Valter
16 °C
31 °C
Advertisement

Vásárolj 4db Somersby-t, töltsd fel az AP kódját és nyerj!

Egy kis sarokban a város egyik legjobb péksége lapul

Untitled-2
2018.06.23. 07:38

Az Alma Nomad Bakery-be olyan belépni, mintha egy régen ismert helyre térnénk vissza, mintha ez a pékség ezer éve a Kamermayer Károly tér sarkán lenne. Aki nem célirányosan megy, talán megtéveszti a Szalámibolt felirat, bár bőven elég, ha csak megyünk az orrunk után. Az Alma szuper otthonos, belakott tér, egy kedves kuckó, ezért is furcsa, hogy csak néhány hónapja nyitottak.

A pékség annak ellenére lett igen gyorsan népszerű, hogy a tulajdonos Árgyelán Timi azt mondja, nem is beszéltek róla senkinek, még a barátaiknak sem. Ez életük első vállalkozása, és nagyon izgultak, hogy esetleg nem sikerül jól, ezért nem is népszerűsítették.

Nem akartunk nagy felhajtást, mert féltünk, hogy befürdünk vele. Az Instagram oldalunkat is csak akkor indítottuk el, amikor már megnyitottunk

– mondja, hírük azonban így is gyorsan terjed.

Ami nem véletlen, hiszen az érezhető gasztronómiai fejlődés ellenére alig van még jó pékség a városban, két kezemen meg tudnám számolni talán az összeset.

Az Alma Nomad Bakery-nek ráadásul a története is különleges, bár a tulajdonos úgy fogalmaz, hogy inkább nyálas. Timi és spanyol párja, Joaquim Escriva de Balaguer Bécsben ismerkedtek meg, ahol mindketten szakácsként dolgoztak. Bár Timi kipróbált sok mindet, végül egy jó nevű szakácsiskolában kötött ki, majd fél évet lehúzott egy Michelin-csillagos étteremben. Nagyon szeretett ott dolgozni, de olyan kemény volt a tempó, hogy végül eljött, és egy pékségbe ment baristaként.

„Már ott is sütni akartam, mert nagyon érdekelt a pék szakma, de aztán gyorsan kiderült, hogy ők fagyasztott pékáruval dolgoznak, így maradtam a kávénál” – foglalja össze a bécsi pékségben töltött tapasztalatait.

Nem tervezte, hogy visszaköltözik Magyarországra, de látogatóba eljöttek egyszer, hogy spanyol barátjának megmutassa Budapestet, és akkor visszavonhatatlanul beleszerettek a Kamermayer téren álló, apró üzlethelyiségbe, ami egyébként a Gerlóczy Kávéházhoz tartozik.

Mint kiderült, sokan akartak itt már sok mindent nyitni, de az ő koncepciójuk a tulajdonosnak is tetszett, és meg is kapták a helyet. Pedig kiforrott tervük nem volt, csak azt tudták, hogy kenyeret mindenképpen akarnak sütni, és hogy egy rusztikus, laza helyet szeretnének.

December közepén kapták a hírt, hogy kivehetik a helyet, összepakoltak, hazajöttek Bécsből és februárban már nyitottak is. Egyelőre csak egy évre kapták meg a kicsi helyiséget, ezért került a névben a Nomad. Az Alma pedig a spanyol lélek szóból ered, nincs köze a gyümölcshöz. 

Tulajdonképpen együtt tanulták ki a pék szakmát, könyvekből, autodidakta módon. Többféle kenyeret sütnek, a péksüteményekre pedig azt használják feltétnek, ami éppen van. Nem laboratóriumi keretek között kikísérletezett sütikről és hatszázszor lesütött receptekről van tehát szó. Ők csak sütik, amikhez éppen kedvük van, miközben az egész helyből árad az otthonosság.

Joaquin kezdi megszokni Budapestet, főleg most, hogy meleg van és végre nem esik annyit az eső, de azért nagyon hiányzik neki Madrid, és a pörgős spanyol gasztroélet. 

Az Alma Nomad Bakery-ben egyelőre kevés a magyar törzsvendég, ami nagyrészt az elhelyezkedésnek köszönhető, egy masszívan turistás környékről van szó, de Timi szerint ez azért is lehet, mert egy kicsit drágák. Pedig nem sokkal drágábbak, mint más, hasonló színvonalú pékség, a sütemények 690 és 990 Ft között mozognak, de nagy adagokról, és sok összetevős készítményekről van szó.

Több péksüteményt is kipróbáltam az Almában, mert nem reggeliztem, és már majdnem ebédidő volt. Egy cukkinis-édesburgonyás quiche volt az első, ami egyébként szinte mindig van, mert Timi saját bevallása szerint quiche-mániás, a másik íz aznap padlizsános volt. Kértem mellé egy nagyon különleges dolgot, amit elsőre grillezett zöldséggel megpakolt bundás kenyérnek néztem. Mint kiderült, nem is tévedtem sokat, bár nem bundás kenyérről, hanem bundás briósról van szó. Ebből is kétfélét készített, egy tahinis-édeskrumplis-parmezános-paradicsomosat, és egy padlizsános-spárgásat utóbbit kóstoltam, és egészen lenyűgözött. Kifejezetten laktató reggeli, sőt gyors ebédnek is kiváló, és ha így nézzük, nem sokalltam érte a 850 forintot. A választás gyötrelmesen nehéz volt, mert nagyon szemeztem még a Seranno-sonkás, rikottás, spárgás kosárkával is, de végül győzött a bundás változat.

A nagyon édes dolgokat nem szeretem, de azért desszertnek megettem még egy meggyes tönkölyös galettet, ami pont azért volt a részemről jó választás, mert egyáltalán nem volt tömény, a tésztában nem is volt cukor. De volt banán kenyér, kávés diós sütemény, és egy kicsit klasszikusabb felé hajló mandulás croissant és brownie is. Ráadásnak még egy fél kenyeret is magamhoz ragadtam, amit vacsorára fogyasztottam el vajjal és paprikával.

Az Alma Nomad Bakery egy szuper, karakteres, fantasztikus hely, aminek valódi hangulata és története van. Nagyon remélem, hogy egy év múlva nem állnak majd egy országgal odébb, hanem véglegesen letelepednek Budapesten.