Jön fel a sör, indul a Budavári Sörfesztivál

A 80-as években az USÁ-ban elindult sörforradalom most éri el hazánkat - derült ki egy beszélgetésen, amit csütörtökön kezdődő Budavári Sörfesztivál alkalmából tartottak. Augusztus 25-28-ig 100 féle sört, magyar, német, angol és ír különlegességeket kóstolhatnak meg majd, megtanulhatnak csapolni, és végigkövethetik a sörgyártás folyamatát, pallérozhatjuk sörrel kapcsolatos műveltségünket.

Magyarország inkább boros ország, a pálinka most nagyon kezd feljönni, de sör szempontból le vagyunk butítva - állítják a szakemberek, ami annyit tesz, hogy az emberekben nincs igény arra, hogy a megszokott lager sörüknél különlegesebb főzeteket fogyasszanak. Vagy ha volt, akkor lement a Belga sörözőbe, de annyira nem ismert jelenség egyelőre ez, hogy még a Kocsmablog szerzője sem tudott olyan helyet mondani, ahol különleges főzeteket árulnának. Bart Dániel, a Folyékony kenyér blog szerzője említette, hogy a Népligetnél van egy kocsma, ahol egy ecseri főzde saját sörét árulják, és a zuglói vasútállomás ittasellátójában valamelyik kis főzde sörét csapolják, a Gyertyános főzde söreit pedig valahol a Nagy Lajos király útján lehet kapni, de az ilyen lelőhelyeket csak a legnagyobb sörbuzik ismerik, ahogy fogalmazta. Bart szerint kevés ember megy magáért a sörért egy kocsmába, ezért fontos az ilyen fesztivál, hogy kialakítsák az emberekben az igényt. “Aki ad arra, hogy milyen kenyeret eszik, arra is fog adni, hogy milyen sört iszik” - vázolta fel a piaci szegmenst.

A sörös szakemberek szerint ez lesz most a divat: a minőségi sörritkaságok fogyasztása. “Az emberek ráuntak a tömegtermékekre, most jön fel a sör” - mondta Bart Dániel. Úgy véli, a kifinomultabb sörfogyasztás előretörésében van egyfajta morális, antiglobalista küldetés: nehogy már a könyvelők mondják meg, hogy milyen sört igyunk, csak mert olyan jól működik a nagy gyárak lobbija.

Nem létező termékek is lesznek

A Budavári Sörfesztivál azért számít újdonságnak, mert amíg a sörös fesztiválok általában egy márka köré szoktak épülni, itt a nagy márkákon kívül az utóbbi években megjelent, kis magyar kézműves sörök gyártói is kivonulnak. Nyolc kisebb főzde termékeit mutatják be, amiket Budapesten nem igazán lehet kapni. Ezen felül külön erre a fesztiválra kifejlesztett söröket fognak készíteni, azaz nem létező terméket is megkóstolhatnak. Kizárólag a fesztiválon lehet majd fogyasztani a Soproni 1895 nevű sör csapolt változatát, és a Soproni Fekete Démon három fajtáját: a gránátalma ízesítésű Fekete Gránátot, a meggyes Vörös Démont és a karamell ízesítésű Dobos Démont.

A Csobánkai Kézműves Serfőzde söreit most először kóstolhatják meg: A Sör Ünnepe Söre, a Fekete Mária, A jó éjjeli portás és a Csobánkai keserű fantázianevű alkotásokról van szó. Az egyik legérdekesebb termék a Gyertyános Sörfőzde Tök söre, ami még sehol máshol nem ihatott senki, direkt a fesztiválra készítették. Tökzselével vagy tökvelővel készítik, sok ízesített sörrel ellentétben a töksör nem lehet aromából készíteni.

Spéci

Az említett kézműves söröket kis mennyiségben gyártják, viszonylag nehezen hozzáférhető italokról van szó, hiszen az átlag kocsma általában szerződésben áll valamelyik nagy sörgyárral, és ha nem kizárólag azt a márkát, akkor a kocsmáros nem jár jól. Ennek ellenére hazánkban felütötték a fejüket kisebb főzdék, a fesztiválon a Rotburger családi látványfőzde, a Gyertyános Serfőzde, az ER-PÉ Serfőzde, a Cervisia Sörfőzde, A Csobánkai Kézműves Serfőzde, a Kaltenberg Sörház, a KO-CSE Sörfőzde, a kölessört gyártó Rámpa Kft. lesz jelen.

A Keserű Méz nevű, Fóton főzött és egyelőre csak a Szimpla Kertben árult érdekességet is lehet majd kapni. A Keserű méz kitalálója egyébként maga Bart Dániel, sörblogger.

A Heineken nem sörkülönlegességgel készül, hanem bemutatót fog tartani a várban arról, hogy hogyan készül a folyékony kenyér, folyamatában tekinthetik meg a sörgyártás lépéseit. A Soproni kirendeltségénél sörcsapolást fognak tanítani.

Kézműves

A Művelt Alkoholistán már olvashattunk arról az egyik kézműves sörfőző fanatikussal, Kővári Gergellyel készült cikkben , hogy bor- és a gasztroforradalom után a magyar sörforradalom elindult, bár még nagyon az elején tart. A Budavári Sörfesztivál a szervezők szerint ennek a folyamatnak a része. Sörforradalom alatt azt értjük, hogy az emberek nem elégednek meg azzal, amit eléjük raknak, hanem keresik a speciálisabb, minőségi termékeket. A fogyasztói részről kezd kialakulni az igény különleges sörökre, és a gyártói oldal beindulását az jelzi, hogy a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete már 32 taggal működik. A kis főzdék árban nem tudnak versenyezni a nagyokkal, de minőségben és változatosságban annál inkább. Újabban már tartanak sörvacsorákat is az eddig ismert borvacsorák mintájára, de ezek még igen ritkák.

Egy ilyen nagy sörfesztivál, ahol közösen jelennek meg kicsi és nagy sörgyárak imázsépítő hatású, ezért fontos mindkét oldalnak. Az elmúlt években ugyanis a bor és a pálinkafogyasztás felfutott, de a sörfogyasztás látványosan csökkent. A Budavári Sörfesztivál előzménye a májusban sikerrel lezajlott Főzdefeszt volt.

Szó esett a kisüzemi főzdék nehézségeiről, amivel kapcsolatban bizakodóan szólalt meg a Gyertyán főzde képviselője. Kecskés István szerint sikeres volt a lobbitevékenység, és a kormány elkezdi segíteni a kisüzemi főzdék működését. Nemrég bevezetett jogszabályok olyan terheket róttak a kis főzdékre, amik ellehetetlenítenék a működésüket, de nemrég még Lezsák Sándor is felszólalt a szakma érdekében, illetve több fideszes képviselő az adminisztratív terhek könnyítésére és az adók csökkentésére tett javaslatot, amik támogathatónak tűntek a kormány részéről.

Ételből lett ital

A fesztivál promótálásán kívül azért volt jó a sörös beszélgetés, mert új világ tárult ki előttem. Műveletlen sörfogyasztókénz nem tudtam, hogy a sört ugyanúgy lehet vizsgálni, mint a bort, van testessége, olajossága, szűrtsége vagy szűretlensége, sőt még illata is, és 30 féle sörhibát tartanak nyilván. Számít, hogy melyik fajtát hány fokon fogyasztják, olyan hőfokon a legjobb inni a sört, ahány fokon erjesztik. A hozzáértők szerint a sör nem hűsítő ital, mint ahogy azt eddig gondoltam.

Az alkoholmentes sörök kapcsán kiderült, hogy kétféle módon készítik, vagy nem engedik, hogy megerjedjen a cukortartalma vagy megerjed, és vákuumdesztillációval vagy fordított ozmózissal kivonják belőle az alkoholt, de az alapanyaga ugyanaz, mint az alkoholos sörnek. Arra is rávilágítottak, hogy az alkoholmentes sör azért jó üzlet, mert nincs rajta jövedéki adó.

A beszélgetésen megtudtuk, hogyan lehet minél kevesebb böfögéssel átvészelni a sörözést: “ha jól van csapolva, és a habot lekanalazzák a tetejéről, a nagy buborékok feljönnek a pohár tetejére, és nem lesz olyan büfiztető” - árulta el Benedek László, a Heineken Hungária értékesítési igazgatója. Benedek László részletezte a higiéniás sörcsapolás fortélyait, és elmondta, hogy a cégénél rendszeresen ellenőrzik, hogy betartják-e az alapvető szabályokat, és ahol nem, ott leszerelik az eszközeiket.

Zitrone

Tendencia az is, hogy egyre többen isszák az ízesített söröket, amiket régen inkább a nők ittak, de ma már a fiúk is felvállalják a citromos, málnás vagy akár grapefruitos sör ivását. Az ízesített sörök valóban azért jelentek meg a piacon, mert régen a nők nem itták meg a keserű söröket, de felveti a kérdést, hogy az ízesített sör sörnek számít-e. A szakértőkből álló asztaltársaságban nagyobb vitát váltott ki, hogy mi egyáltalán a sör, mint azt egy laikus gondolná, senki nem tudott konkrét választ adni, ezért itthon felütöttem a Pallas Nagylexikont: a sör “erjedésben lévő alkoholtartalmú folyadék, mely leginkább árpaléből készül, komló hozzáadásával”. Még nehezebb kérdés volt, hogy mit lehet magyar sörnek hívni, ugyanis Magyarországon mindössze egy helyen termesztenek komlót, nem jó hozzá nálunk a klíma. Szinte az összes komlót Németországból vagy Szlovéniából hozzák be, és még általában az élesztőt is importálják.