Parasztudvart építenek a debreceni Református Nagytemplom elé, ahol a természetes tartási viszonyokat idéző környezetben tekinthetik meg az érdeklődők az ősi magyar mangalica sertéseket április 9. és 11. között - jelentette be Veégh Attila, az I. debreceni mangalicanapok főszervezője csütörtökön sajtótájékoztatón a cívis városban.
Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere szerint új színfolttal gazdagodik a város gasztronómiai fesztiválpalettája: a már hagyományos pulyka-, hal- és libanapok, valamint a töltött ételek fesztiválja után szándékuk szerint ezentúl minden évben megrendezik a mangalicanapokat is.
Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke hozzátette, hogy a sikeres budapesti mangalicafesztivál után Debrecen támogatásával tartják meg első vidéki mangalicaturnéjukat. A helyszín sem véletlen, ugyanis a Tiszántúlon, Debrecen száz kilométeres környezetében nevelik a hazai mangalica állomány 50 százalékát.
A rendszerváltáskor még kihalás fenyegette az ősi magyar fajtát: 1991-ben 198 darab mangalicát sikerült összegyűjteni az ország egész területéről, amely megalapozta a mai hétezres tenyészkoca-állományt. Ez utóbbi évi 50-60 ezer hízót eredményez, amelynek felét mintegy 150 kistermelő állítja elő, a többit 20-20 közepes termelő cég.
A kistermelői állatok 30, a nagyüzemiek 50 százalékát külföldön - Spanyolországban, Japánban, Németországba, Ausztriában, Svájcban - értékesítik, de egyre többen érdeklődnek a prémium kategóriába tartozó mangalicatermékek iránt hazánkban is - közölte Tóth Péter. Véleménye szerint a debreceni mangalicanapokhoz hasonló fesztiválok jó alkalmat jelentenek a termelők és a fogyasztók közvetlen kapcsolatfelvételére is.
Az ellenőrzött körülmények között tartott és szigorú előírások szerin feldolgozott mangalicatermékeket ugyanis az őstermelők itthon többnyire a kereskedelmi láncok kihagyásával, közvetlenül értékesítik.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
