C-történelem

Douglas Rushkoff - A Káosz gyermekei [könyborító]

Noha, tombol a közeljövő-kutatás, s a cyborg a mesék ködéből hamarosan a valóság rögös talajára lép, mégis úgy tűnik, végképp lecsengett a (a főként a korai) kilencvenes éveket jellemző techno-evangélizmus. A jóslatokat egyre több valósághű tónus színezi, kevesebb a hurrá-optimizmus, az elszállt fantáziálás. Sőt, akár a múlton, a kezdeteken is merenghetünk egy sort... Hogy Platón barlangja virtuális valóságnak tekinthető-e, hogy Hegel világszelleme megihlette-e a "globális agy" prókátorait, hogy Nietzsche Übermensche párhuzamba állítható-e a poszt-humán Jupiter-szellemmel... Vajon Pascal vagy Babbage az ős? Miként popularizálódott Norbert Wiener kibernetikája? Milyen metaforikus és konkrét módosulásokon esett át a hatvanas évek űrversenyfutása ihlette cyborg-kép?

R.U. Sirius

Eredeti neve Ken Goffman. Ötvenhez közeledő amerikai médiaguru, médiahacker, a Mondo 2000 magazin egykori alapító-főszerkesztője. Több filmben, videóban és performance-ben szerepelt. Főbb művei: 1992 - Mondo 2000: A User's Guide to the New Edge (szerkesztő, Rudy Rucker-rel és Queen Mu-val közösen), 1995 - Cyberpunk Handbook (St. Jude Milhon-nel és Bart Nagel-lel közösen), 1996 - How to Mutate and Take Over the World (St. Jude Milhon-nel közösen.)

Cyberkultúra, technokultúra, digitális kultúra és ellenkultúra - sorolhatnánk tovább, de felesleges, valamennyi kifejezés ugyanazokat a valaha a műszaki elit privilégiumának számító, később azonban elefántcsonttorony-státuszból a posztmodern utca folklórjává demokratizálódott törekvéseket jelöli. R. U. Sirius szerint a döntő dátumnak 1975, az Altair, az első PC megjelenési éve tekinthető. A hőskor, a "tiszta nerdizmus" 1988-ig tartott. A szubkulturális létben, reklámmentes földalattiságban ötölték ki az információ szabad áramlását hirdető hacker-etikát.

Aztán jött Sirius, és 1988-ban, többedmagával - a cyberpunk jegyében - megalapította a Mondo 2000-et. Jókor, hiszen az internet ekkoriban terjedt el széles körben. Az egykori Vadnyugattal párhuzamba vont digitális szűzföldeket elektronikus cowboyok, ismeretlenben navigáló pionírok törték fel... Tombolt a techno-anarchizmus: New Yorkban Hakim Bey "Időszakos Független Zónákról" (Temporary Autonomous Zone, TAZ) regélt, az Acid Phreaks, Phiber Optik & Co. hackmester-csapatra titkos-szolgák csaptak le, San Francisco parti-arcai trendi témákról - káosz-elméletről, VR-ről és cybertérről - diskuráltak. 1994-ben - a Mondo szellemiségét yuppie-fazonra igazítva, s még több (techno-)libertariánus mázzal felkenve - útjára indult a Kevin Kelly fémjelezte Wired magazin. WWW, Newt Gingrich és republikánus forradalom hátszelében transzhumanista bölcsek foglalták írásba, rögzítették képbe a biológián túlmutató, s az evolúciót önevolúcióvá transzformáló jövőt. Techno-libertarianizmusra technorealizmus, technorealizmusra a Kozmikus Különösség 2012. december 21.-i eljöveteléig ívelő techno-szürrealizmus következik.

William Gibson

1948-ban született, jelenleg Vancouverben élő amerikai író. A cyberpunk mozgalom elindítója, az 1984-es Neuromancer-ben ő használta és definiálta először a cyberspace (cybertér) kifejezést. A regényt jelenleg filmesítik meg, rendezője az Aphex Twin klipekről elhíresült angol Chris Cunningham. Művei: 1984 - Neuromancer (Neurománc), 1986 - Count Zero (Számláló nullára), 1986 - Burning Chrome (Izzó króm, benne a Johnny Mnemonic című, 1995-ben sikertelenül filmre vitt novellával), 1988 - Mona Lisa Overdrive, 1991 - The Difference Engine (Bruce Sterlinggel közösen), 1993 - Virtual Light (Virtuálfény), 1996 - Idoru.

Sirius az utóbbi "irányzat" - dühödt, ám kellően cinikus, a Pénz mindenhatóságát hirdető cutting edge kapitalizmust ostorozó-kigúnyoló - kiáltványát is szavakba foglalta. Mindezt tette az 1996-os választási évben (természetesen idén is indul), míg hívei nem többet, nem kevesebbet, mint az elnöki széket szánták neki. S valóban: miért ne lehetne ez az örök tréfamester és médiabohóc a világ szuperhatalmának első embere?

Mert a tények prózaibbak. Sirius korszakolása pedig vitatható. Tény, a csúcstechnológiák és az új eszmeáramlatok propagálásának oroszlánrészét, az elvont és néha közérthetetlen gondolatok popularizálását a Mondonak köszönhetjük. Csakhogy a "nerd-idők" már 1982-ben, de legkésőbb 1984-ben lezárultak. Előbbi évszámot két mozi, Cronenberg Videodrome-ja és Ridley Scott Szárnyas fejvadásza, utóbbit William Gibson kulcsregénye, a Neuromancer (Neurománc) fémjelezte. Beindult a cyberpunk. A következő cezúra kevésbé köthető konkrét művekhez, bár 1994 előtt - a cyberpunk mozgalom lecsengésével és a poszt-humán filozófiák reflektorfénybe kerülésével - meghúzható.

És alighanem napjainkban is egy csendes, de annál biztosabb váltás mellett bábáskodunk. Semmi szürrealizmus, annál több realizmus. Internet-divatra biotechnológia-divat, és a miniatűr mobil csodák (WAP, stb.) kultusza következett. E-volúció és/vagy e-commerce. Douglas Rushkoff, az egykor ujjongó médiaguru is visszavett a tónusból: legutóbbi könyve, a Coercion (Korlátozás, 1999) a hullámok haláláról, új kényszerítő stratégiákról tudósít.