Orbán
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Egy éttermet fedezett fel a Michelin Budapesten

f01
2017.03.07. 18:18

Idén nem volt hatalmas bréking a budapesti Michelin-csillagok osztásában – már ha azt nem számoljuk, hogy a Tantitól elvettek egyet –, nem tűntek fel új helyek a semmiből, nem kapta meg a második csillagát semmi. Az egyetlen új név a Fricska volt, az a Dob utcai gasztropub (ők nevezik így magukat, eskü), ami már évek óta lopakodó üzemmódban azért szerepel az ország legjobb éttermei között, de valahogy sosem sikerült áttörnie azt a kört, amikben az örökösen díjazott éttermek nevei forognak. A Dining Guide 2015-ben Giczi Andor és Nagy Szabolcsot választotta az év ifjú séftehetségeinek, a Gault & Millau pedig ugyanabban az évben az év kisvendéglője díjat is megkapta, most pedig a Michelintől megkapta a Bib Gourmand-minősítést. Az egyetlen új étteremként a Petrus és a Laci! Konyha mellett.

Szörnyen modoros elnevezése ellenére egyébként ez azt jelenti, hogy a Fricska egy ár-érték arányban jó, ajánlott hely Budapesten, ami nem a csúcsgasztronómiára lő, és tényleg nem azt a sokaknak röhejesnek tűnő maszatolást nyomja, mint mondjuk a csillagos éttermek, hanem értelmezhető, kategóriájában megfizethető szolgáltatást nyújt.

És mivel egy ilyen plecsnit kapott, sokkal kézzelfoghatóbb követelményeink lehetnek vele szemben, nevezetesen, hogy:

  • Finom volt, amit ettem?
  • Jól laktam vele?
  • Megérte a pénzt?

A válasz egyébként igen, mérsékelten, és igen, ha a Fricska ebédmenüjét nézzük.

Ami alapvetően tök jó dolog, mármint az ebédmenü, meg az is, hogy megfelel ezeknek a követelményeknek. A Fricska értelmezhető étlappal dolgozik, azaz nincsenek rajta teljesen elszállt fogások, sőt, a legtöbbön még az is tud kapaszkodót találni, aki nem szokott patékat, zseléket, meg habokat fogyasztani főételnek. Példát mondok: a keddi előételek között volt tojásleves és rántott sertésvelő is, a főételek között pedig marhahúsos rétes, garnéla, és rántott mangalicakaraj is. És még ha valaki kizárólag egy üzemi menzán evett bármit, akkor is el tudja képzelni, hogy ezek az ételek hogyan néznek ki.

És tényleg úgy néznek ki, a különbség az, hogy a Fricska séfjei tök izgalmas dolgokkal párosítják ezeket: a sertésvelő kukoricalisztben sült, mellé pedig sóska, lazac, és karfiol járt, ami szerintem egyszerre négy olyan dolog a tányéron, amitől egyesével egy kontrollcsoport nagy részét a sikítófrász kerülgetné, itt viszont valahogy van értelme annak, hogy négy különféle dolgot csipegetünk. A velő puha, finom, és tiszta őrült dolog utána lazacot enni hozzá, de mégis működik. Kicsit sajnáltam a végén, hogy nem a tojáslevest próbáltam ki, de abból túl sokat láttam általános iskolában, hogy képes legyek felülemelkedni a traumán.

A szürkemarha-rétes is csak elsőre tűnik fura ötletnek, de teljesen jó ez is: két, nagyjából fél szafaládé méretű leveles tészta, tele marhahússal, köré krumplipüré helyett paszternák, savanyúságnak pedig ecetes gomba. Ez a három szintén jó kombó, ha sok lenne egyszerre a marhahús a falatban, akkor savanyított gomba ledózerolja a nyelvünket, utána meg a semleges paszternákkal lehet nyugtatni. Vagy a desszertnek választott, fahéjas habos almakrémmel. A három fogás 2450 forintba került, a kettő fogás 2250 lett volna, a szóda ingyen volt hozzá.

Látszik, hogy a Fricska egyértelmű erőssége az ebédmenü, a gyorsan elkészülő, fantáziadúsan kitalált kajákkal, úgyhogy szándékosan letértünk a járt útról, és rendeltünk olyasmit is, ami nem volt benne a 2450 forintos ajánlatban is. Kollégám libamáj-pástétomot evett mangóval és általunk beazonosítatlan zselédarabokkal. A pástétom nagyjából akkora volt, mint egy Balaton szelet, de sűrű, kemény, és a jó értelemben nehéz. Az osso bucco (borjúlábszár, csonttal és velővel) viszont túl sós volt, amin a spenóthab-pacnik és az egyébként teljesen jó rizottó sem segített sokat, az én rétesemhez képest tényleg érezhető volt a különbség. A nem a menüből válaszott csokiszuflé viszont szépen keretezte az egészet, mert ehhez is mangó volt, és a mangó egyrészt tök jó dolog, másrészt meg olyan jó úgy csinálni, mintha az ebéd egy történet lenne, aminek keretes szerkezete van. (Az ebédmenün kívül rendelt ételek összesen több, mint 7000 forintba kerültek.)

f05
Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

De a lényeg: a Fricska tényleg jó választás ebédre - a szemközti görögnél 1500 forint a gyros tál, mindenféle párhuzam nélkül –, és akárcsak a többi Bib Gourmand-étterem Budapesten, ez is változatos, finom, és érdekes dolgokat ajánl. Van ilyenből egyébként rengeteg a városban, de az csak jobb lesz, ha a Michelin minél több ilyet felfedez.

(Fricska. Budapest, Dob utca 56-58. Az étterem Facebook-oldala.)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!