20 éves lett a jófiú Terminátor

1991. július 1-jén, épp 20 éve debütált az amerikai mozikban minden idők egyik legjobb akciófilmje, a Terminátor 2. - Az ítélet napja, amiben végre jófiú lett a Schwarzenegger-arcú, bőrdzsekis Halálosztóból. Az időutazós sci-fi első felvonása még 6,4 milliós minimálköltségvetésből készült, de miután 78,3 milliót kaszáltak vele 84-ben, James Cameron író-rendező mindenképpen folytatást akart. Ezt azonban a jogok körüli huzavona (erről itt írtunk) akadályozta, később pedig az, hogy Cameron nem érezte elég jónak a 80-as évek hagyományos és számítógépes filmtrükkjeit ahhoz, hogy az első részhez kitalált folyékony fém Terminátorral sokkolhassa a nézőket, ezért inkább várt pár évet.

Ha úgy vesszük, A mélység titka és az egyik jelenetében megmutatott higanyszerű, arcutánzó idegen volt a főpróba az alakváltó T1000-essel felturbózott Terminátor 2-höz, így 1990 októberében Cameron egy 140-ről 124 oldalasra rövidített forgatókönnyvel, 200 fős stábbal és 102 millió dollárral ugrott fejest a 91 áprilisáig tartó forgatásba.

Az író-rendező a Sikolyból is ismert folytatás-szabályok szerint vágott bele a T2-be: tartsunk meg mindent, amit szerettek a nézők az első részben, de kapjon az egész produkció egy nagyobb horderejű történetet és sokkal látványosabb effekteket. Az első rész végét uraló, félelmetes robotcsontvázából rögtön egy egész hadsereget dobott be a film eleji csatajelenetben, a korábban dauerolt hajú diszkókirálynőként bemutatott Sarah Connorból pedig egy Ripley-hez hasonló harcos amazont faragott, aki anyatigrisként védelmezi a Skynet elleni háború egyelőre még kiskorú vezérét, John Connort. Akit egyébként a pasadenai utcáról összeszedett, nulla színészi tapasztalattal rendelkező Edward Furlong alakított (a T2 sikerét egyetlen másik filmjével sem tudta megismételni).

Cameron legnagyobb dobása viszont egyértelműen az volt, hogy az első rész vasalóállú Halálosztóját átállította a jók oldalára, és a legendás "Ha a T800-as egy tank, a T1000-es lesz a Porsche!"-felkiáltással utána küldött egy rókaképű, ezerszer veszélyesebb kiborgot is. A végeredmény 519,8 millió dolláros bevétel, 4 Oscar, egy vitrinnyi egyéb díj és az örökre bebetonozott kultstátusz lett.

Az alsógatyás Halálosztó és a többi Oscar-díjas trükk

Cameron szeret állandó csapattal dolgozni, így a Terminátor-veterán Adam Greenberg operatőr és Richard A. Harris vágó mellett a 2008-ban elhunyt zseniális trükkmestert, a kiborgcsontvázak és az Alien-királynő atyját, Stan Winstont is visszahívta a T2-stábba. Winston a félig fémarcú Schwarzi sminkjéért a legjobb maszk, a koponyákat kilapító Skynet-lánctalpasért pedig a legjobb speciális effekt Oscarját kapta meg.

Speciális effektes díjat kapott (Stan Winstonnal megosztva) A bolygó neve: Halálon is dolgozó Robert Skotak, aki Sarah Connor Ítéletnap-rémálmához ontotta hónapokon keresztül a habszivacsból készített, összeégett hullákat, és a Los Angeles-makett mellett kuporogva, légágyúval repítette a levegőbe a makett autókat.

Azt a jelenetet viszont, amikor Schwarzi a liftnél szétlövi Robert Patrick fejét, de a T1000-es arca pillanatok alatt összeforr, már nem lehetett Stan Winston animatronic bábuival összehozni (az irodaházban golyózáporban sétáló T800-ast még távirányítású Arnold-babával helyettesítették, meg is látszik az ordító különbség). Szükség volt tehát egy számítógépes csapatra is, így kapott meghívást a Terminator-stábba George Lucas effektgyára, az ILM és Dennis Muren, a Star Wars-széria és az Indiana Jones-filmek Oscar-halmozó trükkmestere.

Muren csapata a 30 Silicon Graphics számítógép mellé néhány Apple Macintosh-t is csatasorba állított, hogy belevághassanak a 91-ben még forradalminak számító arcszkennelős, digitális animációs munkába. Vicces látni a werkfilmekben, ahogy a tűzből kisétáló T1000-es jelenetéhez az ILM-stáb alsógatyában sétáltatta az utcán a kopaszra nyírt, négyzethálósra pingált Robert Patricket, de az így kapott speciális effekt még 20 év után is simán élvezhető.

Dennis Muren 92-ben szintén megkapta a speciális effektes Oscart, de az Akadémia a hangmérnököket és a hangvágókat is egy-egy szoborral jutalmazta, többek között Gary Rydstromot és Gloria S. Borderst, akik a Skywalker Sound telephelyén konzervből kinyomott kutyakajával meg pohárban cuppogtatott joghurttal kísérték a T1000-es átalakulásait, és oroszlánüvöltést kevertek a kocsik motorhangjához (Rydstorm mindkét Oscar-díjas Terminátor-hangcsapatban benne volt, később pedig kapott még öt szobrot a Titanicért, a Jurassic Parkért és a Ryan közlegényért).

Kidobott időgépek, kivágott jelenetek

Cameron rengeteg ötletet zsúfolt a William Wisherrel közösen írt T2-forgatókönyvbe, de ezek egy része még a forgatás előtt a kukában végezte. Kidobták például azt a grandiózus nyitójelenet, amiben a felnőtt John Connor betör a Skynet bázisára, megtalálja az időgépet, és az anyjának címzett üzenettel visszaküldi a múltba régi harcostársát (és vér szerinti apját), Kyle Reese-t. Ezután az emberiség maradéka megtalálta volna az inaktivált Halálosztók raktárát is.

Szegény Kyle Reese, azaz Michael Biehn végül a már leforgatott diliházas jelenetével sem kerülhetett be a végső változatba. Eredetileg ugyanis megjelent volna a magánzárkájában összevert Sarah Connor álmában: besétál a cellába, és némi romantikázás után figyelmezteti a lányt a Johnra leselkedő veszélyre, majd mielőtt lelépne, még benyögi a klasszikus mondatot, miszerint "Nincs végzet csak ha magad is bevégzed".

Cameron eredeti elképzelései szerint a Terminátorok processzorát a küldetések előtt a Skynet read only-ra állította, így a gyilkos kiborgok nem tudtak fejlődni, csak a küldetésükre koncentrálni. Egy kivágott jelenetben Sarah és John felnyitják a T800-as koponyáját, hogy rebootolják a Halálosztót, és itt a begőzölt anyuka kis híján szét is veri a kiszedett chipet. John viszont keménykedni kezd, hiszen ha ő lesz a túlélők parancsnoka, ideje lenne végre szót fogadni neki. Erős jelenet, kár, hogy a vágóasztalon végezte, hiszen ezzel érthetőbb lett volna, miért tudta Schwarzi később megtanulni a sírás jelentőségét, a Hasta la vista, baby beszólást és a többi emberi jellemvonást.

A jelenet érdekessége, hogy a T800-as agyműtétje egy tükör előtt zajlott, a forgatáson viszont nem volt semmi a szereplők előtt. Arnie a saját habszivacs másával nézett farkasszemet, a véres fúróval dolgozó Linda Hamiltont pedig az ikertestvére, Leslie Hamilton utánozta a túloldalon (ő volt egyébként a Sarah Conorrá változott T1000-es is). A processzor-rebootolás kidobása miatt persze ki kellett vágni pár vicces tanulós jelenetet is, például amikor a T800-as mosolyogni próbál. Bár a tesztvetítésen mindenki dőlt a röhögéstől, Schwarzi elcseszett lóvicsorát utólag maga az exkormányzó is komolytalannak találta a Halálosztó-imidzshez, Cameron pedig örült, hogy végre 2 óra 15 percre rövidíthette a játékidőt.

A rendező a drámaibb hatás miatt azt a részt is kivágta, amikor a T1000-es a lefagyasztása és szétrobbantása után meghibásodik, és kontroll nélkül kezdi el másolni a tereptárgyak (rendőrségi sorompó, szerelőrámpa rácsa, stb.) színeit és anyagát. Cameron a változtatással nem csak időt nyert, de elérte, hogy a gonosz Halálosztót az utolsó pillanatig legyőzhetetlen, félelmetes ellenfélnek higgye a néző. A gép brutalitásából viszont vissza is vette azzal, hogy nem engedte berakni a moziváltozatba John kutyájának megölését.

Cameron eredeti befejezése szerint Sarah Connor ráncos vénasszonyként, 30 évvel az Ítéletnap megakadályozása után ugyanazon a játszótéren ücsörgött volna, ami a film elején porig égett álmában. Mario Kassar (Andy Vajna producertársa, egykori Carolco Pictures-főnök) viszont, egy újabb folytatás reményében ráerőltette a rendezőre a már ismert, aszfaltcsíkos lezárást.