Viszonyom van Matilddal

2022.05.24. 22:13

Személyes vallomás lesz ez, amolyan coming out:

régebben csak csodáltam Matildot, ma már szeretem is!

Még a nyolcvanas években ejtett rabul a kecses ikerpár a „felszabon” ácsingózó siheder gimnazista koromban. Jöttem az edzésről haza, álltam a 7-es busz megállójában, és gyönyörködtem az angol neobarokk palota-párban, Klotildban és Matildban.

Nyári munkáim gyümölcsét, a borravalóként kapott kemény valutát a Klotild aljában költöttem el boldogan a „dolláros boltban”, ahogy később egyetemi ösztöndíjamat az épület túlfelén székelő John Bull Pubban, vagy a tér felőli oldalon a BÁV régiségboltjában. Nem is beszélve arról, hogyan csábított magához a közelmúltban itt működő Buddha Bar.

A szívembe mégis inkább Matildot zártam. Egyrészt azért, mert Krúdy Gyula itt, a Belvárosi Kávéházban vetette papírra a Szindbád-történetek jelentős részét, másrészt pedig azért, mert korai egyetemi éveim nagy szerelmét is itt csodálhattam minden hétvégén meg a Lidó kis kerek színpadjára feszülő műjégen siklani, hogy utána kéz a kézben hazáig görkorcsolyázzunk a pesti éjszakában.

Legutóbb pedig ennek a palotának a tetején koktélozhattam a város feletti naplementében gyönyörködve, nem is beszélve az Oscar-díj utáni bál ételeinek kóstolásáról a földszinten található Spagóban. Így aztán nem csoda, hogy a Duna utcai Krúdy-szoborral összekacsintás után, pozitív érzelmektől szívdobogva léptem be a pár napja újra nyílt kávéházba, a Matild Café & Cabaret-ba.

Irodalmi utazás

A belső tér lenyűgöző, és a felújítók igényes hozzáállásáról tanúskodik. A Klotild Mária főhercegné által megbízott, Giergl Kálmán és Korb Flóris tervezte épületet, Róth Miksa üvegablakaival egyetemben eredeti pompájában csodálhatjuk meg, köszönhetően az ötévnyi aprólékos, korabeli tervrajzokra és fotográfiákra alapozó felújításnak.

A kétszintes belsőtér zöld-arany színei és a nemesfa burkolatok eleganciája a századforduló Budapestjének hangulatát idézik. A stílusukban az eredeti beltérhez alkalmazkodó, mégis a mai kor kényelmét szolgáló karosszékekből és bőrpadokról az asztalok felé pillantva, könnyen el tudja képzelni az ember, milyen páratlanul nyüzsgő élet lehetett anno, amikor költők, írók, nagynevű művészek voltak a kávéház mindennapos „bútorai”.

Nicsak, Krúdy, Kosztolányi, Karinthy szelleme lebeg a középen álló zongora fölött, és akkor csak a „K” betűs halhatatlanokat idéztem meg.

Vendéglátóimnak köszönhetően megtudtam azt is, hogy az arisztokratikusabb, korai aranykort egy második, demokratikusabb követte a két világháború között, amit jórészt a kávéházat irányító Rónay családnak köszönhettünk. Legnevesebb képviselője, Egon volt az első, aki újranyitotta vendégeinek az ajtót 1945-ben, miközben a budai oldalon még javában dörögtek a fegyverek. Rónay már nem várta meg az államosítást. Egy évvel később Londonba emigrált, előbb nagynevű éttermeket vezetett, majd étteremkritikáival és útikalauz-sorozatával lett világhírű.

Az ötvenes évek elején diákmenza, majd tervezőiroda működött a patinás falak közt, majd végre 1956-tól újra a kávéházi közönség élvezhette a pezsgést, az asztalok fölött hullámzó kávéillatot és a melódiákat, köztük Harangozó Teri elbűvölő hangját. 1984-ben egy átfogó felújítást követően csillogóbb, új életet leheltek a hatalmas üvegablakok keretezte térbe: a napközben étteremként működő helyen látványos folklórműsor és Járóka Sándor cigányzenekara szórakoztatta a nagyrészt külföldiekből álló nagyérdeműt, esténként pedig a háromfogásos, pezsgős vacsora mellé pompás műsor járt Medveczky Ilonával, Ungár Anikóval, revütáncosokkal, jégtánccal a csöppnyi színpadon.

A rendszerváltás után előbb kaszinó, majd a kétezres évek elején diszkó működött itt, végül újra kaszinó a fővárosunkban élő távol-keletiek nagy örömére.

Párlatok, és sült kolbász kenyérrel 

A Belvárosi Kávéház ötödik, legújabb korszaka a százhúsz évvel ezelőtti korszakhoz nyúl vissza, de már Matild Café & Cabaret néven. A „café” azt jelenti, hogy vérbeli K.u.K.-hangulat várja a közönséget, elegáns egyenruhájú felszolgálókkal, szolid zenével, klasszikus (bécsi) méretű süteményekkel, vitrinekben magukat kellető tortákkal és apró, színes, mámorító bonbonokkal.

Egy napindító reggeli, egy könnyű ebéd vagy egy lazább vacsora sem okozhat gondot, köszönhetően annak, hogy a hollywoodi sztárok séfje, Wolfgang Puck felügyeli az aktuális étlap kialakítását, a konyhai munkát a londoni Savoyban hosszú éveket eltöltő, Fehér Attila séf vezeti, a süteményekért pedig a korábban a New York Palotában dolgozó, életem legcsodásabb Rákóczi túrósát megalkotó Nagy Anna felel.

Wolfgang Puck rajongása a helyi, termelői piacok iránt jól érzékelhető a kínálatban: friss zöldségekkel, hazai baromfiból, házilag füstölt lazacból készülnek az egész nap kérhető kanapék, mini szendvicsek, de egyedi a magyar kézműves sajtokat felvonultató kínálat, nem is beszélve a nagyrészt mangalicára épülő, magyar szalámi- és sonkaválogatásról.

A terrine alapjául szolgáló kacsamáj is magyar, de amint a séf elárulta, ha a madárinfluenza miatt kialakult áldatlan állapotok és minőségromlás miatt nem kap megfelelő májat, nem lesz szívbajos levenni az étlapról, bármennyire is ikonikus fogás az előételek között. A könnyedebb saláták és előételek mellett választhatunk persze tartalmasabb fogásokat is.

Kihagyhatatlan a Krúdy nevével ékeskedő, majorannás-korianderes, házi sült kolbász angol mustárral (Szindbád!), tormakrémmel, hasábburgonyával és zelleres-almás káposztasalátával, akárcsak a klasszikus pörkölt sous-vide marhapofából, deszkáról szaggatott és lepirított nokedlivel kovászosuborka-kockákkal. A tradicionális bécsi–budapesti torták mellett kóstolhatunk egy helyi kompozíciót is, a Matild-szeletet. Ezt a legkiválóbb mogyorókból készülő, Valrhona tejcsokoládéval bevont süteményt a monarchia kávéházi ízlését megidézően mogyorólikőrrel ízesítik.

A bárpult kínálata mellett sem mehetünk el szótlanul. A klasszikusok mellett jó néhány helyi kompozíció is poharakba kerül, melyek közül a Krúdy Úr fantázianévre hallgató vilmoskörte-pálinkából, ginből, narancslikőrből álló koktél a személyes kedvencem. Akinek pedig csak egy nyugodt, délutáni teához volna kedve, az sem fog csalódni a kínálatban.

Azt viszont, hogy mit jelent a névben a Cabaret szó, majd csak ősztől tudhatjuk meg, amikor hangulatos élő zenével, burlesque-táncosokkal, kabaréműsorral egészül ki az esti kínálat a tervek szerint a terem közepén kiemelkedő, hidraulikus kis színpadon. Nem kétséges, az extravagáns, éjszakai szórakozás kultikus helyévé is kíván válni a Matild Café & Cabaret a nappali kávéházi lét mellett. Mi pedig mit is kívánhatnánk a százhúsz év után újjászülető kávéháznak, mint azt, hogy „bis Hundertzwanzig!”



  • Hírek
  • Lakáshitel