Önt is idegesíti a reklám a filmekben?

Sokak szerint Steven Spielberg teremtette meg a családi blockbusterekbe rakott pofátlan termékmegjelenítés műfaját akkor, amikor a kis Elliott Reese's Pieces-cukorkákkal csalogatta be a házba a kis ráncos űrhajótöröttet. A filmben eredetileg a jóval ismertebb M&M's csokigolyók szerepeltek volna, de a Mars ehhez nem járult hozzá, így természetesen óriási pluszbevételtől esett el. Ráadásul a Reese's-nek azóta is elég csak összevágni a vigyorgó E.T.-t egy tányérnyi lebegő csokival, és már le is tudta az új reklámfilmjét.

Ridley Scott kultikus sci-fijének nagyvárosi életképeihez ugyanúgy hozzátartoztak az óriási neonreklámok, mint a lángoló gyárkémények vagy a lebegő autók. A gigantikus gésaarc mellett a 2019-es Coca Cola-hirdetés volt érdekes, mert semmiben sem különbözött az 1982-estől. A kólacég egyébként óriási anyagi veszteséget szenvedett a film után a New Coke-kampánnyal, és csak évekkel később tudott talpra állni, de a Blade Runner-átok nem kímélte a többi hirdetőt sem: a Pan Am légitársaság és a konyhai robotgépekben utazó Cuisinart ellen csődeljárás indult és felszámolták őket, a 80-as évek nagy játékipari óriásának számító Atarit pedig ma már csak a nosztalgia tarja életben.

"Dögvész vagy! És én a gyógyszer!" - dünnyögte 26 éve Sylvester Stallone két Pepsi- és Coors-reklám között, mivel az ellenfele ravasz módon pont egy boltban bújt el a törvény ökle elől. Nagyot nézhettek azok a magyar rajongók, akik a 86-os Filmsikerek képregényváltozata után másolt kazettán is megnézték a gazdag havernál a Kobrát, mivel a filmben a macsó főhős egy doboz Coors sört dob oda a gyilkosnak, az illegális képregényváltozatban viszont az itthon is ismert Pepsi szerepel csaliként.

Mike Myers nemcsak az Aston Martin- és Casio-reklámnak is beillő James Bond-filmek parodizálásában volt zseniális, de a szponzorcuccokban feszítő, sekélyes szórakoztatóipari szakmunkásoknak is beszólt a Wayne világában. Természetesen úgy, hogy közben neki is ott figyelt a kezében a Pepsi meg a Pizza Hut-doboz.

Szeretjük Stallone filmjeit ezért a Pusztító is bekerült a listába, ahol a káromkodásért járó büntetőcédulák és Schwarzenegger elnöksége mellett azon is lehet röhögni, hogy Amerika összes étterméből Pizza Hut lett, mert csak ők élték túl a franchise-háborút. Vagyis igazából nem is ők, hanem a Taco Bell, csak ezt az étteremláncot nem ismerik annyira, ezért a film külföldi kópiáiban Stallone ugyan Taco Bellt tátog, de Pizza Hutot mond és, még a kajáldák logóit is lecserélték a háttérben. Érdekesség, hogy két évvel a film után a Taco Bellben részvénytulajdonos PepsiCo Restaurant felvásárolta a Pizza Hutot is, 2002-ben pedig mindkét márka átkerült a Yum! Brands tulajdonába (a KFC-vel együtt).

Minden filmrajongó tudja, hogy a hülye hollandok ketchup helyett majonézzel eszik a McDonalds-krumplit, a franciák pedig Le Big Macnek mondják a Big Macet, pedig Tarantino pont arról híres, hogy ordító termékreklámok helyett kamu márkákkal pakolja tele a filmjeit. Tipikusan ilyen brand a Red Apple cigaretta és a Big Kahuna Burger, amik a Ponyvaregény mellett Négy szobában, az Alkonyattól pirkadatigban, a Kill Billben és a Halálbiztosban is visszatértek.

Fotó: Dreamworks

Tom Hanks Golden Globe-díjas Robinson-átirata a filmtörténet egyik legszánalmasabb sportszer- és csomagküldő-reklámja, a főhős ugyanis FedEx-dolgozóként, egy tonnányi elküldendő csomaggal keveredik egy lakatlan szigetre. A pálmafás tengerpartra sodródó dobozokból természetesen csak korcsolya és egyéb haszontalanság került elő, a modern Robinson Péntekje pedig azért kapta pont a Wilson nevet, mert véletlenül épp egy Wilson gyártmányú röplabda volt.

A Dr. Pepper üdítóitalgyár fennállásának legnagyobb reklámfogása kétségtelenül az volt, amikor fogadást kötöttek Axl Rose-sal: ha 2008-ig elkészül a Chinise Democracy, minden amerikai kap egy ingyen Dr. Peppert (kivéve Slash-t és Bucketheadet). Az album kijött, Dr. Peppert azóta már nálunk is lehet kapni, a 2002-es Pókemberben viszont változatlanul hülyén mutat a tolakodó üdítőreklám, amit még egy baki is súlyosbít: Peter Parker egy Dr. Pepper-dobozon gyakorolja a hálóvetést, még a szekrényre tett lámpát is összetöri a nagy bénázásban, de amikor megnyugtatja May nénit, hogy minden rendben, a lámpa már sértetlenül ott virít mellette.

Sokan pont a Mátrix miatt vettek Nokia telefont a 2000-es években, aztán a duplarészes, ezer sebből vérző folytatásokkal Wachowskiék nemcsak a rajongóikat köpték szemen a gyenge történettel, de a saját szponzorukat is, mert volt az a pénz, amiért a Nokia helyett inkább a Samsung akkori csúcskütyüit mutogatták premier plánban. A Mátrix-láz idején az animesorozat és a játékok mellett egy rókabőrszagú oldalhajtásban azt is simán be lehetett volna mutatni, hogyan cseréli le Morpheus két belassított verekedés között a zioni bőrkabátosok teljes mobilflottáját.

Íme a product placement műfaj legalja: Will Smith régi klasszikusnak nevezi a teljesen átlagos Converse-cipőjét, ami csak azért számít ereklyének, mert egy jövőbeli robotvárosban hordja. A márka szemérmetlen szembedicsérése pont olyan kínos és funkciótlan reklám a filmben, mint amikor Bujtor István Olympos narancslevet ígér a gyerekeknek az Elvarázsolt dollárban (bár Ötvös Csöpin és Kardos doktoron legalább lehetett nevetni, az Én, a roboton viszont csak sírni lehet).

A legrosszabb után lássuk a legjobb termékelhelyezős filmet, a Vissza a jövőbe folytatását, ami után mindenki olyan önbefűzős Nike-csukát akart, mint amiben Marty McFly vigyorgott 2015-ben. A Nike tavaly gondolt egy merészet, és tényleg legyártott egy ugyanilyen, villogó lámpás cipőt Air Mag 2011 néven, amit Michael J. Fox még egy ebay-árveréssel is népszerűsített, hogy ezzel is a Parkinson-kórosokat segítse.