Erik, Alexandra
EUR 383,91 Ft
USD 364,97 Ft
9 °C
23 °C

Víz alatti barlangban egyesült a politikai elit

2009.10.13. 10:11
A világ egyik legnagyobb, kristálytiszta, langyos vízzel teli barlangjára akar építkezni egy vállalkozó. A természeti kincsért küzdő barlangászok megfürdették a barlangban a jobb- és a baloldalt, úgyhogy most hirtelen az is elképzelhetővé vált, hogy múzeum lesz fölötte inkább. De tényleg jobb a fürdőmúzeum a hotelfürdőnél?

Természeti csodákat távoli őserdők átszelése, hegyek megmászása vagy hosszú sivatagi barangolás után szokás találni. Már csak ezért is szenzációs, hogy barlangászok Budapest kellős közepén, a Margit hídtól néhány percre bukkantak rá egy hatalmas, kristálytiszta vizű termálvizes barlangra. A 17-es villamos Lukács fürdői megállója alatt rejtőző geológiai formáció ráadásul nem csak lenyűgözően szép, de mellesleg Európa legnagyobb ilyen barlangja is.

A 6000 éves Molnár János-barlangot mintha egy mitikus wellnesskúrához találták volna ki, ehhez képest a jacuzzi unalmas kádfürdőzés.

A reflektorok fényében türkizkék színű gyógyvíz 27 fokos, és bevizsgáltan ivóvíz tisztaságú. A víz felett mint egy bizarr katedrálisban, úgy futnak 15 méteres magasságba a barlang falai. A felszín alatt 36 méteres mélységig folytatódik a barlang. Szűk járatokon keresztül még számos termet tölt meg a víz, egészen 80 méteres mélységig. Egy több mint 100 méteres járatrendszer a felszínről is látható Malom-tóba fut.

(További szavak helyett tekintse meg a Föld mélyén készült filmünket.)

A barlang előtti területre érvényes építési engedéllyel rendelkezik egy vállalkozó. A hotelépítés ellen harcoló barlangászok elhívták az objektumba Demszky Gábor főpolgármestert, és később megmutatták a helyet Tarlós István fideszes frakcióvezetőnek is. Sőt: egy alkalommal eljött Szabó Imre környezetvédelmi miniszter, megmártotta a lábát Nagy Gábor Tamás első kerületi polgármester, továbbá a kereszténydemokrata Semjén Zsolt is.

Nem valószínű, hogy a barlangban különböző időpontokban megfordult politikusok később közös szeánszokon elevenítették volna fel élményeiket, de tény, hogy a hotelépítést támogató területtulajdonos, a Budapest Gyógyvizei és Hévizei Zrt. (BGYH) mára pozitívan nyilatkozik egy alternatív tervről, a fürdőmúzeumról. Ahogy megengedő az építési engedélyt kiadó Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) is. És feltűnt a színen Rajk Lehel Piac László építész is, aki elmondása szerint a BGYH javaslatára készített terveket a fürdőmúzeumhoz.

Már a régi rómaiak is

Hogy a régi rómaiak mit csináltak a területen, az szinte lényegtelen, annyit azonban meg kell jegyezni, hogy a fürdőkultúra az 1800-as években már virágzott a területen. A nagy érdeklődésre tekintettel építettek egy fürdőt a mai Lukács helyén az úri közönségnek, a Frankel Leó út másik oldalán pedig felhúztak egy egyszerűbb létesítményt a népnek.

A Malom-tó mellett épült népgőzfürdőt a második világháború után már nem indították újra. Az épület a hetvenes évek elejéig omladozott, amikor is az első traktust eldózerolták, és előbukkant a kupolás hátsó szárny. A török fürdőnek látszó, de alig száz éves épület 2006-ig amortizálódott, amikor is a KÖH, azon az alapon, hogy ez az ország első vasbeton kupolája, védelem alá helyezte. Az áltörökfürdő a védettség birtokában enyészett tovább, míg a KÖH-ben Lampert Róza fel nem vetette Szalay Dakar-rali Balázs vállalkozónak: ne meglévő hotelje bővítésére próbáljon engedélyt szerezni, hanem ezen a területen építkezzen inkább.

A KÖH-munkatárs szerint valamilyen értő módon kivitelezett beépítés biztosította volna az egyre romló állapotú műemlék fennmaradását.

Szalay Balázs a BGYH 25+1 százalékos tulajdonosi részesedésével létrehozta a Törökfürdő Kft.-t. A szerződés értelmében a cég 16 szobás szállodát építhet a területen, cserébe karban tartja a Malom-tó környékének 4500 négyzetméteres területét, és milliós nagyságrendű havi bérleti díjat fizet a fürdővállalatnak.

Föld alatti paradicsom

Ezzel párhuzamosan sokkal kalandosabb dolgok történtek a felszín alatt. A Malom-tóban az ötvenes évek óta merültek búvárok, akik húsz év alatt víz alatti járatok sorát fedezték fel. Bár egyes szifonok egészen a Rózsadomb alá vezettek, a nagy felfedezésre 2002-ig kellett várni.

A kutatók a neves békaember, Kalinovits Sándor vezetésével azon dolgoztak, hogy elhelyezzenek egy csövet, ami a barlangjáratokból a Lukács fürdőbe szállítja a vizet. A munkálatok közben észrevettek a falon egy repedést, ahonnan víz áramlott nagy sebességgel. A repedés kitágításával megdöbbentő hosszúságú, termálvízzel teli járatrendszerbe jutottak. A kutatás ekkor vett újabb lendületet, és mostanra 5,5 kilométernyi víz alatti barlangot úsztak be.

A feltárás fénypontja volt a politikai elit által már ismert, hatalmas, levegős terem. Itt a magas szén-dioxid-tartalmú levegő légzésre alkalmatlan volt, de ez eleinte nem is zavart senkit, hiszen az érdeklődők csak speciális felszerelésben, több száz méteres búvárkodással juthattak el oda. A szárazföldi út tavaly nyílt meg, amikor a hetvenes években nyitott táróból a barlangászok berobbantották magukat a föld alatti paradicsomba.

Harc a barlangért – vagy másért

A küzdelmet a barlangászok nem csak víz alatt is robbanó gyutacsokkal vívták, frontot nyitottak a jogi útvesztőkben is. A rózsadombi barlangok neves feltárója, a szárazföldi járatot társával, Leél-Őssy Szabolccsal feltáró Adamkó Péter a KÖH-nél fellebbezett az építési engedély ellen.

A barlangászok attól féltek, az építkezés és a hotel üzemeltetése maradandó károkat okoz az érzékeny barlangrendszerben. Érvelésük szerint törvény mondja ki azt is, hogy csatornázással ellátott építmény nem helyezhető el vízbázisok külső védőövezetében. Ami szerintük a Malom-tóra és környékére is vonatkozik.

A KÖH vezetése azonban helyben hagyta az első fokú határozatot, és nem látott kivetnivalót a fürdőépítésben. A vállalkozó pedig azt hangsúlyozta, szállodája nem a barlang felett épülne, ráadásul kicsi, tizenhat szobás hotelről van szó. Vállalta volna azt is, hogy bejárást biztosítson a barlangba a lelkes kutatóknak.

Adamkó nem bízott az ígéretben, ami érthető, ha valaki kicsit is ismeri a frissen felfedezett budai barlangok történetét, amelyek rendszerint azzal végződnek, hogy valaki villát épít a természeti kincs fölé, a bejáratot pedig betonnal dugaszolja be, távol tartandó az elhivatott barlangászközösséget. Adamkó a Kinizsi barlangászegyesület nevében bírósághoz fordult, és jelenleg a tavaszi tárgyalásra készül.

Csak a barlang marad

A viszonylag még így is átlátható helyzetet a politikai élet irányából meginduló áramlatok zavarták végül össze. A BGYH Zrt. váratlanul felkérte a Demszky Gáborral jó kapcsolatokat ápoló Rajk László építészt, hogy készítsen terveket az ipari műemlék hasznosítására. Rajk egy fürdőmúzeum koncepcióját vázolta fel: a törökfürdő előtt üvegfalakkal újjáépítették volna az eredetit megidéző szárnyat, ahol gyógyvízbárt létesítettek volna. A gyógyvízbár olyan bár, ahol az erre fogékonyak lehúzhatnak néhány pohárkával a környék gyógyvízeiből, és adott esetben palackozva haza is vihetnek belőle.

A belső teremben rendezték volna be a fürdőmúzeumot, amit a barlang makettje mellett a barlangból élőben tudósító képernyők díszítettek volna. Akit ennyi izgalom sem elégít ki, az részt vehet egy barlangtúrán. Adamkó és Rajk hangsúlyozták, úszásról szó sem lehet, a közönség függőhidakról nézhetné a csodát.

Ezen a ponton ellentmondást véltünk felfedezni: egy ilyen, a vízbázisban zajló építkezés ugyanis agysebészi pontossággal dolgozó mesterek alkalmazásával sem képzelhető el szennyezés nélkül. Fúrni, betonozni, szerelni lehetetlen anélkül, hogy por, szemét ne képződjön, márpedig az egyenesen a forrást szennyezné.

Terv, hogy a barlang látogatását lehetővé tennék búvároknak is. Márpedig azt mi magunk tapasztaltuk, hogy a barlangban feltűnő három békaember után a víz felkavarodott, és olajos réteg jelent meg a felszínen.

A barlangot mindenfajta beavatkozástól féltő olvasóinkat megnyugtatnánk: ismerve a pénzt nem termelő állami presztizsberuházások jellemző történetét, nem valószínű, hogy a közeljövőben vad fürdőmúzeum-építés zaja verné fel a környéket. A projektre még nincs pénz, és csak remélik, hogy más, EU-s pályázatok forrásaiból le tudnának csípni egy ilyen beruházásra.

A fürdőszálló sorsa visszaszámlálásos küzdelemben dől el. A szerződés értelmében ha 2010. december 31-ig nem kezdődik el a beruházás, Szalay szerződése érvénytelenné válik. A barlangászoknak tehát csak az időhúzásra kell játszaniuk. A vállalkozó nem tudja, hogy ebben az esetben ki fizetné ki az eddig befektetett 40 millió forintját. Ahogy a KÖH is fél ettől a lehetőségtől, mert ebben az esetben Szalay és Rajk nem újítaná fel az áltörökfürdőt, ami így valószínűsíthetően az enyészetté lesz.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Hírek