Igyál vizet, Demszky fizet

2010.07.06. 16:07
A nem is olyan távoli jövőben egészen biztosan luxus lesz az, ami mellett ma még észrevétlenül megyünk el: az ivóvíz. Egy figyelemfelkeltő budai sétán nagyszerű vízellátású fővárosunk ivó- és fürdőkultúrájával ismerkedve értékelhettük át csapvíziszonyunkat.

Tudás- és szomjoltó sétát szervezett a Tudatos Vásárlók Egyesülete és az alternatív városnéző túrákat tartó Imagine Budapest, a nyári forróságban arra akarták felhívni a figyelmünket, hogy város számos pontján lehetséges kiürült PET palackjainkat tiszta, jó minőségű vízzel újratölteni. A kétórás túrán természetesen nem mutatták meg az összes ivókutat, képtelenség volna, de arra sikerült rávilágítaniuk, hogy igenis vannak kútjaink, amikből jártunkban-keltünkben olthatjuk a szomjunkat, ráadásul ingyen, csak körül kell nézni. Ha a példán okulva lakóhelyünk kútjait feltérképezzük, a vízpótlásunkat a városvezetés állhatja, hiszen vannak nonstop folyó kutak is. Az otthoni folyóvizet fogyasztva pedig a palackozott töredékéért, kb. 40 fillérért ihatunk meg egy pohárral.

Kutas galéria
Fotó: Huszti István

Mérés

A termálvizeiről híres Budapesten nincs ásványvizet ontó köztéri ivókút, az összes működő kútból csapvíz folyik, de állítólag ez nem olyan nagy baj. A Tudatos Vásárlók Egyesülete nemrég megbízást adott egy akkreditált laboratóriumnak arra, hogy vizsgálja meg Budapest, Dunaújváros, Makó, Szolnok és Tatabánya ivóvízéből vett minták baktérium- és ásványianyag-tartalmát. Ezeket pedig összevetették 11 nálunk kapható, palackozott szénsavmentes víz összetételével.

Ez azért volt szükséges, mert kiderült, mi,  fogyasztók nem tartjuk elég tisztának a vezetékes vizet, ezért irtózatos mennyiségű palackozott vizet vásárolunk (fejenként évente több mint száz litert). A vizsgálat eredményét a legutóbbi Tudatos Vásárló magazinban közölték, és azt a végkövetkeztetést vonták le, nem érdemes palackozott vizet venni.

A kutatás alapján a kétfajta víz összetétele sokszor majdnem teljesen megegyezik, ám a palackos vízzel szemben azt az érvet hozzák fel, hogy azt csak a palackozás előtt vizsgálják, és nem lehet tudni, mi történik vele addig, míg a fogyasztóhoz eljut. Hő hatására például elszaporodhatnak a baktériumok. A csapvizes mintáknál ez a faktor nem áll fenn, itt a minőséget az befolyásolhatja, hogy milyen vezetékből érkezik hozzánk a víz: elöregedett csövek okozhatnak szennyeződést, de ami a víztelepekről kikerül, az igenis országszerte jó minőségű. Mondják még azt is, hogy az újrahasznosított csapvízzel gyógyszermaradványokat veszünk magunkhoz, ezért a legelterjedtebb hatóanyagok jelenlétét is vizsgálták ezekben, de csak elenyésző mértékben tudtak ilyet kimutatni.

A mozgalom nem új keletű, az interneten is lépten-nyomon bele lehet futni a palackozott vizek vásárlását ellenző videókba, műsorokba, de józan paraszti ésszel belegondolva sem célszerű még több PET palackkal szennyezni a környezetünket. Egyszer arról is olvastam tanulmányt, hogy a műanyag palackok inkább csak esztétikailag szennyezik a környezetünket, hiszen elbomlani úgysem tudnak, így a  talaj nem szívja fel a részecskéiket.

Gellért tér, Forrásház

Vizitúra

Az ismeretterjesztő túra az ivókutak szimbólumaként emlegetett Gellért téri Forrásháztól indult. Az is jellemző a magyar vízkultúrára, hogy a kupolás kút építési engedély nélkül épült, évekig ment a huzavona. A Budapest gyógyvizeinek népszerűsítésére szánt kutat a 4-es metró felszíni munkálatainak részeként, a Bartók Béla út 2002-es felújításakor engedély nélkül építtette a Reneszánsz Zrt.-vel a beruházó BKV DBR Metroprojekt Igazgatóság. A főváros és a XI. kerület utólag adta meg a szükséges engedélyeket a 40 millió forintos beruházáshoz.

Az eredeti koncepció az volt, hogy különböző budai forrásvizeket lehet majd itt kóstolni, ezzel a Dobány Sándor keramikus művész által tervezett kút fürdővárosunkban egyedülálló lehetett volna. De a közgyűlés 2004-ben úgy döntött, ivóvíz fog folyni belőle, ez további 4 milliós átalakítást kívánt az eredetileg 43 fokos víz folyására tervezett kúton, de úgy tűnik, így is megérte.

A kút más szempontokból is szimbolikus. Az építész az oszlopokban a magyarság, Pest és Buda illetve Földünk több szimbólumát is elrejtette, és a kutat övező területen körben az összes nagyobb budapesti fürdő nevét elolvashatjuk. Ebből kiindulva a túravezető érdekességeket osztott meg legnagyobb fürdőinkről.

Gellért ispotály

Én például nem tudtam, hogy a Gellért fürdőt régen sáros fürdőnek hívták, mert sáros meleg víz formájában tört felszínre a későbbi fürdőt tápláló forrás. A 18. században egy sáros, gőzölgő mocsár állt a mai Gellért téren. Eleinte nem volt higiénikus, a háború után egy ispotályt építettek ide, ahol a hadirokkantakat ápolták. A 19. században húztak fel rá egy téglaépületet, és kezdett egyre népszerűbb gyógyuló hellyé válni. Azt tartották róla, hogy vize gyógyítja a szifiliszt és a fagyott végtagokat. A legenda szerint több kocsival kellett a fürdő mellől elszállítani a mankókat az építkezés előtt, annyian távoztak gyógyultan. A mostani szecessziós szálló és fürdő épületet 1918-ban építették.

Az Erzsébet Fürdő feliratánál megtudtam, hogy ez az első pesti gyógyfürdőnek állít emléket, ami Pesterzsébeten volt, de 1944-ben lebombázták. Jódos-brómos vize nem klasszikus, azaz önmagától feltörő forrásból származott, hanem artézi kutakból táplálták. A Széchenyi fürdőt nem kell bemutatni, Európa legnagyobb gyógyfürdőkomplexumát 1909-ben kezdték építeni, vize városligeti artézi kutakból bugyog bele. A Király és a Lukács fürdők vizét régen a helybéli malmok hajtására használták, gyógyfürdőként kevésbé jelentősnek számítottak.

Csordogál

Az eufemisztikus elnevezésű Forrásházból utunk a Gellért rakparton a Rudas gyógyfürdőig vezetett. Aki járt már erre gyalog az utóbbi években, annak egyből beugorhat a vastag, gyönyörű kőfalak lábánál terjengő csövesszaggal elegyedett macskahúgyszag elviselhetetlensége. Megnyugtattak, hogy ez a túlpartról nézve festői városrész régen sem volt luxuskörnyék. "Itt a 19. századig házsor húzódott, amit lecsúszott elemek és prostituáltak laktak" - mesélték, miközben alig bírtam megmaradni a járdán a szagtól. "Az osztrák tüzértisztek itt élték ki ösztönös késztetéseiket. Lábunk alatt meleg víz járta cseppköves barlang húzódik" - mondták, miközben a betont fürkésztem méla undorral. Az egykoron nyitott forrásbarlangban alattunk jelenleg hatalmas távhőcső fut végig, és már csak különleges alkalmakkor látogatható a Gellért téri víztározóval együtt.

A régi ivóvízállapotokról megtudtuk, hogy a pesti emberek a Duna vizét itták, amit ugyan valamennyire megszűrt a parti kavics- és homokréteg, a vizet felmelegítve fogyasztották, de így is sok volt a járvány. A források sem mindig adtak iható vizet, ezért Budára lajtos kocsikkal hordták fel a Dunából a vizet a csatornázások előtt.

Egy fullextrásan berendezett hajléktalanlakás mellett elhaladva megérkeztünk a következő állomáshoz, a Rudas fürdőhöz. A Rudast a szakértő szerint inkább rudásnak kéne ejtenünk, hiszen a neve a szerb (szláv) ruda = ásvány, érc szóból alakult ki, ásványos vizet jelent. Szokoli musztafa építtette, idejében zöld oszlopos fürdőnek hívták. A Gellérthegy lábánál lévő forrásból táplálják a török fürdőt, ahol anno az iszapot szőrtelenítésre használták: megvárták, míg rászárad a testrészre, és lerántották vele a szőrt, mint a gyantával. Pedig ekkor még csak makacs férfiszőrről lehetett szó, de ma már különleges napokon vagy Cinetripen nők is látogathatják a rudást.

Egy ivó, ami nem káros a májra, klikk

Ivócsarnok

Az Erzsébet híd budai hídfőjének rejtett kincse az Ivócsarnok, amiről lehetetlen nyitvatartási ideje és a kilencvenes évek elejét idéző táblák miatt azt hittem, hogy már nem működik. A csarnokban háromfajta meleg ásványvizet lehet megkóstolni ingyen: a Juventust, ami fiatalít, mert rádiumos, az Attilát, ami kénes, és a Hungáriát, ami jót tesz a gyomornak. Az intézmény újítása, hogy már házhoz szállítást is vállalnak Budapesten belül.

Az ízük nem valami finom, de korántsem olyan rossz, mint például Hunyadi keserűsós-glaubersós víznek, ami kísérő nélkül gyilkos. Mikor egy résztvevő meglátta, hogy a túravezetőnél van belőle egy üveggel, hirtelen beugrott neki a régi reklámszlogen: "Egészségét rendben tartja, jogosítvány nélkül hajtja" - idézte fel. Az enyhén hashajtó víz egykor világhírű volt, most fogyókúrás italként kezd újra divatba jönni. A Hunyadi helyes fogyasztási módja, hogy langyosan kell inni, séta közben pici adagokban kortyolgatni.

Apó

Innen Elek apó kútjához zarándokoltunk a Döbrentei tértől északra eső Fátyol térre. A kutat tavaly adták át, még működik: csak rá kell lépni egy gombra, és Elek apó gyíkjából víz fakad. Kányádi Sándor ötlete volt Benedek Elek 150. születési évfordulója alkalmából, hogy Sopronban, Budapesten és Székelyudvarhelyen állítsanak fel ugyanilyen emlékkutakat.

A túránk a meghitt kis parkban úgy ért véget, mint Elek apó gyíkja: hirtelen. Eredetileg folytattuk volna az utat a megújuló Rác fürdőbe, csakhogy onnan még mindig elhajtják az érdeklődőket a securitisek az építkezés miatt, sokaknak bosszúságot okozva.

Elek apó gyíkja, klikk

A lényeg

A túra legfőbb célja minél több ember ráébresztése arra, hogy értékelnünk kell a vizünket. A szervezők szerint a Föld vízkészletének 2 százaléka édesvíz, ennek is a  fele be van zárva a sarkköri jégsapkákba. "Luxus az, hogy mi Budapesten bármikor meríthetünk finom, iható vizet, és otthon is nyugodtan ihatunk a csapból" - mondta el Juli idegenvezetőnk a tudatos vásárlókat képviselő Andacs Noémivel.

A túra közben egy sikeres kísérletet is végrehajtottunk: háromfajta vizet kellett letesztelnünk, és megmondani, honnan származhatnak, anélkül, hogy rá lett volna írva a palackra. A jelenlévők nagy része a túravezető által otthonról hozott csapvizes üvegből kapott kóstolóról gondolta, hogy az ásványvíz, a másik két mintáról, az ásványvizekről inkább hitték azt, hogy csapból fakadtak. A nem túl reprezentatív teszten újfent bebizonyítottuk a korábbi állításokat, miszerint téves lehet az a képzetünk, hogy palackozott vizeink finomabbak a csapvíznél.