Irén, Írisz
6 °C
15 °C

Civilek festették át a Moszkva teret

2010.09.10. 07:46 Módosítva: 2010.09.10. 13:29
A Színes Város alkotócsoport önkéntesei a Flórián tér és a Városháza tér után kifestették a Moszkva teret is, úgy hogy az a fővárosnak egy fillérjébe sem került. Az egy hónapja még Budapest legnyomasztóbb tereként emlegetett Moszkván Spongya Bob kacsingat és zsiráfnyakak hullámoznak, a színes, újrahasznosított anyagokból készült ülőkéken gyerekek ugrándoznak. Csak az alkotók csalódottak kissé, mivel a projekt elkészítése alatt bevitték őket a rendőrök, felgyújtották alattuk az emelődarut és emberi ürüléket kellett pucolniuk.

A képzőművészekből, szobrászokból, fényfestőkből és lelkes civilekből álló Színes Város csoport tavasszal nyert közel ötmillió forintot a Norvég Civil Támogatási Alaptól arra, hogy Budapest három nagy forgalmú, de elhanyagolt helyszínére kivigyék a kortárs képzőművészetet. A társaság májusban festette le a Flórián téri aluljárót, júniusban lett kész a Városháza tér homlokzatára festett Vasarely-ihlette festménnyel, pénteken pedig a Moszkva térre is kikerülnek az utolsó szobrok.

Az alapötletet Victor Vasarely Színes város című könyve inspirálta, amelyben az op-art világszerte ismert művésze azt a vízióját írta le, hogy egyszer a művészet majd kikerül a galériákból, és nem csak egy szűk, elit kisebbség kiváltsága lesz, hanem mindenki hozzáférhet. Méghozzá az utcákon, ahogy arra számos példa akad nemcsak Nyugat-Európában, hanem a világ szegényebb országaiban is, mint például Guatemalában, ahol a program kitalálója, Megyeri András, és látványtervezője, TJ Yulka fél évig lakott.

A Színes Város alkotócsoport pályázatát a skandináv országok által létrehozott alapítványon kívül számos budapesti városvédő támogatta, köztük a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Studio Metropolitana, Bojár Iván András, a főváros városarculati tanácsnoki irodájának vezetője, Ughy Attila és Z. Halmágyi Judit, a városfejlesztési és városképvédelmi bizottság vezetői. Az ő engedélyükkel kezdhettek el tárgyalni idén nyáron a Moszkva tér kifestéséről a BKV-val, amely rábólintott az ötletre.

Nehéz jót tenni ennek a városnak

A Moszkva téren az első nehézség akkor adódott, amikor kiderült, hogy senki sem tudja, ki a gazdája a metrókijárat hátsó részének, ami a téren élő hajléktalanok illemhelyeként funckionál. A területet és annak kitakarítását sem a BKV, sem pedig a Főváros nem vállalta magára, márpedig az oda tervezett op-art festmény elkészítéséhez erre feltétlen szükség volt. Mivel nem bírták kivárni a kilátástalan huzavona végét, ezért gumikesztyűt és fertőtlenítő szert ragadtak, és három napig takarítottak, hogy elkezdhessék a festést.

Miközben ők önkéntesként dolgoztak, a munkaeszközökért, így azért az emelődaruért is bérleti díjat kellett fizetniük, amit az egyik este egy hajléktalan felgyújtott, miközben ők rajta állva éppen a metrókijárat homlokzatát festették. A bácsi azzal magyarázta életveszélyes tettét, hogy zavarta az emelődaru hangja - szerencsére egyiküknek sem esett baja. Ennél az esetnél azt azonban sokkal inkább sajnálják, hogy a két hete elkészült festmény őrzése nem megoldott, így nincs, aki meggátolja, hogy a hajléktalanok újra ott végezzék a dolgukat. Ezt az egy esetet leszámítva a hajléktalanok egyébként inkább pozitívan álltak hozzá az akcióhoz, sokan közülük felajánlották, hogy beállnak festeni.

Az alkotócsoport hiába rendelkezett tucatnyi engedéllyel, köztük a fővárostól és a BKV-tól kapott behajtási engedélyekkel, abból is bajuk esett, hogy a festékek és a különböző munkaeszközök helyszínre szállításához használt autójukkal behajtottak a Moszkva térre. Először egy helyi vállalkozóval kerültek szóváltásba, aminek az lett a vége, hogy az illető tettleg bántalmazta egyikőjüket, másodszor pedig a rendőrök vitték be őket a kapitányságra, nem várva meg, hogy lehozhassák engedélyeiket a BKV teraszáról. Ami még furább volt, hogy a százezer forintos kilátásba helyezett bírság után az sem derült ki, hogy hogyan hajthatnának be legálisan a Moszkva térre.

Nehéz ilyen körülmények között jót tenni ennek a városnak - mondták - pedig mi alapvetően lelkesek vagyunk.

A gyerekek imádják

"Egy éve dolgozunk a három helyszín látványtervének a kidolgozásán, az engedélyek megszerzésén, a megvalósításon, és a problémákat leszámítva tulajdonképpen nagyon jó kaland volt ez, sokat tanultunk belőle" - összegzi véleményét Megyeri András. És nemcsak nekik, hiszen a Színes Város csoport külsős alkotókat is megkeresett a projekthez, főleg olyanokat, akik újrahasznosított anyagokból dolgoznak, mivel egyik fő célkitűzésük az volt, hogy a városlakók figyelmét felhívják a fenntartható fejlődésre.

A számos jelentkező közül három csoportot választottak ki, akik szabad kezet kaptak az alkotásra. A DNS Pillekő például pillepalackból készült indiánfejszobrot alkotott az ozorai fesztiválozókkal együtt, a Recyle Mission Hungary biciklialkatrészekből készített egy prizmákkal és szélharangokkal ellátott szobrot, a Medence csoport pedig régi, használt molinókból csinált egy kanapét a Gomba tetejére. A DNS Pillekő a szökőkút mellett álló hat ülőke elkészítésében is részt vett, ők találták ki a formákat, és az alkotócsoport tagjai festették le azokat.

Szintén hívtak vendégművészeket a Várfok utcába vezető lépcsősor betontömbjeinek kidíszítéséhez, amelynél az eredeti koncepció volt az volt, hogy a művek társadalmi problémákat vessenek fel az utca emberének. Ilyen lett a megvesztegethető rendőr, a "ne szemetelj! feliratú tömb, a hercegre váró királylány, és még néhány alkotás, de az összkép bevallásuk szerint is inkább kaotikus lett.

Ennél a próbálkozásnál sokkal egyértelműbb siker lett a metró hátsó kijárata, amelyet néhányan zsiráfnyakak hullámzásának, mások szalamandrák háborújának írnak le. A szellőzőkről TJ Yulka azt mondja, "ezek a dobozok kifejezetten gyerekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek készültek, az arra járó kicsik hol Spongya Bobot, hol egy vidám Combinót, hol pedig Matukát látják bele, az egyszemű kancsalt pedig valaki már örökbe is akarta fogadni a Facebookon".

A budai oldal legnyomasztóbb terének átváltoztatására számos látványterv készült, ám egy részükből technikai vagy pénzügyi problémák miatt nem lett semmi. Mint mondják, egyik nagy tervük az volt, hogy az 59-es és a 61-es villamos alagútjának falát lefessék, de amikor kiderült, hogy az ott futó vezetékekből az áramot csak napi másfél órára, hajnalban tudta volna csak lekapcsolni a BKV, és azt is csak pénzért, akkor feladták. Tervben volt a Gombák befüvesítése is, de mivel senki nem vállalta, hogy karbantartja, végül csak tűz- és időjárásbiztos műfű kerülhetett oda az Oázis kertészet felajánlásából. Szerették volna lefesteni a metrókijárat másik oldalát is, de erre szintén nem került sor.

"Teret nyert végre a fantázia"

Megyeri András ötletgazda szerint az elkészült munkák már így is megváltoztatták a Moszkva tér látványát, és hozzájárultak ahhoz, hogy az ott lakók vidámabban mehessenek át rajta. "A munkánkkal nem akartunk provokálni, úgy érzem, hogy sokszor már a színek is elegendőek ahhoz, hogy pozitív impulzusokat adjanak az embereknek". Elmondása szerint, amíg ott dolgoztak, rengeteg pozitív visszajelzést kaptak, a gyerekek játszottak a színes ülőbútorokon, a szülők közül sokan odajöttek hozzájuk, és megköszönték nekik a munkájukat, voltak, akik adományokat ajánlottak fel, és érkeztek megkeresések lakásfestésre is.

A csoport biztos abban, hogy kapnak majd negatív kritikákat is, de "a lelkiismeretünk tiszta, mert jó szándékkal álltunk hozzá, és a legjobb tudásunk szerint dolgoztunk ezen, nagyon sokan". A Norvég Civil Támogatási Alaptól elnyert pénz a Dulux támogatásával együtt teljesen elfogyott, ezért bár szívesen lefestenék a téren álló villanyoszlopokat és a lépcsősort is, erre újabb támogatót kellene keresniük. Ugyanakkor azt mondják, hogy szabad a pálya: mindenki előtt nyitva áll a kapu, aki azt gondolja, hogy ráférne erre a városra a változás, ők biztosan örülnének, ha a munkájuknak lenne folytatása.

Tetszik?

  • 11456
    igen
  • 931
    nem

Így gondolja Bojár Iván András, városarculati tanácsnok is, aki az egyik támogatója volt a projektnek. Mint az Indexnek elmondta, meg van elégedve a végeredménnyel. "Összeállt néhány fiatal, és adta magát, a kreativitását és a munkaerejét, és létrehoztak valamit, amitől vidámabb lett a Moszkva tér. Létrejött valami, ami ezt a kezeletlen, kaotikus látványvilágot feldobta egy kicsit, teret nyert végre a fantázia az élet nyomorúsága felett.

Persze a Moszkva tér összes problémájának a megoldásához ez kevés, de a kezdeményezés mindenképp jó. Ennek a városnak arra van szüksége, hogy a benne élők alakítsák, szépítgessék, jó lenne ha még több művészcsoport fogna össze ennek érdekében. Szerencsére van már ilyen kezdeményezés máshol is, legutóbb a VII. kerület tűzfalainak kifestésére vállalkoztak néhányan. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, az ilyen terveknél fontos, hogy társadalmi konszenzus álljon mögötte, hogy demokratikus úton, mondjuk az interneten szavazhassanak a látványról a városlakók, hiszen nekik készül, ők élnek ebben a városban".

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!