Hol van a legjobb fagyi?

Bár fagyitesztünkön kifejezetten a jó minőségű, felsőbb kategóriás fagylaltokat kóstoltuk, összességében még így is az derült ki: jó fagyit találni a városban nem túl könnyű. Teljesen más tészta, ha az ember a melegtől elpilledve enne valami hideget és édeset, és az is más, ha kifejezetten a jó fagyit keressük, - ezt ugyanis nehéz megtalálni. Azt azért hangsúlyoznánk, hogy a tesztben szereplő fagyizók mindegyike átlag fölötti, a pontozást tehát egymáshoz viszonyítva kell érteni. A tesztelés szakmai részében Havas Dóra, a Lila Füge és a Street Kitchen szerzője volt a segítségünkre.

Fagyisuli

A fagylaltok között alapvetően két iskola van, az egyik a hagyományos, vagy mondhatnánk úgyis magyaros, főzött fagylalt, a másik az utóbbi években jóval elterjedtebb gelato, azaz olasz fagyi, ami egy habosabb, könnyebb fagylalt. Ez az egyre profibb technológiának köszönhetően többnyire már nem főzött krémből készül. Utóbbiak alapja egy kifejezetten jó, természetesen olasz fagylaltgép, ami a kívánt állagúra tudja habosítani a fagyit, és a hozzá való, előre gyártott alaplevek, paszták, krémek, porok. Sok mindent végigkóstolva mi a hagyományos, főzött fagyik mellett tettük le a voksunkat, egyrészt itthon ezeknek van nagyobb hagyománya, így szerintük jobban is sikerülnek, másrészt ezekről többnyire valóban lehet tudni, mi van bennük, míg ez az olasz fagyik többségéről nem annyira mondható el.

Minden jó fagyizót természetesen nem tudtunk felkeresni, de igyekeztünk a pesti és a budai oldalról is válogatni egyszerűen és gyalog is megközelíthető helyeket. Minden általunk kipróbált hely azt mondja magáról, hogy nem használ semmilyen színezéket és állományjavítót, illetve más adalékanyagot sem a fagylaltjához. Kiindulópontként úgy gondoltuk, mindenhol a vanília- és az eperfagyikat fogjuk kóstolni, és mellé még egy különlegesebb ízt is tesztelünk. A vaníliáról úgy gondoljuk, jól ki lehet következtetni, valóban igazi vaníliával főzött krémről van-e szó, vagy pedig egy porból összerakott fagylaltról, az eperfagyi pedig jól tükrözi a gyümölcsfagyikat, ráadásul népszerű is. Az eperfagyit fagyasztott gyümölcsből is jó minőségűre el lehet készíteni.

Koncepciónk azonban csak az első helyen, az Augusztban működött, sok helyen ugyanis sem vanília, sem eperfagyi nem volt. Amiből le is vonatjuk az első következtetést: a fagyipiac nagyon ráment a különleges ízekre és a kevert ízvilágra. Csak nagyon kevés helyen maradtak meg a hagyományos ízeknél, tesztünkben csak a Gerbeaud volt ilyen, még a tradicionálisnak tartott Auguszt is szívesen kísérletezik.

Auguszt, Fény utca

Több szempontból is jó döntés volt az Augusztban kezdeni a tesztelést: egyrészt a vaníliafagylalt olyan magasra tette a mércét, amit aztán nem nagyon ugrott meg később egyik másik hely sem. A fagyit itt Auguszt Ibolya maga főzi, (mi a Fény utcai üzletben lévő fagylaltot kóstoltuk, mivel a fagyi minden üzletben helyben készül, más üzletben ettől eltérhet az élmény.) Ők is szeretnek kísérletezni, még ha a sok süti mellett annyira sok idejük nincs is rá.

Az Auguszt vendégköre a hagyományos ízeket szereti, van, aki már 30 éve a rizsfagyi miatt jár ide, de népszerű még a túró és a mák, így ez mindig van a kínálaton. Csakúgy, mint a kóstolt vanília is, ami főzött krémből, igazi vaníliából készül, egyszerűen tökéletes, madártej szerű, érezni a tojás sárgájának az ízét. Az Augusztban sokszor a tojás fehérjét is visszateszik a fagyiba, hogy még habosabb legyen. Az eper már ennyire nem nyerte el a tetszésünket, kissé vizes, és túl édes volt.

Nagy sikert aratott viszont a tahinifagyi, bár ez is vanília árnyékában maradt, és íze lehetne jóval intenzívebb. Összességében az Auguszt sok végigkóstolt hely után is dobogós maradt, ide mindig megéri betérni fagyizni.

vanília: 4,5, eper: 3,5 tahini: 4,5

összpont: 12,5

ár: 250 Ft /4dkg

Levendula Kézműves Fagylaltozó

Az egyre intenzívebben terjeszkedő Levendulának már 5 üzlete van Budapesten, és nagyon sok rajongója van. Kézműves fagylaltként hirdeti magát, de a kóstolásnál ezt sajnos nehéz volt elhinni. Annál is inkább, mert Magyarországon nincs szabályozva, mi számít kézműves fagyinak, Olaszországban például csak az, ami helyben készül. Nálunk viszont a szállított fagyira is simán rábiggyesztik a mostanában mágnesként ható szót. Több fagylaltkészítő is azt mondta nekünk: az a fagyi, amit szállítanak, már nem lehet kézműves, hiszen muszáj bele tenni valami adalékanyagot ahhoz, hogy szállítani lehessen.

Mi a Lövőház utcai Levendulát próbáltuk, ide a Szent István körúti üzletből szállítják a fagyit. 80 féle ízük van, de egy üzletbe csak 26 fér ki. Néhány fagylaltnak olyan bizarr színe volt, hogy nehéz elhinni, hogy nem porból készül. Ennek ellenére a legfőbb bajunk nem ez volt, hanem az, hogy minden fagyi túl volt ízesítve, a levendulának kifejezetten szappan íze volt, a karamell pedig inkább az émelyítő tejkaramellára emlékeztetett, és színe sem volt túl vonzó. Vaníliát nem tudtunk kóstolni, mert nem volt. Sima eper sem volt, csak cukormentes eper, bár ez, mint utólag kiderült, korántsem volt teljesen cukormentes, xilittel édesítették. A Levendula összességében nagy csalódás volt.

eper: 4, karamell: 1 levendula: 3

összpont: 8

ár: 250 Ft/4dkg

Fragola

Porból is lehet finom és jó minőségű fagylaltot készíteni, és ezt nem mi találtuk ki, hanem maga Kolonics Zoltán a Gerbeaud cukrászda főcukrásza mondta nekünk. Erre az egyik legjobb példa, a Fragola, ami pár éve hatalmasat robbant, és szimpatikus, hogy bár kétségkívül jó minőségű fagyit árul, ők nem aggatnak mindenféle kézműves jelzőket magukra. Népszerűségük valószínűleg annak köszönhető, hogy tényleg az igazi olasz fagyiérzést nyújtják, abból is a jobbat, bár tény, hogy ez szembe megy a magyar főzött fagyi hagyományokkal.

A Fragolában ugyan nem porból, hanem eredeti olasz pasztából készülnek a fagyik, egy zárt rendszerben, így hibázni nehéz velük. Olasz fagylaltgépük van, amibe csak a gyártó által előállított paszták és alaplevek tölthetők. Az Olaszországban készített alappasztákat hígítják a gépben a tejes vagy a vizes alaplével, illetve sokszor még dúsítják is a fagyit, nyáron friss idény gyümölccsel, vagy éppen magvakkal.

A Fragola tényleg jó, ezért is furcsa, hogy pont a vanília, amit kóstoltunk, egyszerűen minősíthetetlen volt. Vagy rossz napot fogtunk, ki, vagy túl sokat állt a hűtőben, vagy tényleg ilyen. Vanília íze nincs, mellékíze viszont annál inkább, legalábbis a kóstoláskor a Pasaréti téri üzletükben. A madártejszerű finom krémességnek és vaníliának nyoma sem volt. Az eperben, a banános eperben és a pisztáciában viszont nem találtunk kivetnivalót.

vanília: 1 eper: 4,5 pisztácia: 4

összpont: 9,5

ár: 250 Ft /4 dkg

Artigiana Gelati

Egy ilyen kóstolásból nem lehet kihagyni a Csaba utcai üzletet, mely az első olasz fagyizó volt Budapesten 1990-ben, és nem véletlen, hogy azóta is itt van. Pedig az átlagnál jóval drágább a fagyijuk, de szerintük ez az egyik garanciája annak, hogy valóban jó minőségű alapanyagokkal dolgoznak, hiszen egy fagyival, ahogyan a tulajdonos megfogalmazta, „elég sok mindent lehet csinálni”. Ezért nem is lett ebből az üzletből városszerte terjedő üzlethálózat: szeretnek ott állni, és figyelni, mi kerül a fagyijukba.

Az Artigiana Gelati egy olasz családi recept szerint készíti a fagyit, aminek a legnagyobb titka – és ebben a Gerbeaud cukrászai is egyet értettek – az egy napi pihentetés, más néven érlelés, nulla fokon. Itt is szívesen kísérleteznek, számos új ízt honosított meg itthon, tőlük származik a gorgonzola fagyi, ami itt volt először a városban (valódi kék sajtóból) és finom is, és nagy újításuknak tarják a nutellás ízt, utóbbiért mi nem rajongunk. A vanília itt száz százalékig valódi vaníliából készül finom is, pontlevonás az állagért járt, sehol sem volt az Auguszt és Gerbeud krémességéhez képest. Az eper sajnos túl édes, a pisztácia viszont egyszerűen tökéletes. Nagy érdemük van egyébként abban is, hogy a pisztáciafagyi ma már szinte minden fagyizóban elérhető. Persze nem mindegy, hogy miből készül, a valódi, minőségi, nagy szemű pisztáciából készülő fagyinak még Olaszországban is külön ára van, jóval drágább a többi fagyinál.

vanília: 4 eper: 3,5 pisztácia. 5

összpontszám: 12,5

ár: 350Ft /4dkg

Gerbeaud

Nem árulunk el nagy titkot, ha rögtön el is mondjuk, hogy ez a hely lett a fagyiverseny abszolút győztese. Klasszikus főzött fagylalt, annak minden tökéletességével és hozzá a kézzel készült mandulás ostya. Meg is kérik érte a pénzt, de cserébe a gombóc sem 4, hanem 5 dekás. Kolonics Zoltán elmondta, minden fagyihoz külön alapot főznek, az igazi fagyi alapja a tojássárgája, tej vagy tejszín (esetleg mindkettő) és a cukor, tehát tulajdonképpen egy madártej alap, és ezt lehet ízesíteni. Kell még bele némi stabilizátor, hogy összeálljon, ehhez ők, és a többség szentjánoskenyér magot használ (ez teljesen ártalmatlan, természetes anyag, a csecsemők tápszerében is ez van.) Ha azonban jó magasra habosított fagyikat látunk gyanakodjunk: valószínűleg egyéb stabilizátorok is kerülhettek a fagyiba. A gyümölcsfagyikhoz vizes alapot használnak, amikor csak lehet friss gyümölcsöt illetve Franciaországból vásárolt gyümölcskészítményeket használnak. Kolonics Zoltán is hangsúlyozta az egy napos érlelés fontosságát.

A vanília itt ízre és állagra is tökéletes, az egyetlen ötpontos vanília fagyi, és ez igaz volt a karamellre is, az eper azonban kissé édes volt.

vanília: 5 karamell: 5 eper: 4

összpont: 14

ár: 350 Ft/ 5 dkg 550 Ft/ 10 dkg

Gelarto Rosa

A rózsafagyizó, ahogy a köztudatban él, főleg a gyerekek körében nagyon népszerű, hiszen valóban nagyon esztétikusan kínálják itt a fagyit. Mivel azonban ide éppen a Gerbeaud-ból érkeztünk, kissé elbizonytalanodtunk nem kell-e valami plusz adalékanyag a fagyihoz annak érdekében, hogy ilyen kemény rózsákat lehessen belőle formálni.

Az biztos, hogy ők is hagyományos, főzött fagyit készítenek, és ami a Gelartóban nagyon szimpatikus, hogy a fagylaltok íze itt mindig más, attól függően, hogy ki készíti, és ezt ők büszkén vállalják is. Nem tömegtermékről van szó, ugyanis. Érkezésünkkor például a vaníliafagyiban nem voltak felismerhetők a jellegzetes kis vaníliapöttyök, mint megtudtuk azért, mert aki aznap főzte a fagyit, teaszűrőbe tette a vanília rudat. Minket mondjuk nem zavarnak a pöttyök, sőt kifejezetten szeretjük őket.

Nem biztos, hogy ezért, de a vaníliafagyi nem nyerte el a tetszésünket, a Fragolánál jobb volt, de csak némileg. Epret sajnos nem tudtunk kóstolni, mert nem volt, helyette bodzás epret kaptunk, ami túlságosan édes volt. Meg kell azonban említeni, hogy a többi fagyijuk, amibe belekóstoltunk: az olívaolajas, a bazsalikomos citrom és pisztácia mind finom volt.

vanília: 2  bodzás eper: 3,5 bazsalikomos: 4,5

Összpont: 10

ár: 500 Ft/ 2féle íz

La Delízia

A fagyiteszt abszolút meglepetése a Delízia kekszmanufaktúra lett. A fagyi, a kekszekkel ellentétben nem helyben készül, hiszen kicsi a műhely, de minden ízt a tulajdonos aktív közreműködésével készít el a nekik dolgozó cukrász. A fagylaltok ízeit igyekeznek a náluk készült házi kekszekhez igazítani, és helyben fogyasztásnál minden fagylaltot saját keksszel szolgálnak fel. Tesztünk végén ki merjük jelenteni, hogy az általunk kóstolt helyeken itt a legjobb az eperfagyi. Jó az állaga, szép a színe, és az összes eperfagyi közül a legkevésbé édes. A vaníliáról nem írunk azonban dicshimnuszt, finom volt, érződik, hogy valódi főzött krém, de valószínűleg régóta állt már a pultban, mert volt némi mellékíze, de még így is simán verte a legtöbb vaníliafagyit. Remek volt a pisztácia, a gesztenye és a lúdláb fagyi is.

vanília: 3,5 eper: 5 gesztenye: 4

összpont: 12,5

ár: 250 Ft/ 4dkg

Ha pedig a saját konyhánkban szeretnénk fagyizót nyitni, és házilag szeretnénk kézműves fagyit főzni, akkor az sem annyira bonyolult, mint amennyire elsőre hangozhat. Lila Füge három receptben mutatja be, hogy akár tíz perc alatt is készíthetünk házifagyit (fagyasztott gyümölcsök + joghurt), főzhetünk és fagyaszthatunk egy nap alatt tökéletes csokifagyit, és az igazi rajongók egy fagylaltgépet is ki tudnak használni.