Koronavírus adatok

2021. dec. 01.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Elza
3 °C
8 °C

Saját temploma, bankja és újságja is van az itt élő kínaiaknak

03
2015.10.09. 13:29
A rendhagyó budapesti városnéző túrákban utazó Hosszúlépésnél az Egy falat Kína az egyik legnépszerűbb gasztroséta, a Spektrum pedig évek óta azon dolgozik, hogy a külföldi dokuk mellé haza gyártású, szórakoztatva tanító tévéműsorai legyenek (lásd Brutális fizika, kémia), így tényleg csak idő kérdése volt, mikor talál egymásra a két társaság. A frigyükből most egy négyrészes sorozat született, ami részletesen bemutatja azt a VIII. kerületi kínai negyedet, amiről nem is gondolnánk, hogy város a városban Budapesten.

A Kőbányai úti, lerobbant Ganz-MÁVAG telep nem az a tipikus hely, ahová hétvégente kirándulni indulnak a budapesti családok. De még csak a szombati bevásárlást sem itt intézik. Pedig a gagyibolt-labirintus mélyén megbúvó kínai éttermekben és boltokban tényleg olyan tésztákat és zöldségeket lehet kapni, amiket a kínaiak maguk is megesznek. Hiszen pont azért árulnak itt élelmiszert, hogy a kínai piaci árusoknak ne menjenek át máshová ebédelni, utazásra elvesztegetve az értékes munkaidőt.

De mit csinálnak itt nálunk a kínaiak? Mikor jöttek ide ennyien? Hol szórakoznak esténként? Hogyan temetkeznek? Miért nem látunk öreg kínaiakat Budapesten sétálni? Vannak-e titkos madzsong termek a fővárosban? A Spektrum négyrészes sorozata többek között ezekre a kérdésekre ad választ, de néhány dolgot mi is megtudtunk, mialatt Csontos Sára, a dokumentumfilm ötletgazdája és szakértője körbevezetett minket a józsefvárosi kínai piac zárt és különleges világában.

Gazdasági bevándorlók

A rendszerváltás környékén a városok melletti lengyel piacokat kiszorították a kínai boltok, ahol sokkal olcsóbban lehetett pólót, sapkát, zoknit és napelemes Sharp számológépet venni venni, mint a patinás Centrum és Skála áruházakban.

Most végre kiderült, miért: 1989-ben Magyarország Euróbában egyedülálló módon vízumkényszer nélkül nyitotta meg a kapuit Kína előtt, akik 1992-ig tízezrével jöttek hozzánk. Az Európába költözést vállaló családok sokszor még vissza nem térítendő támogatást is kaptak a kínai államtól, hogy a migrációval külföldre exportálják az ország termékeinek jó hírét, és gazdasági hídfőállásokat hozzanak létre.

A '90-es évek legeleje óriási lehetőségeket rejtett számukra, mivel az akkori Antall-kormány az egykori KGST-piac tagjaival már nem volt hajlandó tárgyalni, a nyugati gazdasági körök felé viszont még csak tapogatózott. Ekkoriban sok kínai család még olyan szándékkal jött Magyarországra, hogy majd ugródeszkának használja Nyugat-Európa és az Egyesült Államok felé. Ám miután rájöttek, hogy nálunk nagy igény mutatkozik az olcsó ruhákra és más olyan termékekre, amiket Kínában nagyon olcsón és nagy tömegben gyártottak, maradtak, hogy ezekkel kereskedjenek.

Az aranykor a '90-es évek végégi tartott, a 2000-es évektől viszont visszaesett a kereslet a kínai termékek iránt. Az 1993-ban megnyílt, rossz hírű bódéváros, a Négy Tigris piac végül tavaly nyáron bezárt, ám az ottani kínai árusok átköltöztek az utca túloldalára, a komolyabb szabályozással nagykereskedelmi központként működő Ganz-telepre.

Kik a banángeneráció tagjai?

A '90-es években Magyarországra jött kínaiak itt született gyerekit hívják így. Azokat a ma már huszonéves fiatalokat, akik

kívül sárgák, belül fehérek.

Azaz: ázsiainak néznek ki, de magyar az anyanyelvük, magyar iskolákba jártak, csak hétvégente tanultak kínaiul a saját iskoláikban, felvették a magyar kortárs csoportok szokásait (sokan nem is kínai, hanem magyar párt választanak maguknak), és valószínűleg életükben nem jártak még Kínában.

Chinatown, kicsiben

A Kőbányai úti kínai piac mellett elvillamosozva vagy elautózva sosem gondoltam volna, hogy elegáns boltjaik is vannak, nem csak gagyi tornacipőárusaik, ahol egy dorkó 1000 forint, sok 500. A saját templomról és a kínai betűkkel kiírt OTP Bankról nem is beszélve.

Kicsi ország, kicsi Kína

Pedig a józsefvárosi kínai negyednek saját újságja is van, a United Chinese News. A szerkesztősége ugyanarról a folyosóról nyílik, ahol egy kínai utazási iroda is székel, valamint egy fodrász, ahová azért szeretnek járni a kínaiak, mert náluk a hajvágás mellé automatikusan jár a fejmasszázs is. Az emeletről vidám énekszó hallatszik - mint kiderült, a muzikális lelkületű kínai árusoknak még a kórusalakításra is lehetőségük van itt.

A kínai kolónia különleges és zárt világát eddig nem nagyon ismerhettük meg - az itteniek nemhogy forgatócsoportokat nem engednek be, azt sem szeretik, ha az ide járó nem kínai vásárlók fotózzák őket. A Spektrum sorozata viszont nemcsak a kínai negyed napfényes oldalát és a banángeneráció hurráoptimista világszemléletét mutatja be: megszólal benne egy 4 milliárd forint adót befizető lǎo bǎné, azaz  „nagyfőnök”, aki mesés vagyont halmozott ugyan fel, de üzleti ellenfelei elrabolták és feldarabolták a testvérét. De mesél magáról egy olyan exrendőrből lett kínai árus is, aki ha nem jön Magyarországra, otthon már rég évezhetné az állami nyugdíj biztosította gondtalan életet.

A Kicsi ország, kicsi Kína október 10-én, szombaton 21:30-kor indul a Spektrumon.