Senkit sem érdekel a luxusbirodalom hanyatlása
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Bezár a milliárdos Gattyán György luxusáruháza, az Andrássy úti Il bacio di Stile, ezért végkiárusítást hirdettek 80 százalékos leárazással. Ez azt is jelentheti, hogy az átlagember számára elérhetetlen ruhák vészesen közel kerülnek a megfizethető kategóriába, ezért elmentünk kedden megnézni, hogy mennyire indította be az embereket az akció. Hát, nem igazán.
Az Il baciónak azért kell bezárnia, mert megcsappant a turisták száma az Andrássyn és túlságosan költséges üzemeltetni az áruházat, de azt már elég régóta hallani lehetett, hogy az épület leginkább egy szellemkastélyra hasonlít, ahol kóborló lelkek helyett a kiszolgálószemélyzet várja, hogy végre valaki betévedjen az épületbe. Minden elmond az egészről, hogy a Swarmon ez az Il bacio legnépszerűbb kommentje:
(Gyönyörű és végtelenül exkluzív, de kicsit béna, hogy én vagyok az épületben az egyetlen, aki nem alkalmazott)
A végkiárusítás hírére azért voltak emberek az épületben, de azt még nem nevezném sáskajárásnak, hogy fél tucat öltönyös yuppie, két idősebb pár, három-négy nő és egy erősen izzadni kezdő, tagbaszakadt csávó bóklászik a ruhák között. Utóbbi én lennék, akivel voltak annyira kedvesek a kollégái, hogy 203 centiméteres magassággal, 50-es lábbal és olyan 120 kiló tömény nem izommal elküldenek vásárolni a Gazdagok és Szépek közé. A helyzeten csak rontott, hogy sikerült lefogkrémeznem a pólómat, és a bejáratnál szabályosan rettegtem, hogy valamiféle luxuskommandó hátracsavarja a kezem és szabályosan lenyalatja a pocakomon ékeskedő Colgate-foltot, különben nem engednek be a luxusboltba. Persze semmi ilyen nem történt, a fogkrémfoltot is sikerült eltűntetnem a legősibb módszerrel.
Kissé zavarodottann tébláboltam, hiszen a női cipők látványa előhozta azokat a borzalmas gyerekkori emlékeket, amikor édesanyámnak nyáron mindenhova magával kellett cipelnie, és ezek sokszor női cipőboltok voltak, kortól függetlenül minden férfi legrosszabb rémálmai. Végül betévedtem valami csuparózsaszin részlegbe, ahol megtekintettem pár zakót.
Miben segíthetek?
- kérdezi kedvesen az eladó, mire valami olyasmit hablatyolok, hogy zakót vagy öltönyt szeretnék venni, van-e rám megfelelő méretben. Természetesen nem volt, mert ujjban mind rövid, és hiába van lehetőség az Il bacióban szabóval igazítani a ruhákon, az egyhónapos végkiárusítás miatt erre már nincs lehetőség.
A 80 százalékos leárazás egyelőre még csak részben igaz, de így is volt rajtam olyan zakó, ami eredetileg több mint 400 ezer Forintba került, de kb. a felére levitték, végül alig több mint 100 ezret kértek volna érte, de olyannal is találkoztam, amiért fél millió forint helyett csak 150-et kértek.
Az elég hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ha esetleg meg is tehetném, akkor sem találnék rám való ruhát. Mondjuk az egyik lépcsőfordulóban beleszerettem egy pompás pixeles pólóba, amin egy vörös rák szörfözik, de legnagyobb megdöbbenésemre laza 60 ezer Forintomba kerülne.
Az emeleti részen sincs nagyobb tolongás, addig szemezek egy ízléses Dolce & Gabbana-baseballsapkával, ameddig szép lassan kiürült az emelet. Hiába állt legalább olyan jól, mint a mostani 16 éveseknek, könnyek között kellett elbúcsúznom tőle.
Az mindenesetre világos, hogy a parfümös pompa még akkor is se mozgatja meg tömegével az embereket, ha brutális árcsökkentéssel próbálják bevonzani. Lehet csak a koradélutáni időpont miatt, de pont annyi vásárlót láttam a helyszínen, amennyit alapjáraton el lehet várni egy háromemeletes üzletközpontttól. Majd amikor tényleg mindent 80 százalékos leárazással kezdenek árulni, akkor talán feltűnhet egy nagyobb embertömeg, de ezek után úgy tűnik, hogy Gattyán luxusáruháza pont ugyanolyan érdektelenség közepette süllyed el, mint amilyen érdektelenség közepette próbált működni évekig.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
