Szilárda
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Anális erőszak miatt nem esélyes az Oscarra

2012.01.19. 00:37

Csütörtöktől a magyar mozikban is végre szembesülhetünk azzal, mit tesz a férfitársadalom egy lánnyal. A punk, feminista, hacker Lisbeth Salander az utóbbi évtized szimbolikus nőalakja lett, mert ő az, akivel kiszúrtak a férfiak, majd alapos és igazságos bosszút állt. A története nem most kezdődik, viszont az amerikai adaptációval új értelmezést is kapott. A tetovált lány nem egy átlagos sikertörténet, ahogy a főszereplő sem egy átlagos akcióhős. Összeszedtük, mit érdemes tudni Stieg Larssonról, a majdnem feleségről, a trilógiáról és a főszereplőről.

1. A szerző halott

stieg larsson big2

A rengeteg titokkal és különleges történettel övezett Stieg Larsson szinte mesebeli figura, aki megírta az utóbbi évek legkomolyabb könyvsikerét, de abból a sikerből semmit nem érzékelt.

50 éves korában, 2004. november 9-én hunyt el Larsson. A munkahelyén, az Expo nevű újságban elromlott a lift, emiatt fel kellett gyalogolnia az épület hetedik emeleti szerkesztőségébe, ahol rosszul lett. Délután kettőkor ment be a kórházba, másfél órával később már nem élt.

2005-ben megjelenik a trilógia első kötete svédül, amit 2006-ban követi a második. 2008-ban fordítják le az első könyvet angolra (a szerző életéről sokkal bővebben erre).

Stieg Larssonban és a könyv férfi hősében sok közös vonás van a volt élettárs szerint. Mindketten egy oknyomozással tényfeltárással foglalkozó svéd újságnál dolgoztak, nagyon sok kávét ittak, rengeteget dohányoztak és megszállottak voltak munkájukban, újságíróként harcoltak nemcsak a saját igazukért, de a gazdasági uralom ellen, politikai szélsőségek ellen. Daniel Craig mondjuk sokkal jobban néz ki, mint a hamburgeren élő, a dolgait bevásárlószatyorban hordó író.

2. Miért Lisbeth Salander a hős?

A Millenium-trilógia azzal a mottóval kezdődik, hogy a svéd nők tizennyolc százalékát életében legalább egyszer bántalmazza egy férfi, ráadásul a trilógiának is hangsúlyosan a nők elleni erőszak és megkülönböztetés az egyik fő történetszála. Stieg Larsson a trilógiát alapvetően a nők elleni erőszakról írta, illetve egy olyan punk, feminista, androgün hackerlányról, aki a vele szemben elkövetett nemi erőszak utáni bosszúban a nők nevében áll bosszút a férfin (ezért van a férfi hasán a tetoválás). Larsson a legenda szerint látta, ahogy három barátja megerőszakol egy lányt, akit Lisbethnek hívnak. Nem segített rajta, mert annyira ledermedt, de pár nappal később felhívta a lányt, hogy bocsánatot kérjen.

3. Siker, siker, siker

A trilógiából eddig negyvenmillió példány ment el, az Amazonon ez volt az első ekönyv, ami átlépte az egymillió eladott példányt. A svéd film 100 millió dollár körül hozott, a Fincher-film 140-et eddig. A trilógia nem trilógiának készült. Egyes feljegyzések szerint öt, mások szerint tíz kötetet látott maga előtt Stieg Larsson. Eva Gabrielsson szándéka szerint folytatná Lisbeth Salander történetét, mert Stieg laptopján maradt vagy kétszáz oldalnyi vázlat, az esetleges negyedik vagy ötödik könyv, amiben például Grönlandra is eljutna a lány. De a folytatásról egyre inkább letettek.

4. A kisemmizett élettárs

A tetovált lány-trilógia utóélete legalább olyan izgalmas, mint a regény, csak alapvetően nem nácikról és gazdasági uralomról, hanem a szerzői jogokról szól.

stieg larsson boritok

Stieg Larsson 1973-ban egy vietnami háború elleni tüntetésen találkozott Eva Gabrielssonnal. Soha nem házasodtak össze, mert Larsson félt: a szélsőjobbról írt cikkei miatt kapott pisztolygolyót, hívogatták otthon zsidóbérencnek nevezve, de vártak rá a szerkesztőség előtt neonácik baseballütőkkel. Emiatt szinte titokban kellett élniük. Tíz évvel megismerkedésük után majdnem összeházasodtak, már a jegygyűrűket is megvették, de annyira bürokratikusnak tartották az egészet, hogy elment a kedvük tőle. Larsson halála után semmi nem maradt Evára, mert a svéd törvények nem ismerik el a papíron nem rögzített élettársi kapcsolatot, a Stieg Larsson által írt végrendelet meg nem volt aláírva, így nem fogadták el. A szerzői jogok a családra szálltak, akik nem akartak Evának semmit sem adni, pedig a pletykák szerint nagyon sokat köszönhet Larsson élettársának: a rosszakarók szerint Eva írta a könyveket.

5. David Fincher a sok erőszak miatt nem várja az Oscart

Fincher és stúdió nem bízott semmit a véletlenre, amikor úgy döntöttek, ők is pénzt akarnak keresni A tetovált lányon. 2009-ben mutatták Niels Arden Oplev rendezésében a könyv svéd adaptációját Noomi Rapace főszereplésével. A filmet mindenhol bemutatták, egész jó volt, hozott 104 millió dollárt, a főszereplőnőt elindította Hollywoodban: azóta szerepelt Robert Downey Jr és Jude Law mellett a Sherlock Holmes második részében cigányasszonyként, és megkapta Ridley Scott-tól az egyik főszerepet az óriási Prometheus-filmben.

Daniel Craig, Rooney Mara és David Fincher
Daniel Craig, Rooney Mara és David Fincher
Fotó: Uwe Geisler

Fincher nagyjából annyiból forgatta le a saját verzióját, amennyi a svéd film bevétele volt, eddig 140 millió dollárt hozott, amit mérsékelt sikernek tudunk csak nevezni. Abban bízhatnak a gyártók, hogy egy trilógia esetében az újabb részek mindig felpörgetik a korábbi részek nézettségét és DVD-eladási adatait.

Az első verzió három óra és hét perc, amiből nagyon nehezen tudott csak kivágni harminc percet a rendező. A könyv sűrűségét tekintve ezen nem csodálkozunk. A filmet első körben a legközvetlenebb körnek mutatta meg, majd Steven Soderbergh-nek, Gore Verbinskinek és Mark Romaneknek.

Finchernek 2008-ban szóltak először, egy évvel a svéd film bemutatója előtt, hogy van egy tök jó könyv, érdemes lenne elolvasnia, esetleg megfilmesítenie. Akkor egy mondatot mondott neki a producer a sztoriról: van egy biszexuális, motorkerékpározó, hackercsaj, aki egy újságírónak segít kinyomozni egy család sötét titkát. Erre azt mondta Fincher, hogy ezek után nem olvassa el a könyvet, mert olyan sötét, hogy senki nem ad majd pénzt rá, és lehetetlen lesz bemutatni.

Közben leforgatta a Social Networköt, ami sok tekintetben hasonlít: a főszereplő szintén egy geek, aki nehezen találja meg az emberekkel a közös hangot, a maga területén agresszív és rámenős. A film befejezése után szólt a Sony, hogy megvették a jogokat, és ő a Harcosok klubjával, a Hetedikkel ügyesen bizonyította, hogy érti és érzi ezeket a sötét témákat. Interjúkban Fincher elmondta, hogy őt kevésbé érdekli a thriller vagy a sorozatgyilkos téma A tetovált lányban, igazán a Salander és Blomkvist között kialakuló kapcsolat izgatja.

Még nem tudni, mikor jön a második rész, előbb a jegypénztáraknál kell teljesítenie, ezért hiába is franchise, még csak az első résszel foglalkoznak. A forgatókönyvíró Steve Zaillian persze megírta már a másodikat is, sőt egy interjúban azt is mondta, hogy ennek a filmnek nincs szüksége folytatásra, mert tökéletesen le lett zárva.

A film az Aranyglóbuszon alig került szóba, csak a főszereplő lányt, Rooney Marát jelölték a színésznők között, és Fincher szerint az Oscaron sem lesz sok szó róla, mert túl sok benne az anális erőszak.

6. Ismeretlenre bízták Liberth Salandert

A tetovált lány zárkózott, autisztikus karakterét eljátszani az utóbbi évek legizgalmasabb hollywoodi feladata volt. A stúdiónak olyan színésznőt kellett találnia, aki képes franchise-színésznővé válni, ha már a férfit James Bond, Daniel Craig alakítja annak ellenére, hogy a könyvben és a svéd verzióban is az ő karaktere, az újságíró Mikael Blomkvist egy vívódó, okos, de teszetosza alak, akit magabiztos és bátor cselekvő nők vesznek körül. Fincher és a stúdió nagy castingot tartott, a válogatási időszakban folymatosan szivárogtak ki a nevek: Carey Mulligan (Egy lányról, Drive, Ne engedj el!), Kristen Stewart (Pánikszoba, Twilight), Ellen Page (Juno, Eredet, Cukorfalat), Natalie Portman (A fekete hattyú, Csillagok háborúja, Leon, a profi), Eva Green (Womb, A hétköznapi pár, Casino Royale), Mia Wasikowska (Jane Eyre, Alice Csodaországban), Keira Knightley (A Karib-tenger kalózai, Ne engedj el).

A szinte ismeretlen, 26 éves Rooney Marára esett a választása a stúdiónak és a rendezőnek. Hogy ki ő? A Social Network - A közösségi háló első jelenetében ő az a lány, aki beolvas a pökhendien és bénán csajozó, későbbi Facebook-alapító Mark Zuckerbergnek. Fincher nem akart olyan híres színésznőt választani, aki sok-sok történetet hoz magával, így esett ki Scarlett Johansson is, akit bár nagyon tehetségesnek tart, mégis a nézők végig csak azt várnák a moziban, hogy levetkőzzön. Ráadásul a filmekben ezt többször meg is kell tennie.

Rooney Marát tetoválják.
Rooney Marát tetoválják.

A stúdió nem akarta Marát, nekik sztár kellett, de Fincher bizonyítani akarta, hogy a színésznő mindenre képes, például a Salander szerepére vágyó lányt bevitte a stúdióba egyszer úgy, hogy előtte berúgatta, amennyire csak lehet. A castingon azt is meg kellett mutatnia, hogyan állna bosszút azon az emberen, aki a történetben megerőszakolja, ezért azt kellett eljátszania, hogy egy műpéniszt dug fel egy kollégába. Később motoros és kickboksz edzésekre kellett járnia, kifehérítették a szemöldökét, átlőtték a száját, az orrát és mellbimbóját.