Időhatáros fantasy: 1988 előtti fanoknak

2008.03.29. 09:05
Van értelme egy olyan fantasyfilmnek, amiben a húzóerőnek számító manók és koboldok többnyire láthatatlanok? Nem nagyon. Akiknek viszont kimaradt annak idején a Fantasztikus labirintus, nézze meg! Mert a Spiderwick krónikák húsz évet késett tündérmesének és 10-en alattiaknak egész jó.
Képek a filmből!

Tony DiTerlizzi mindig is a kedvenc fantasy-illusztrátorom volt, nagyorrú manókat és széparcú tündéreket senki nem tud nála jobban rajzolni. Mikor megtudtam, hogy a társszerzőként jegyzett meseregényéből film készül, nagy elvárásokkal indultam a moziba. Ezeket otthon is hagyhattam volna.

A Spiderwick krónikák látványvilágára nem lehet panasz: a jellegzetesen "diterlizzis" nagyorrú manók, virág-tündérek és varangy-koboldok valóban olyanok, mintha a rajzoló vázlatfüzetéből léptek volna elő. De sajnos alig lehet őket látni. A filmbéli csodalények eltűnnek, amint feltűnnek, mivel a közönséges ember számára láthatatlanok. Tanulmányozni csak az tudja őket, aki Spiderwick fura szemüvegét hordja, vagy aki átnéz egy lyukas kavicson (sajos ez a tárgy eltűnik valahol a film felénél), esetleg akit szemen köpött egy malac-kobold. Ez a láthatatlan-vonal nem a fantasy filmekhez képest szűkös költségvetés miatt van (a Spiderwick krónikák 90 millió dollárból készült, míg a Narnia 180-ból), hanem az eredeti történetben is így szerepel.

A film elején még minden benne van, amire a gyerek szívesen gondol matekházi helyett: kísértetjárta ház, ronda békák, halálra idegesíthető testvérek. És egy öreg napló, a szokásos "Soha ne nyisd ki, ha jót akarsz!" figyelmeztetéssel, amit persze kinyitnak. Sajnos a sztori a folytatásban már nem sokban különbözik a hagyományos elemekből építkező tündérmeséktől. Spiderwick (David Strathairn) egész életét arra tette fel, hogy egy természettudós alaposságával térképezze fel az őt körülvevő láthatatlan csodavilágot. Feljegyzéseket készített a tündérek táncáról, a griffek étkezési szokásairól, és a manókról, akik ha idegesek lesznek, agresszív, zöld gnómokká változnak, és csak a mézes keksz tudja őket lenyugtatni. A napló számtalan olyan titkot rejt, amit még a csodalények sem tudhatnak a másikról, ezért akarja mindenáron megszerezni a gonosz óriás, Mulgarath (Nick Nolte). Spiderwick tudja, hogy legjobb lenne megsemmisíteni a könyvet, de képtelen megtenni, helyette inkább lelép, hátrahagyva a naplót, és minden azzal járó nyűgöt az utódoknak.

Befutnak az örökösök New Yorkból, az elvált anyuka (Mary-Louise Parker) és a három gyerek (egy fiú ikerpár és a nővérük). A legkisebb kölyök elolvassa a naplót, de amikor magára vonja az óriás figyelmét, már nem tudja, mitévő legyen (pedig ő az okosabb iker), ezért a film hátralévő részében szinte csak ész nélkül menekülnek a Szörnyecskékre emlékeztető varangyok elől. Hogy a sztori még kiszámíthatóbb legyen, melléjük keveredik egy malacpofájú manó is, aki a fantasyfilmek kötelezően vicces balek mellékszereplője.

Tekintse meg képeinket!

Freddie Highmore jól hozza a világmegmentő kisfiút, Jaredet, és ikertestvérét, a mimóza Simont is. A kettős szereposztás nekem csak a stáblista lepergésekor esett le, végig sajnáltam az idősebb fiút a szerényebb színészi képességei miatt, amiért inkább koboldeledelnek tűnt. Sarah Bolgerre, aki az ikrek nővérét alakítja Lindsay Lohan-hasonmásnak tűnik, aki azért a műkönnyes, nagynéni-ölelgetős jelenetekben nagyon szomorúan tud nézni.

Az ismertebb nevek már kevésbé remekek, bár ez a noname rendezőnek is köszönhető: Nick Nolte-t hagyjuk is, a Spiderwicket alakító David Strathairn meg ugyanazt az arcát mutatja, amit a Good Night and Good Luckban és a Bourne-filmekben: az összeráncolt homlok, gondterhelt tekintet, késpenge-száj hármaskombót. Ez tökéletesen megfelel azokban a jelenetekben, amikor félőrült tudósként az erdőben vagy az öreg házban bolyong, hogy elrejtse naplóját a szörnyek elől, de más helyzetekben hiteltelen.

A film hangulata sokszor a régi, bábfigurás fantasykat idézi, mint a Végtelen történet, a Fantasztikus labirintus, vagy a Mesemondó sorozat. Ez valahol jó, de 2008-ban akkor készítsenek ilyen filmeket, ha előtte kiírják, hogy 1988 előtti fantasykedvelőknek. És persze 10 alattiaknak.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?