A bolygó neve: agyhalál

2008.02.03. 11:39
Az AvP után azt hittük, ennél jobban már nem lehet megtépázni a 80-as évek kultikus szörnyetegeinek hírnevét. Tévedtünk. A Halál a Ragadozó ellen 2 egyik űrlényszakértőnket az őrületbe kergette - a másik viszont azóta is csak a géppuskás csajokra és az Alien-figurákra tud gondolni. Duplakritika.

(Alien vs Predator) vs Producer - 6–2 - 2/10
Tbg

Most fogom a fejem, hogy agyba-főbe szidtam az Alien vs. Predator első részét. Paul W.S. Anderson, ha rendezni nem is tudott, legalább minden AvP-őrültnek megadta, amire vágyott: az orrunk előtt szaggatták szét egymást a szörnyek, volt az egészhez egy buta expedíciós történet, háttérképnek meg valami zavaros civilizációtörténeti maszlag. Na, a második részből minden ilyen kimaradt. Még normális sztorira sem futotta, továbbá a harcjelenetek annyira halványak, mint egy átlagos mérkőzés az NB III-as bajnokságban. Pedig ez volna az első Alien-film, amiben a savvérű rohadékok elszaporodnak a Földön, kicsit többet lehetett volna agyalni a témán. Ehelyett értelmetlen, egymáshoz alig kapcsolódó jelenetek sorát kapjuk. Annyira nem kell csodálkozni, a rendező Strause testvérek eddig leginkább vizuális effektekben utaztak.

Alien Vs. Predator - még több kép a Galériában!

A Halál a ragadozó ellen 2 ott kezdődik, ahol az előző véget ér: egy Alien feljutott a Földet elhagyó predátorok űrhajójára, és - annyi idő alatt, hogy a hajó el sem tudja hagyni a Föld gravitációs mezejét - megzabálja a legénységet. Az első öt percen látszik, hogy a film fércmunka, és még a nem túl erős első résszel sincs köszönőviszonyban. Hogy volna képes egyetlen Alien pár perc alatt végezni egy tucat predátorral? Hagyjuk. A katasztrófának mindenesetre hírét veszi egy predátor a Predátor-bolygón, és útnak ered (Hogy miért egyedül, az nem derül ki, és a P-bolygóról is csak egy állókép van!).

Ezalatt a kisváros élete is kezd felfordulni, a szerepőkről pedig kiderül, hogy mind idióta gimnazisták. A főhős (Johnny Lewis) egy szerelmes lúzer, akinek van egy priuszos bátyja is, de mire összejöhetne a csajával, felnyársalják az idegenek. A film többnyire hármójuk őrült rohangálásából áll, valamint töksötétben, közelikkel felvett szörnyverekedésekből. Az Alien-sorozatból ismerős helyszínek (csatorna, kórház) úgy váltakoznak, mint egy kereskedelmi tévé esti filmajánlója. A néző egyszer sem lepődik meg, egyszer sem izgul, és csak egyszer nevet (amikor két suttyó beszámol az értetlenkedő seriffnek az alienekről: "- Befüveztetek, fiúk? - Aha."). Így aztán azon sem csodálkozunk, hogy végül az alienfilmektől teljesen idegen módon a kormány gyorsan, önszántából tesz pontot a sztori végére - egy atombombával. Ehhez külön gratulálunk, mert sikerült teljesen kibelezni az alienkultuszt: nevezetesen, hogy az ember mindig túl kíváncsi és kapzsi ahhoz, hogy az idegenektől egy gombnyomásra megszabaduljon.

Coloradói rugóslándzsás mészárlás - 4/10
Szűcs Gyula

Az Alien és Predátor filmeket otthon legalább harmincszor megnéztem, de moziban sajnos nem láttam egyiket sem. Így nagyon vártam, hogy életemben először végre 16:9-es képarányú óriásvásznon csöpögjön a savas nyál az idegenek duplaprotkójáról.

A nagy pillanat eljött, de az élmény felemás. Miért a Földön kellett megint összecsapnia a banánfejű szörnyeknek és a Bob Marley-frizurás csillagközi sportvadásznak? Szívesebben megnéztem volna, ahogy a galaxis egyik félreeső sárgolyóján rozsdaszínű gyárépületek, meg lerobbant bányarobotok között kergeti egymást a két szörnyfajzat. És amikor a Predátorvezér lándzsahegyre tűzi az utolsó alien fejét, jól hátba lövi egy félszemű űrzsoldos. Ehelyett kapunk helyszínnek egy unalmas coloradói kisvárost, és minimum fél órát kell szenvednünk a szereplők Barátok közt-bonyolultságú konfliktusai miatt, mert az alienek csak ezek után hajlandóak széttépni a lakosságot.

Pót-Ripley akcióban - klikk!

Mondjuk vállveregetés jár a rendezőknek azért, hogy Reiko Aylesworth-öt választották ki az Alien-filmek elmaradhatatlan fegyverfetisiszta csajának. A színésznő 35 évesen is dögös, és néhány jelenetben megszólalásig hasonlít Sigourney Weaverre. Tízpontos a szőke bombázó is (Kristen Hager). Az ő legjobb jelenetei azok, amikben belóg éjszaka az iskolai uszodába, levetkőzik a lúzer főszereplő előtt, aztán végigsikoltozza az alienek támadását - és végül a Predátor egy dobópengével felszögezi a falra.

Az első AvP-vel ellentétben itt végre nem spóroltak a mészárolós jeleneteken. Bőven fröccsen vér a favágóingekre, a motorháztetőkre és a kórházfolyosó falaira. A készítők még az íratlan hollywoodi szabályra is magasról tettek, ami szerint nem szabad kutyát és gyereket ölni - egy kisfiúból például a szemünk láttára rágja elő magát az újszülött alien! Ám hiába dolgozta ki részletesen a rendezőpáros a Predalien anatómiáját, a hardcore rajongók a homályos jelenetekből nem, csak majd az akciófigurákat nézegetve ismerhetik meg a két faj rasztahajú hibridjét. De már ezek miatt is simán megérte leforgatni a filmet, mert veszett jól mutatnak majd a díszdobozos Alien-tetralógia mellett a polcon.



  • Hírek
  • Hírek