Hogyan viseljük el a kedves Gordon Ramsayt?

Nincs annál keményebb, mint amikor Gordon kedves és lelkes próbál lenni. Nem a könnyed stílusáról ismerjük sorozataiból,  talán ezért is tűnik döcögősnek a Csak könnyedén szövege. Miközben több mint száz családi és romantikus recept váltogatja egymást, érdektelen imidzsfotókkal illusztrálva kajafotók helyett, mottókba ütközünk, amelyekben arról lelkendezik, hogy egyszerűen mindent imád.

Szereti New Yorkot (mert bagelt lehet venni), a pékeket (maga is volt pék, a rusztikus kenyér a kedvence) és a gombát (gyakran beszélget gombászokkal, akik mintha egy titkos klub tagjai lennének). A tészta remek energiaforrás, a gazdag zöldségleves meg ideális az iskolából hazaérkező kölykök számára.

Mintha egy teljesen más Gordon lett volna az első műsoraiban, és írta volna meg életrajzi könyvét. Itt már nem negatív és undok.

"Egy vacsora kettesben nagyon romantikus" - írja negédesen. Egy turmixgéppel egyedül is menne, de azért a konyhában otthonosabban mozgó Bencével próbáltunk ki párat a könyv receptjeiből. Gyanakodva fogadtam Ramsay kedves sorait. A vásárolt leveles tésztát is aggódva vettem elő, amit a receptben ajánl, hátha csak csapda, és a következő sorban szitkozódva rám rivall: "Tedd le azt a kurva bolti leveles tésztát, állj neki magad!" Vagy konzerv cannellini babot ír hozzávalónak. "Konzerv! A kurva életbe, hogy jut eszedbe!" - idéztem fel üvöltését a műsorából. Nem ír ilyet, de nem mertem konzervet elővenni, inkább áztattuk a helyette talált lóbabot. Sokáig tartott, amíg megpuhult.

Klikk a képekre!

A könyvet mintapéldányként kaptam egy karácsonyi főzős cikkemnek köszönhetően az Alexandrától. Az olcsó, gyors ünnepi menüt egy éve anyám útmutatása alapján főztük, és Ramsay is ezt a két dolgot ígérte. Mármint, hogy gyors és olcsó. Mi tavaly tényleg tartottuk a kis költségkeretet (928 forint), pláne, mert a Tesco értékcsökkent részlegében is megleltük a hozzávalókat. A Ramsay-könyvnél inkább a Culinarisban kell kutakodni.

De ha befizeted a kötetre a 7500 forintot, többet megengedhetsz magadnak Gordon Ramsaynél, mint eddig bárki. Például a félkész ételt. Azért is ilyen kedves a szakácskönyvvásárlókkal, mert ez az igazi biznisz; a tévéműsor csak reklám, ami a könyv példányszámának növelését szolgálja. A híresztelések szerint Stahl Judit is ezért tűri el a gyerekeket olyan gyakran a konyhájában, hogy a műsorokért cserébe elfogyjon az újabb és újabb kötetek megannyi kiadása.

Két főre

Első körben leveseket és egyéb zöldségkajákat főztünk az "egyszerű, mégis kifinomult" választékból. Tényleg egyszerűek, de nekünk már ezek sem annyira olcsók, szemben azzal, ahogy az alapmottó sugallja. Az édesköményt és a grillezett ánizsos köményt pastisszal és merguez kolbásszal, a brokkolilevest kecskesajttal írja. A burgonyás lazapogácsához is 1800 forint a 40 deka lazacfilé a Corában, a homáros spagettibe egykilós állat kell. A pekándiós torta négy alapelemét az egyik szakboltban 3000 forintért vettük.

Vissza a levesekhez és egyéb egytálételekhez. A munkamegosztás szerint Bence főzött, én is bekapcsolódtam, és közben szorgalmasan fotóztam. Másrészt én szigorúan betartottam a receptben előírtakat, Bence nem. A zsályás, cheddar sajtos tökös pizza új elemének például beiktatta a bacont, azért, mert szerinte a tescós töknek nem volt íze.

Tény, hogy jobb, ha nem szentírásként követjük a recepteket, hisz távolabb áll a brit-szigeteki ízvilág a hagyományos magyartól. Persze az, hogy Ramsay nem vágja haza ecettel, vegetával, sok rántással az ízt, mint nálunk szokás, hanem az ételnek mondjuk zöldségíze marad, jó vonal. Bár volt, hogy azért hagytunk ki fűszereket, mert a fordító hagyott cserben minket: nem elég ugyanis, ha azt írja, hogy őrölt fűszerkeveréket adjunk valamihez, azt is elárulhatná, milyen fajtát.

Maguk a hozzávalók is furcsák néha. A tökös pizzához sonkatököt nem találtunk a Tescóban, így sima sütőtökkel készítettük el, és a desszertnek szánt golgotaitalnál (smothie) is sajnáltam, hogy a hozzávalók fényképe helyett öt fotót tettek be a szakácsról és kisfiáról, még Gordon ráncfeltöltés előtti időszakából. Így a banános-golgotás italhoz csak az előbbi hozzávalót találtam meg.

A húsok közül a lazacos pogácsát próbáltuk ki és a sertéshússal töltött csirkecombot, mármint ezeket is Bence készítette, és dicsérte a pontosan előírt sütőidőt, meg szidta magát, hogy a robotgép címszó alapján nem jött rá, hogy turmixgép helyett botmixert kell használnia a lazac harmadához, mert bentmarad az üvegben a fele. Én élveztem a turmixolást, és az űrfóliába csomagolt filézett csirkék posírozását is, mert jó fotótémának tűntek. Kedvencem a pogácsa lett, ami a nevével ellentétben gombócba dolgozott krumpli és lazacdarabokat rejt.

Összességében nem estünk hasra az elkészített ételek alapján Ramsaytől. Finomak voltak, de nem frenetikusak, maximum különlegesek az idegenebb ízvilág miatt. Ha kicsit szabadabban kezeltük a leírást, de betartottuk a jó alapanyagra vonatkozó előírást (például mikor otthon termelt tökből futottunk neki újra a pizzának, meg nem a leértékelt krumplit használtuk, vagy figyeltünk arra, hogy a vásárolt leveles tésztában ne legyen növényi olaj), elégedettek voltunk az eredménnyel.

Desszert a családdal

"Varázslatos dolog gyerekekkel főzni, és jó látni, hogy örülnek a munka eredményének" - írja Gordon. A szakács a kilencvenes években nősült, három lánya után egy fia is született. A fő édességet Pécsen készítettük a bátyáméknál, van két gyerek, de azt kivéve, hogy a két fiú benézett az üvegajtajú sütőn keresztül, és krumplifegyvereikbe újabb tölteléket tettek, nem érdekelte őket, pontosan hogyan készül a pekándiós torta.

Ezt a vámpíros True blood sorozatban néztük ki sógornőm, Helga 33. szülinapjára, miután a citromosat ebből a fajtából már kipróbáltuk, és ízlett. Sookie nagymamájának ez volt az utolsó sütije, igazi louisianai recept, a pekándió mellett édesburgonyával, golden sziruppal, fahéjjal. Az ára miatt elgondolkodtam, miért nem a következő oldalon található egészben sült almát választottam, a bonyolultsága miatt meg a sokkal egyszerűbb francia tarte tatin felé húztam (abban gyümölcsöt sütünk vajjal lekvárrá, és a tetejére dobunk egy leveles tésztát, aztán megfordítva kiborítjuk a sütőből).

Elkészíteni sikerült a tortát, megkóstolni nem, mert bár a könyv egyik fő ígérete, hogy segítségével nem töltünk órákat a konyhában, az ügyetlenkedést és ismétlést nem számolva kétszer ötven percig készült a mű, 30 perc pihentetéssel. Maga a torta az elősütés után még 1 és háromnegyed óráig sült. Közben Pestre indult a vonatom, így csak telefonon tudtam meg, milyen lett. Pedig Gordon külön kiemeli, fontos, hogy a család együtt étkezzen.

De nem is baj, hogy nem az arcomba mondták, amit tapasztaltak: a tésztája finom, de kemény, a töltelék tömény. A gyerekeknek az alja ízlett (fahéjas linzertészta), meg a teteje (cukorszirup, pekándió), a közepe nem. Hogy miért? Trutymós volt, és édes. 0,2 helyett 2 decit tejszínt tettünk bele biztos elírták alapon, de Helga szerint a félreértésünk csak javította, árnyalta a tölteléket. Egyszerűen a cukor volt sok (a barna és a fehércukor mellett cukorszirup is kellett hozzá). A pekándiót meg akárhogy erőltettem, csak a fele fért rá a tortára.

Negéd

Gordonnak négy gyereke mellett már tíz Michelin-csillaga van. De előbb kezdte a főzést a családjának, mint az étteremalapítást, utóbbival épp csőd felé közelít, mert valamelyik éttermében készételt szolgáltak fel, ami főbenjáró bűn, és mert közös vállalkozásba kezdett apósával, pedig egyik műsorában épp azt kiabálta, a családot ne keverjék az üzlettel.

A könyvében a félkész ételt és ezt a család-üzlet összefonódást is indokoltnak érzem, az édes kaják mellett a negédes szövegelésből kéne csak visszafognia. Összesen tíz receptet próbáltunk ki, és az ételek érdekesek lettek, még ha nem is fiatalosan extravagánsak, mint Jamie Olivéréi. Viszont nagyon nem könnyű és pénztárcakímélő itthon hozzájuk mindent beszerezni. Szerintem elkészíteni sem az, de ezzel a vélekedésemmel a családban teljesen egyedül maradtam.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!