Lars Von Trier nyerhet Cannes-ban?

Vasárnap este adják át a 64. alkalommal megrendezett cannes-i filmfesztivál díjait. Izgalmas versengés várható még akkor is, ha a versenyfilmek egyik legjobbja, a Melancholia rendezője, Lars Von Trier, egyesek szerint csak rossz viccbe fulladt, mások szerint minősíthetetlen sajtótájékoztatója miatt minden bizonnyal kiesett az Aranypálmáért folytatott harcból. Vagy nem, erről megoszlanak a vélemények.

Aki Kaurismaki, Terrence Malick, Pedro Almodóvar és a Dardenne-testvérek tűnnek a legesélyesebbnek a visszajelzések alapján, a meglepetés pedig a fekete-fehér némafilm, az Artist lehet.

Cannes-ban két fontos filmes szaklapnak, a Variety és a Screen is van helyi kiadása a fesztivál alatt , illetve utóbbi a legfontosabb filmes szaklapokat kéri meg értékelésre. Ezek alapján Kaurismaki Le Havre című Franciaországban forgatott filmje a legnépszerűbb.

A filmben egy afrikai gyerek menekül családjával Európába, majd amikor a rendőrök elkapnák, elszökik, és elveszti a családját. A cipőtisztító segít neki a menekülésben, ebben a cinikus, könnyed és vicces filmben, amiben a ma szuperül keveredik az ötvenes évekkel.

A Dardenne-testvérek hagyományosan jól szerepelnek Cannes-ban, így hiába gyengébb egy picikét a korábbi munkáikhoz képest az új filmjük (The kid with a bike), nagyon jó esélyük van nyerni. Az intézetis fiúért nem megy el az apja, ezért a fiú elindul megkeresni. Segít neki egy nő (Cécile de France), és egy bicikli.

Az Artist lehet a meglepetés: fekete-fehér némafilm Hollywood húszas-harmincas éveiről egy francia renezőtől, Michel Hazanaviciustól. Ha nem is Aranypálmát, de egy komolyabb zsűridíj járna neki. Nem valószínű a győzelme a Tilda Swinton főszereplésével készült We need to talk about Kevinnek, de jegyezzük fel, mert nagyon jó munka az anyáról, aki megpróbál együtt élni a fiával, aki egy iskolai mészárlásba keveredett.

A legnagyob felfordulást a Brad Pitt főszereplésével készült The tree of life okozta. Egyfelől Brad Pitt eljött, ha már a rendező nem, másfelől olyan várakozás előzte meg a filmet, ami ritka, de érthető, hiszen Malick alig forgat, ez az ötödik filmje. A szeretettől kezdve az univerzum keletkezéséig mindent megfejtenek a filmben, a vetítés végén vegyesen búztak és tapsoltak. A kritikák inkább szerették, az Index inkább nem, de el kell ismerni az alkotók teljesítményét.

Ugyanilyen nagy lélegzetvételű próbálkozás Lars Von Trier Melancholiája Kirsten Dunst (simán lehetne legjobb színésznő, itt Tilda Swintonnal versenyezne), Charlotte Gainsburg és Kiefer Sutherland főszereplésével a világvégéről, de miután a rendezőt persona non gratának nevezték, tuti nem kap semmit, pedig megérdemelné. Olvastunk olyan kommentárt, hogy megkaphatja a díjat, még pedig két okból: 1. a filmje megérdemelné, 2. nyilvánosan vezekelhetne. Egy kisebb díj, rendezői mondjuk járna neki erre a produkcióra. Bár sokan inkább Almodóvarnak adnák ezt a díját, legalábbis azok, akik nagydíjat nem adnának neki.

Pedro Almodóvar ugyanis sok díjat kapott már Cannes-ban, de Aranypálmát még soha. Tippünk szerint most sem fog a La piel que habito című szórakoztató horrorral kevert romantikus thrilleréért. Antonio Banderas remek a megborult, bosszúálló Istent játszó plasztikai sebész szerepében, és a szép Elena Anaya is a fiúból nővé operált teremtmény megformálásában.

Vasárnap este tehát mindent díjat kiosztanak, de az igazán fontos kérdés mlgis az, mihez kezd a filmvilág Lars Von Trierrel, mert a friss hírek szerint több országban nem szívesen forgalmaznák a rendező filmjét. Egy dolog biztos: ugya a rendező társa is elismerte, hogy nagyon kellemetlenül viccelődött Lars Von Trier, de csak viccelődött, vagyis nem olyan, mint a részegen és többször, előre megfontol szándákból is zsidózó Mel Gibson.