Nándor
9 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Rocco

2002.02.22. 13:00
A kilencvenes évek és napjaink XXX-mozijának egyik legkarizmatikusabb figurája az olasz Rocco Siffredi. Túlnőtte magát a pornósztárságon, szinte kulturális ikonná vált.
1987-ben kezdte pályafutását: tizenöt év, számtalan alakítás, töménytelen mennyiségű gyönyörű hölgy, nemzetközi díjak, elismerések. Azon kevés európai színész közé tartozik, akiket a tengerentúli, finnyás szexszakma is megbecsül.

A Rocco név védjegy. Viselőjéből sajátos karizma árad. És rengeteget tett azért, hogy a pornó az olcsó, lesajnált, titokban szemlélt disznólkodásból egyre elfogadottabbá, a kulturális paletta egyik szegmensévé váljon. Hogy ne csak suttogva, cinkos mosolyok kíséretében beszéljünk róla. Pedig hiányzik belőle az "aktivisták" lobogó tüze-dühe, inkább csak mosolyog és teszi a dolgát. Filmjeiben (az egyre több normál- és nem pronófilmes alakításban is), a gyakori televíziós fellépések során, erre-arra - viszont mindenütt odafigyelnek rá. Túl a férfi pornósztároknak kijáró vállveregető, cinikusan irigykedő elismerésen.

Az egyik francia tévének adott interjúban számolt be arról, hogy már zsenge ifjúkorában ráérzett kivételes talentumára: a strandon sétálva, nem egyszer azon vette észre magát, hogy - szép nőket látva - akár ötpercenként is merevedik, aminek merevednie kell. S ha már így esett, akkor a későbbiekben jócskán kamatoztatta kivételes adottságát. Sikert sikerre halmozott, dőltek (és dőlnek) érte a nők, nincs megállás, kíméletlen harcos, fáradtságot nem ismer, igazi szexuális perpetuum mobile. Ráadásul - nem egy szaktársával ellentétben - jóképű, akár klasszikus görög szobrot is formázhattak volna róla. Ha még létezik ilyen, és ha van még értelme ilyesmin merengeni, akkor ő tényleg nagyon közel áll ahhoz, amit általános szépségeszményként képzelünk el. Alighanem XXX-körökben is így vélik, mert számos díva, befutó csillaglány nyilatkozta (már aki még nem volt túl rajta) a "leginkább kivel szeretnél forgatni" kérdésre, hogy természetesen az olasz titánnal. Általában valóra vált a vágy, és szembesültek a minden tekintetben nagyformátumú legendával.

1964-ben született, '82-ben Párizsba tette át a főhadiszállást, '85-ben, egy klubban találkozott az akkoriban nagy népszerűségnek örvendő pornószínész Gabriel Portelloval. Marc Dorcel producer és Michel Ricaud rendező filmjeiben kellett volna kezdenie, a tesztek tökéletesre sikeredtek, csakhogy közbejött a szerelem, egy gyönyörű angol fotómodell, Tina képében. A lányt követte Londonba, ő is modellkedett, de két év után szakítottak. Ekkor hívta fel Teresa Orlowsky, a német amazon, és Rocco igent mondott. Beindult a fényes karrier, s hamarosan hazai filmekben is kamera elé állt, legelőször az 1994-ben elhunyt Moanna Pozzi oldalán ("Fantasztikus Moanna"). 1990-ben, Los Angelesben tűnt fel, John Leslie népszerű darabjában, A macskanő átkában vált szupersztárrá, és söpörte be a díjakat. Alakított Stagliano-opusokban is, majd visszatért Olaszországba, pályája azóta is töretlen. Szinte örökös fesztiválvendég, a színészet mellett a rendezést szintén elsajátította, miközben boldog házasságban él egy 1993-ban megismert magyar hölggyel. Viszont nagyon nem szereti a "soha" szót: több dolgozatot forgatott "Soha ne mondd Rocconak, hogy soha" címmel. Akik mégis merészelték kiejteni a bűnös szót, azokra kíméletlen büntetés - gangbang és egyebek - várt_

Hírnevét csak öregbítette - a máskülönben botrányosan lelkiző - Catherine Breillat botrányfilmje, a puha pornóra vett Románc (1999). Egy állítólagos művészdarab. Persze, ha a lassúságot, a nyűglődést, a nyögvenyelős építkezést, az ostoba (szinte zéró) sztorit vesszük az európai művészfilm alapjául, akkor a Románc valóban az. Egyetlen kiemelkedő pontja Rocco Siffredi alakítása. Igaz, ő szinte mindig kiemelkedőt, de ha véletlenül azt nem, legalább kielégítőt produkál. Figyelembe véve a közeget, már ezért kijár minden dicséret. A "gyengébbik nem" meg különben is imádja_ Örök fiatal.