Minden étel elsőre sikerül - az Asztalfőn Görbicz Anita

2021.05.30. 11:58

Életében először paprikás krumplit főzött édesapja receptje alapján. Görbicz Anita a világot járva – a biztonság kedvéért – mindig visz magával egy kis hazait. A világhírű kézilabdázó álma a lovaglás, és hogy egy farmon éljen boldogan a családjával.

Milyen étel emlékeket őriz a gyerekkorából?

Örökmozgó kislány voltam, jobban szerettem játszani, mint enni, így nagyon nehezen lehetett leültetni az asztalhoz. Persze azért volt egy-két finomság, aminek a kedvéért fegyelmeztem magam a közös étkezéseknél. Érdekes, hogy már kisgyerekkoromban megkedveltem a magyaros ételeket, és ez a vonzalmam a mai napig tart. Imádom a húslevest, a kapros tökfőzeléket, a krumplifőzeléket, a gulyáslevest, édesapám töltött káposztáját, amit savanyú káposztából készített, és a húsgombócok külön főttek meg a fazékban. A szüleim Győrben születtek, de a nyarakat nagymamámnál töltöttem, amire jó szívvel emlékszem vissza. Disznót, tyúkot, libát, kacsát tartottak, így mindig háztáji került az asztalra. Sokszor volt csibeleves és kakaspöri, ezeket nagyon szerettem. Azokban az időkben rajongtam a húslevesben főtt csibenyakért és a zúzáért. A szárnyát és a combját is szeretem a mai napig, a melle húsát viszont már nem annyira.

Később bizonyára találkozott a menzai menüvel is.

Nekem jó emlékeim vannak arról az időszakról: nagyon kedveltem a paradicsomos káposztát, a meggyszószt és a tejberizst is.

Mikor vett a kezébe először fakanalat?

Édesanyám általában egyedül főzött, nem volt szüksége segítségre. Előfordult, hogy megkérdeztem, ezt vagy azt hogyan kell elkészíteni, de erre azt felelte: „Jaj, kislányom, ez olyan egyszerű!”, és ezzel lezárta a dolgot. Természetesen édesanyukámtól tanultam meg főzni, és ha tehetjük, a mai napig is együtt főzünk-sütünk. A nagymamámnál nyaranta tésztát gyúrtunk és nyújtottunk, rétest sütöttünk, tőle néhány dolgot ellestem. Később, amikor önálló lettem, előfordult, hogy két edzés között hazamentem, és nem volt mit ennem. Egy ilyen alkalommal eszembe jutott, hogyan is készíti édesapám a paprikás krumplit, nekiláttam, megfőztem, és kitűnően sikerült. Be kell vallanom, azóta is minden étel első alkalomra sikerül, így félek másodszorra is megfőzni ugyanazt. De imádok főzni, gyűjtöm is a szakácskönyveket, és mindig újabb recepteket próbálok ki.

Ha ennyire szereti a magyaros ételeket, hogyan boldogul a külföldi utazásaikor?

Sajnos előfordult, hogy időnként éheztem, mert csak a hazait voltam hajlandó megenni. Néhány évvel ezelőtt még két táskával utaztam: az egyikbe a sportfelszereléseket és a személyes holmit tettem, a másikba pedig hazai kolbászt, szalonnát, konzerveket, pirospaprikát, paradicsomot, paprikát, fehér kenyeret. Amíg tartott a készlet, azt ettem, utána pedig ivóleveken éltem. A 2004-es olimpián fordult elő először, hogy az olimpiai falu éttermében végigkóstoltam az ételeket. A többieket arra kértem, ne mondják meg, hogy miből van, mert akkor rögtön elmegy az étvágyam. Amikor pedig az ifjúsági világbajnokságon Franciaországban jártunk, már napok óta csak tésztán és zöldségeken éltünk, alig vártuk, hogy valamilyen húshoz jussunk. A második hét végén sült csirkét tálaltak fel, amit az egész csapat úgy falt fel, mintha hetek óta ki lenne éheztetve. Utólag kiderült, hogy nyúlcombot és -mellet ropogtattunk.

Magánéletében is olyan nagy küzdő, mint amilyennek a pályán láttuk?

Gyerekkorom óta meg kellett küzdenem mindenért, semmi nem hullott az ölembe; a tanulásban és a sportban egyaránt küzdenem kellett. A legnehezebb pillanat talán az volt, amikor a zágrábi világbajnokság döntőjének elvesztéséért engem okoltak, pedig a győzelem nemcsak rajtam múlott, hanem az egész csapaton. Ráadásul azon a világbajnokságon választottak be a világ legjobb csapatába. Évek kellettek, mire feldolgoztam, de mára sikerült. Engem az élet harcosnak teremtett, harcosként élem a magánéletemet is. Az visz előre, hogy minél jobb legyek a sportban, és hogy későbbi életemben is kiválóan teljesítsek.

Szoktam saját magam ellen is harcolni, de azt hiszem, az a legnehezebb. Amikor felkelek, megpróbálok jobb lenni, mint előző nap, és ez örömmel tölt el. Mindig kitűzök magam elé egy célt, és azt megpróbálom elérni. A magánéletemben pedig arra törekszem, hogy minél többet adjak a szeretteimnek. A napi kudarcok viszont elkedvetlenítenek, hajlamos vagyok arra, hogy a negatív emberek rossz irányba befolyásoljanak.

Rengeteg álmom van, és mindennap teszek azért, hogy ezek megvalósuljanak. A legnagyobb álmom az, hogy a családommal együtt éljünk egy farmon, és ott tudjam nevelni a gyerekeimet: a várostól távol, állatokat tartva, csöndben, a természet közelében. És amikor főzök, akkor a konyhakertünkből használjam majd a zöldségeket és a fűszereket. Mindig is arról álmodtam, hogy egyszer megtanulok lovagolni; remélem, lesz alkalmam erre is.

Báránycsülök hremzlivel,

ahogyan Görbicz Anita szereti

Hozzávalók (öt fő részére):

A csülökhöz:

5 db hátsó báránycsülök, 1 db sárgarépa, 1 db petrezselyemgyökér, 4 db nagyobb fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 100 ml olívaolaj, 100 ml fehérbor, rozmaring, só, bors ízlés szerint

A hremzlihez:

1 kg héjában főtt burgonya, 100 g liszt, 2 db tojás, 1 gerezd reszelt fokhagyma, reszelt gyömbér, kis csomó petrezselyemzöld apróra vágva, libazsír, só, bors ízlés szerint

Elkészítése:

A zöldséget felszeleteljük, és egy fej hagymával, két gerezd fokhagymával egy olívaolajjal kikent tepsi aljára fektetjük. A megmosott báránycsülköket sózzuk, borsozzuk, és a zöldségekre rakjuk. Friss, zöld rozmaringot teszünk mellé, olívaolajjal megkenjük, majd kevés vizet és fehérbort öntünk alá. Fóliával letakarva 160 Celsius-fokos sütőben pároljuk, amíg félig megpuhul a hús. Ezután levesszük a fóliát, majd 190 Celsius-fokos sütőben készre sütjük, miközben locsolgatjuk az alatta lévő szafttal. Amikor kész, szép pirosnak kell lennie. Közben a többi hagymát karikákra szeleteljük, kevés liszttel megszórjuk, majd bő, forró olajban ropogósra sütjük. Szalvétára szedjük.

A meghámozott főtt burgonyát keverőtálba reszeljük, hozzátesszük a tojásokat, hozzáöntjük a lisztet, majd fokhagymával, borssal, reszelt gyömbérrel fűszerezzük. Hozzáadunk még egy evőkanál libazsírt, egy kis csomó vágott petrezselyemzöldet, és az egészet összekeverjük. Kizsírozott serpenyőbe tesszük az öt, lángos alakúra formázott tésztát, majd mind a két oldalán átsütjük őket. A hremzliket tányérra tesszük, majd mindegyikre egy csülköt rakunk, és meglocsoljuk a többi, fokhagymával ízesített, leszűrt pecsenyelével. Végül sülthagyma-halmokat teszünk rá.