Sikamlós büntetés

Nincs az az anyag, amivel eléggé lebutíthatja magát az ember, ha úgy dönt, pénzt és időt áldoz erre a filmre, ahelyett, hogy például a Half-Life 2-vel játszana. Az Anakonda 2 megtekintése helyett ajánlanék egy kiadós dugást, takarítást, fekvenyomást, bármi mást igazából, csak ezt ne.

Sikongató píárosokat küldenek Borneóba, hogy begyűjtsenek egy orchideát, ami tubusos kiszerelésben szép pénzeket hozhat, minthogy az élet meghosszabítására alkalmas. A dzsungel szélén összefutnak a helyi Vin Diesel-imitátorral, aki visszafojtott hangon vezeti őket haverjával a semmi közepére, ahol elveszítik a hajójukat és elkezdenek hullani.

Anakondák Borneóban?

Ennyi önmagában elég is lenne egy átlagos bémúvira, ami elé az ember bekészülve leül tévézni és visongat nagyokat. Itt azonban még azt az örömöt sem adják meg, hogy a fájdalmasan idegesítő karakterek egytől-egyig elnyernék büntetésüket, vagy hogy ne legyen minden jelenet elején azonnal kiszámítható a végkifejlet. Alapvetően semmi baj a klisékkel, ha többre nem futja, de ezek értelmetlen variálása azért talán túlzás. A kötél nálam akkor szakadt el, amikor másodpercekig egy nyakba kapaszkodó piócát mutatnak, de a vonosók csak akkor csapnak le, amikor az áldozat társa hozzáér.

Ezer forintért azért elvárható, hogy ne csak vízaláhúzásokat, és eltűnő csizmákat lásson a kedves mozinéző, hanem teszemazt csillogó pikkelyeken végigcsúszó operatőrt, hájtek emészést vagy kigyómozgású kamerát. Ha barátunk/barátnőnk arra kér, menjünk egyszerű effektfilmre, mindenképp ragaszkodjunk az otthoni természetfilmnézéshez, ez mind látványban, mind narrációban porba alázza a mozis élményt.

Olcsón szart

Hogy az emberek bármilyen hülyeségre fogékonyak, azt kiválóan példázza az eredeti Anakonda 65 millió dolláros sikere csak Amerikában. Az első rész költségvetésén okulva a producerek megspórolták J-Lo és Ice Cube tálentumát, helyettük egy csapat éhező reklámszínészt verbuváltak, kirúgták a forgatókönyvírót és a rendezőt, helyettük olyanokat kerestek, akik fáradozását tábla csokival kompenzálhatták. Az eredmény magáért beszél, ember legyen a talpán, aki ebből duplalemezes változatot bír kiadni DVD-n.

A tanulság mindenesetre kézenfekvő: ha van felesleges 25 millió dollárunk egy tragikusan szar állatos horrorra, már jók vagyunk a kaszára, a merchandise és a videokiadás csak hab a tortán. Hajrá a Madarak 2 jogaiért, hátha sikerül Hitchcock nevét is rátenni a plakátra.