Edit
9 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

A Budai-hegység legjobb naplementenéző helye

5462-1
2019.09.06. 20:15
Túra a Budai-hegység legmagasabb csúcsára, a Csergezán-kilátóhoz, extrákkal, mint naplemente és ingyenes szállás. Rövid-családos, hosszabb-bakancsos és deluxe-önkínzó verzióban is. Az Escape Navigator, az Index túrablogjának hétvégi ajánlója.

Bár mindenki tudja, hogy közeleg a tél, még tökéletesen alkalmas az idő a szabadban alváshoz. Ehhez tiszta időben nincs is alkalmasabb hely a Csergezán Resort superior lakosztályánál a Budai-hegységben, az 559 méter magas Nagy-Kopaszon.

Az önműködő naplementével rendelkező tetőterasz romantikus kikapcsolódást és felfrissülést nyújt pároknak, de igazi relaxálást biztosít üzletembereknek is egy fárasztó munkamegbeszélés után. A lakosztály kialakításakor nagy figyelmet fordítottak a vendégek kifogástalan pihenésére. Különálló hálózsák és felfújható aláfekvő biztosítja az exkluzív kényelmet, amelyhez tábori párna tartozik. A penthouse jellegű teraszon emellett helyet kapott egy saját high-end természetes panoráma-mozirendszer is a környező hegyekkel és a csillagos éggel a középpontban. Természetes klíma berendezés, 4G Internet-elérhetőség, piknik kosár (kolbász, paprika, hagyma és kenyér) is rendelkezésére áll a pihenésre vágyóknak. Ár: 0 Ft - olvashatnánk, ha a hely fent lenne a szálláshirdetések között. De nincs.

IMG 9017
Fotó: Tenczer Gábor

A kilátót könnyen el lehet érni Telkiből és Nagykovácsiból is a Budai zöld nevű turistaúton, azaz az abból kiágazó zöld Δ jelzésű turistaúton (az előbbi oda-vissza 13 km, az utóbbi 10 km hosszú), de más turistautak is felkanyarognak hozzá. Kisebb sétára, gyerekekkel inkább ez a táv az alkalmas verzió.

Azért említettem a Budai zöld utat, mert a 44 km hosszú turistaút külső, 20 km-es szakasza már valódi, egész napos túraútvonal több érdekességgel. Startjavaslat: a Hármashatárhegyi úton, a tavaly télen újjáépített Guckler Károly ösvény, Budapest egyik legszebb hegyi panorámaútjának elején. Guckler Károly erdőtanácsos, székesfővárosi erdőmester volt. Nagy érdemeket szerzett a budai hegyvidék erdősítésében. Ő építette ki az óbudai hegyek pompás Oldalútját, amit halála után róla neveztek el.

A következő hegy a Csúcs-hegy, a zöld ennek nyugati oldalában halad. A Csúcs-hegyet a középkorban Hegyes-hegy (Mons Hyges), illetve Csúcsos-hegy néven ismerték. A 18. században egyes térképeken Gercse-hegy (Mons Gercse) néven említik, a délnyugati lejtőjén fekvő egykori Gercse falu miatt. Birtokosa 1302-ben Gerchei László, Károly Róbert hűséges embere lehetett, akit királya és Vencel király összetűzései során emennek emberei egész háza népével együtt kiirtottak, a mészárlást (amint erről egy 1332-es feljegyzés tanúskodik) László egyetlen lánya élte túl. A később elnéptelenedett faluból mára csak az aprócska középkori templom maradt meg Pesthidegkút határában.

A Csúcs-hegy után a zöld együtt halad egy ideig az Országos Kéktúra vonalával, majd az Erdőföldek nevű lapálynál lépi át a főváros határát. Innen csak egy ugrás Solymár, és a határában álló solymári vár a Mátyás-dombon. A rom a térképeken Szarkavár néven is szerepel, ez azonban Ritter György helytörténész szerint ez egy szerencsétlen félrefordítás volt a Falkenburg (Sólyomvár) elnevezés magyarításakor. 2013-ban felépült a vár eredeti öregtornyát és a kapu feltételezett alakját idéző kilátótorony, ahonnan jó kilátás nyílik a Kevélyekre, a Pilis-tetőre és Solymárra is.

Solymárról kifelé fel kell kaptatni a Zsíros-hegyre, de a csúcs előtt a zöldről letérve, néhány perces úton megközelíthető a bánya felett nyíló Ördöglyuk-barlang. A Solymári-ördöglyuk a budai hegyek főváros határán túli legnagyobb kiterjedésű barlangja. Hévizek alakíthatták ki, erre utal a barlang labirintushálózatos, többszintes szerkezete, számos gömbfülkéje, és a meleg vízből lerakódott ásványok. Nagyméretű csarnokait gyakran egészen keskeny, úgynevezett gilisztajáratok kötik össze, több helyen pedig veszélyes, mély kürtőkön közelíthetők meg. A barlang bejárásáról és különleges termeiről bővebben ebben a posztban lehet olvasni.

Ide már közel van Nagykovácsi határa. Egy darabon együtt halad a három nagy budai túraút, a Zöld, a Kék és a Sárga útvonala. Ez már a Zsíros-hegy teteje. A Zsíros-hegy két részből áll: a Felső- és Alsó-Zsíros-hegyből, de a köztudat Zsíros-hegy néven az Alsót ismeri. 424 méter magas. Nevét onnan kaphatta egyes források szerint, hogy messziről nézve zsírrögökre emlékeztet.

Turisták tanakodnak a Zsíros-hegyet nézve 1932 körül - Forrás: Fortepan
Turisták tanakodnak a Zsíros-hegyet nézve 1932 körül - Forrás: Fortepan

Ez az 1930 körüli fotót nézve, nem is annyira elrugaszkodott elképzelés. Akkoriban a Zsíros-hegy tar kopasz volt, nem sokkal később fásították be. A három turistaút közös szakasza mellett állt régebben a Zsíros-hegyi turistaház is, aminek már csak a romjai vannak meg.

A Zsíros-hegyről a völgyben fekvő Nagykovácsiba vezet az út, a község neve arra utal, hogy itt a középkorban királyi kovácsok, vasművesek éltek. A központból kifelé keresztezi az út az Ördög-árkot, majd hamarosan odaértünk a Széltörés erdőhöz. Neve az 1924. június 14-én Páty felől erre végigsöprő, tornádó erejű szélvihar pusztításának emlékét őrzi. Akik az áldozatokat is követelő orkán elől megmenekültek, hálából egy tölgyfán szentképet helyeztek el. A Képesfa a Zöld túraút mellett áll.

Az erdő szélétől indul felfelé a Zöldre merőlegesen a zöld háromszög turistaút a Nagy-Kopaszra és a tetején álló Csergezán-kilátóra. A különleges alakú, vitorlát formázó kilátó 2004-2005-ben épült, 2006-ban adták át. Homlokzatát különleges lécborítás fedi, ezért tériszony nélkül lehet feljutni a kereken 100 lépcsőn a 18 méter magasban elhelyezkedő legfelső kilátószintre. Alsó szintje esőálló, ez leginkább azoknak fontos információ, akiket fent aludva elkapna a vihar. Nevét Csergezán Pál állatfestőről, grafikusról, Kittenberger Kálmán és Fekete István könyveinek illusztrátoráról kapta, aki Telkiben töltötte utolsó éveit.

A kilátóból lefelé elcsorog az út az Anna vadászlak és Csergezán Pál erdei nyughelye mellett, majd a 422 méter magas Telki-hegyet észak felől kerülve beér a Budai zöld végállomására, Telkibe. A Budai zöldnek ezt a szakaszát még idén jártam be, részletes túrabeszámoló itt olvasható róla. A Budai zöld útvonala térképen (a sötétzöld, külső részről volt szó ebben a cikkben):

Ezek voltak tehát a családi és a normál túrák, de azoknak is van itt útvonal, akik ennél keményebb menetre vágynak. Solymárból indul a kis Szénáskör és a nagy Szénáskör teljesítménytúra, mindkettő a Csergezán-kilátó mellett megy el, és mindkettőnek az a különlegessége, hogy bármikor teljesíthetőek, csak egy QR-kódot is olvasó mobiltelefon kell hozzájuk. A kis kör 31 kilométereskorábban itt számoltam be róla, a nagy kört pedig két hete teljesítettük, arról itt olvasható részletesebb úti beszámoló. A két teljesítménytúra nyomvonala számos helyen együtt halad vagy éppen keresztezi a Budai zöld turistautat, teljesítésükhöz azonban ajánlott a komolyabb felkészülés.

(A földrajzi és helytörténeti részek forrása: Pápa Miklós, Dénes György: Budai-hegység útikalauz, Wikipédia, Hellonagykovacsi.hu)

Borítókép: Martiskó Gábor / Index