Jenő
9 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

A csernobilos film nem az évtized horrorja

2012.06.29. 10:39 Módosítva: 2012.06.29. 10:49

Az Ideglelés Csernobilban nem lett az évtized horrorfilmje, de minden geeknek látnia kell, aki valaha is szerette a Mad Max-trilógiát, a Fallout-játékokat vagy a S.T.A.L.K.E.R.-t. A sztori a legostobább tinihorrorokat ismétli: bulizós fiatalok belógnak a lezárt atomerőműbe, a kezdetben szellemnek hitt torzszülött helybéliek pedig sorra lekaszabolják őket. Cserébe viszont elképesztő képi világ kárpótol minket.

A 25 éve felrobbant csernobili erőmű és a kimenekített munkások szellemvárosnak fojtogató hangulata a film elejétől az utolsó képkockáig képes uralni a vásznat. Ez kicsit a magyarok érdeme is: a kifosztott, romos pripjatyi lakások ugyanis valójában a csöndesen rothadó kiskunlacházi szovjet laktanya panelházai. A kelenföldi hőerőmű irányítóterme pedig annyira tökéletes választás volt a betonszarkofággal betemetett négyes blokknak, hogy a bátor stábtagokat azóta is istenítik, amiért egészen Ukrajnáig utaztak az autentikus helyszínért.

A kelenföldi hőerőmű irányítóterme
A kelenföldi hőerőmű irányítóterme
Fotó: Nagy Attila / Index

Sajnos a Parajelenségekkel befutott forgatókönyvíró (Oren Peli) és az elsőfilmes rendező (Bradley Parker) annyira rákattantak Csernobil és Pripjaty kultikus népszerűségnek örvendő, óriáskerekes-lakótelepes fotóira, hogy elfelejtették ellopni melléjük a slasher műfaj kliséit. A filmnek kalandvágyó tinédzserek a főszereplői, akik között akad ugyan nagymellű szőke és körszakállas, ausztrál vagány is, a katasztrófatúrát szervező, bőrdzsekis főszereplő pedig látványosan meg akarja menteni a lúzer öccsét, de egy percig sem aggódunk értük. Egyiküknek sincs emlékezetes jelenete, és még a sugárfertőzött zombikban is több élet van, mint az ő párbeszédeikben. Az egyetlen üdítő kivétel az ukrán túravezető, az Adidas-mackófelsőben lövöldöző, baltaarcú Jurij (Dimitrij Diacsenko), aki sajnos túl kevés ideig él ahhoz, hogy megmenthesse a filmet.

Nincs elsőnek meghaló, kényszeresen poénkodó, füvezős fekete srác. Kimaradt a gimi nagymellű ribanca, akit megölnek a kötelező szexjelenet után, a baseballütőt feszítővasra cserélő, sportdzsekis tahó nem nyomul rá a különc naivára (akiről mindig kiderül, hogy csupa öngyilkos rokon volt a családjában) és hiányzik a mindenkit túlélő, szűz lúzer is. Ami viszont nem hagy kívánnivalót maga után, az a nézők befosatása: az ideges kézikamerázás, a hirtelen kialvó zseblámpa, a folyosó végén motoszkáló árnyék és a prosztatatmorzsoló hangeffekttel előugró rém is megbízhatóan hozza a zsánertől elvárt színvonalat.

IMDb: 5,4 pont

Rottentomatoes: 21 százalék

Index-ítélet: 5/10

26 éve történt a csernobili katasztrófa

A csernobili atomerőmű 4. számú blokkjában 1986. április 26-án hajnalban következett be végzetes robbanás. A helyi állapotokat és a munkaerő képzetlenségét jellemzi, hogy a baleset súlyosságát először nem ismerték fel az erőmű szakemberei. Nem voltak megfelelő dózismérőik, amik jelezték volna a pontos sugárzást, illetve a kisebb skálájú dózismérők kiakadását nem vették komolyan. Védőöltözet nélkül próbálták helyreállítani a károkat – heteken belül szinte mind meghaltak. A helyszínre érkező tűzoltók sem tudtak a sugárzásveszélyről. A balesetet kivizsgáló kormánybizottság április 26-án késő este ért Csernobilba, és csak ezután, döbbent rá, hogy a sugárzás milyen magas.

Ekkor rendelték el az erőműtől néhány kilométerre levő Pripjaty evakuálását. Az itteni panelházakban főleg az erőmű dolgozói és a családjaik laktak. Pripjaty 1986 óta szellemváros, de a Zónában még ma is sok a katasztrófaturista, az önkéntes visszatelepülők pedig főként a saját kis gazdaságukban megtermelt és a közeli erdőkből kikerülő, sugárszennyezett élelmiszert fogyasztják.

A csernobili katasztrófa első áldozatai a sugárbetegségben meghalt erőművi dolgozók és tűzoltók voltak. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 56 közvetlen halálesetet tart számon. Jóval több a sugárzás okozta rákos halálesetek száma, de hogy pontosan mennyi, arra csak tudományos modellek alapján végzett becslések vannak – nehéz ugyanis a statisztikákból kihámozni, hogy a rákos megbetegedésekből mennyit lehet egyértelműen a csernobili baleset számlájára írni.