16 voltam, amikor a pasim megmutatta

Nekem például a Star Warsról a rendszerváltás és a másolt videókazettás korszak jut eszembe először. Az Új reményt ugyanis a régi szolnoki úttörőtábor helyén berendezett nyári napköziben láttam először, 1990-ben. A rongyosra játszott vhs-verzióra valamelyik tanár vagy táborlakó filmkalóz haverja pakolta rá az unott hangalámondást, és mivel a film a Sat1-ről lett felvéve, évekig azt hittem, hogy a reklámblokk kezdetét jelentő színes gömbök tényleg ráestek a Halálcsillag folyosóján lopakodó Obi-Wanra (a Tűzhegy varázslója meg a többi lapozgatós könyv után simán el tudtam képzelni, hogy a filmrendezők is szeretik az ilyen halálos csapdákat).

A régi trilógiát végül csak évekkel később, nyolcadikban egy osztálytársamnál, amerikai nagybácsitól kapott, eredeti vhs-ekkel tudtam bepótolni.

Srar Wars karácsony

A maratoni Star Wars-esten résztvevő kollégák közül elsőként természetesen a Hancu-Stöku párost, azaz a tech rovat két geekjét faggattam ki. Hancu egy Sarlakk-verem nagyságú dramaturgiai lyuk ellenére is szép emlékeket őriz a Csillagok háborújáról: "82 környékén a királyi tévé leadta karácsonykor, én akkor láttam először, nagyanyáméknál, fekete-fehér tévén. Volt egy áramszünet a közepe táján, így nem volt egészen tiszta, hogy jutnak a halálcsillag szemétprésétől odáig, hogy mennek vissza szétlőni az egészet, de ettől még óriási élmény volt."

Stöki már nem tudta belőni évre pontosan az első találkozást: "Annak idején szüleim nem engedték, hogy moziban megnézzem, mert túl erőszakosnak találták. Egyik karácsony este azonban leadta a magyar tévé, fekete-fehérben is óriási élmény volt (pedig minden jelenetet ismertem már a Fazekas-féle képregényből). Nem tudom, hány éves voltam akkor, de még abban a korban voltam, amikor a TIE-vadász lövéseinek hangját ticsung-ticsungnak mondtuk" - coming outolta az IDDQD blog atyja, a bluray változatot viszont már nem szerette ennyire: "A képe lenyűgöző, az új változtatások feleslegesek (a 97-esekkel még megbékéltem), de akármilyen változatot nézek, ma már a Star Wars nekem nem üt akkorát. Valamennyire kinő belőle az ember, még akkor is, ha bármikor szívesen nézi újra."

Bence, aki három éve a Star Wars-rajongó Norbival forgatott Gyálon videót, szintén karácsonykor látta először a Csillagok háborúját egy Videoton tévén: "Természetesen nagy hatást tett rám, bár nem ettől lettem scifibuzi, akkor már inkább a Nyolcadik utas: a halál. A lézerkarabélyos harcjelenetek közé beszorított fecsegés, még mindig nagyon idegesít, semmi súlya nincs a vérre menő küzdelmeknek. Túl meseszerű az egész, de pont tegnap gondolkodtam rajta, hogy azóta sem készült hasonló, az univerzum nagy szabású díszletei között játszódó, több részes áltörténelmi eposz. A bluray és a szélesvászon nekem bejött, mert ezeket a részeket nem láttam moziban, pontosan olyan volt mint, amikor az Európa moziban megnéztem az első részt Jar-jarral."

A csajok és a Star Wars

Érdekes volt a lányok véleménye a Star Warsról, ők ugyanis jóval a fekete-fehér Videotonok korszaka után, a 90-es évek új szinkronjaival látták először a Csillagok háborúját (ekkor Vadert már nem Kristóf Tibor, hanem Kránitz Lajos és Hollósi Frigyes szinkronizálták). Noémi így emlékezett vissza: "Anyám hozta az egyik téli szünetre, hogy ne unatkozzunk a tesóimmal. egy munkatársától kapta kölcsön (akinek a fia Star Wars-rajongó volt) az első három, díszdobozos részt videón. akkor lehettem 10-11 éves, szóval talán az volt a 97-es változat."

"A Havanna lakótelepen, a volt pasim teljesen elsötétített szobájában, 16 éves koromban láttam először. A srác nem értette, hogy élhettem ennyit a Star Wars nélkül. Moccani is alig mertem a film közben, mert árgus szemekkel figyelt, hogy figyelek-e" - meséli Kata.

Lázadók szövetsége

"Nekem a teljes SW-őrület kimaradt gyerekként, tévénk is 14 éves koromban (1984) lett. Moziban csak az új részeket láttam, a többit a 80-as évek végén tévében-videón, és sosem tettek rám nagy hatást - írta renitenskedő levelében egyik munkatársunk szerkesztőségi filmmaraton másnapján - Egyedül azt a részt szeretem, amikor Luke találkozik Yodával. Tegnap persze pont ezt a kiképzős részt aludtam át, bár előtte arra még emlékszem, hogy amikor elkezdi felzabálni az űrkaját, eltűnődtem, hogy a Yoda vajon szűz-e. A csajom szerint igen, mert nincs is neme, aztán ennek apropóján megbeszéltük hogy R2 és C3PO nyilvánvalóan egy buzi fiúpár."

A Star Wars-estet megszervező Anarki is kilóg egy kicsit a sorból: "Számomra a vetítés legmeghatározóbb élménye az volt, hogy találkoztam az első emberrel, aki életében nem látta a Star Warst, és ezt azzal sikerült tetéznie, hogy közölte: a továbbiakban sem érdekli. Amikor azt mondtam, hogy ez olyan, mintha az Egri csillagokat nem látta volna, közölte, hogy azt sem látta. Ehhez fogható bátorságot utoljára akkor tapasztaltam, amikor egy angol szakos, diplomás bölcsészekből álló baráti körben egy vörösboros kólával átitatott Truth or Dare keretében mindenki sorban bevallotta, hogy mit nem olvasott. Először azt hittük, hogy a III. Richárdot, illetve annak kihagyását nem lehet felülmúlni, de akkor jött sorban az Üvöltő szelek, a Twist Olivér, a Ulysses és a Lolita, majd a Gyuri lesütött szemmel bedobta a Hamletet, de azt már tényleg senki nem hitte el. Máig biztosak vagyunk benne, hogy a Gyuri csalt. Namost ehhez képest a Star Warst nem ismerni kifejezetten szexi, ugyanúgy, ahogy a lesszabályt, a forgatónyomatékot vagy a Legót nem ismerni is szexi. Jó érzés, hogy léteznek még különleges emberek, akik igenis mernek mások lenni."