk történetében Malick a Fiút hívja segítségül, hogy megkérdőjelezze az Atyát. És amit teremtett. A sikeres építészt alakító Sean Penn szavak nélkül játszik, nincs is sokat a vásznon, mégis neki kell meghatároznia, mivé lett a világ. Kiégése a teremtett rendben, vagyis az apában történő csalódás. Hiába próbálkozott kis kora óta kapcsolatot teremteni apjával, ez nem ment neki. Apja a szabályok mögé rejtőzött, és hiába szerette családját, ezt megmutatni nem tudta.

A film végén búztak és tapsoltak a nézők. A megoztó Malick-mozinak nagyon sok jó tulajdonsága van, de összességében mégis több az, ami nem tetszik.