Hogyan válasszunk bort a húsvéti asztalra?

2021.04.01. 18:22

Húsvét, Krisztus feltámadása a keresztény világ egyik legszentebb ünnepe. Az évszázadok során kialakult népszokások reagálnak az egyházi szabályokra és gasztronómiai tradíciókra. A böjti időszak végén nézzünk néhány tipikus ételt és azok ideálisnak tartott borpárjait!

Nagycsütörtököt, Jézus utolsó vacsoráját, hazánkban zöldcsütörtökként ismerik. Valószínűleg ez fordítási hiba eredménye – a német „gyászol” (trauert) kifejezést, a hasonlóan hangzó „zöldség” (kraut) szóval keverhették össze –, de a mi régiónkban elsődlegesen mégis a zöld ételek fogyasztása terjedt el. Idehaza parajt vagy spenótot fogyasztunk, ami többnyire spenótfőzeléket takar tükörtojással. Ínyencként hadd ajánljak inkább olívaolajon pirított fenyőmagon párolt spenótlevelet kecskesajttal és főtt fürjtojással. A borpárosításom pedig egy remek badacsonyi kéknyelű vagy vulcanus lenne. Könnyedség a könnyedség mellé.

Nagypéntek Krisztus kereszthalála, az egyház szabályai szerint szigorú böjti nap, a katolikus szokások szerint az alkoholtilalom mellett csak háromszor lehet étkezni, és ezen belül mindössze egyszer jóllakni. Akik nem követik a vallási előírásokat, és a hagyományos ételeket előtérbe helyezik, azok salátával tálalt sült fogas vagy süllő mellé fogyasszanak szürkebarátot, netán érlelt rajnai rizlinget! Ha esetleg harcsapaprikás a menü, akkor keressenek egy jó kadarkát, vagy kadarka sillert a szekszárdi–villányi–alföldi trióból. A friss, gyümölcsös, új villányi portugieserek is rendkívül népszerűek, akár a halászlé, akár a sonka mellé.

A Nagyszombat sonka–torma–kalács szentháromságának fontos elemeként mifelénk a húsvéti kalács nem édes, hanem sós, hiszen Krisztus könnye van benne. Az ételkompozíciót tökéletesen kiegészíti az újhagyma és egy csopaki olaszrizling elegáns savakkal. De ha valaki esetleg füredit, köveskálit vagy Szent György-hegyit inna hozzá, az sem számít szentségtörésnek. A lényeg, hogy észak-balatoni olaszrizling legyen, kivételes esetben egerszóláti! Számomra vitán felül áll, hogy a füstölt csülök vagy sonka mellé a csopaki Slikker dűlő bora az ideális, azonban én elfogult vagyok Csopakkal szemben.

Húsvétvasárnap a feltámadás napja. Miután a gyerekek hajnali négykor felkeltettek minket és megtalálták az ajándékokat, rögtön álljunk neki a báránycsülök készítésének! Lehet borda is. Az elkészítés módja fontos a borválasztásnál, de ne felejtsünk el beszerezni legalább egy palack tokaji furmintot is! Az sem baj, ha több palackkal akad a borhűtőnkben, és azok esetleg dűlőszelektáltak éppen. Ez a párosítás ugyanis a mennyekben köttetett. A klasszikus borpár persze a pinot noir, amiből az etyeki, pannonhalmi vagy egri régióból válasszunk! Amennyiben a társaság inkább vörösboros, ezek a furmint után örömmel elfogynak.

Húsvéthétfő. A locsolkodás kizárólag magyar szokás. A hosszú böjt következtében igazán viháncokká válhatnak a fiatalok. Külön egyházi vonatkozása nincsen ennek a napnak, talán a piros tojás vérrel itatott legendáját leszámítva. A szokás szerint eredetileg vízzel locsoltak, utána kölnivel, idén pedig semmivel sem, mivel a Covid–19-járvány miatt tiltott a csoportosulás. Vidéken előre szoktak főzni erre az alkalomra, mégpedig pálinkát. Amennyiben a rokonlátogatást abszolválta az ember, akkor a sütemények mellett a rántott ételek voltak mindig a slágerek, talán azért, mert a népi bölcsesség szerint azok ellátnak, telítenek és felélesztenek. Erre a napra inkább a fröccsözést ajánlanám, jó savú, fiatalabb borból.

Fiatalabb koromban volt szerencsém Mezőkövesden, Matyóföld fővárosában húsvétolni, ami felemelő élményként rávilágított az igazi hagyományokra és arra, hogy a múltunk tovább élése, a következő generáció becsületes életre nevelése a saját megkerülhetetlen felelősségünk.

Mérték, minőség és hagyománytisztelet. Atya, Fiú és Szentlélek. Legyen ez a mottónk a Feltámadást ünnepelve!

 



  • Tippek
  • Lakáshitel