Etelka, Aletta
1 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Mióta értenek a hollandok a semmittevéshez?

GettyImages-525328206
2019.10.26. 15:38

Blaise Pascal, francia matematikus, fizikus és teológus úgy vélte, az emberiség problémái abból fakadnak, hogy nem vagyunk képesek egy szobában egyedül, csendben üldögélni. És mások is osztoznak a véleményén. 

Nem kell elhagynod a szobádat. Maradj ülve az asztalodnál és hallgatózz! Még hallgatóznod sem kell, csak várnod. Még várnod sem kell, csak megtanulni csendben maradni, nyugodtan/mozdulatlanul, magányban. A világ szabadon felkínálja magát a leleplezésre. Nincs választási lehetősége

- ütközni bele ebbe a Kafka-idézetbe számtalan helyen.

Napjainkban, amikor a stresszel is összefüggésbe hozható megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek, amikor a burnout, vagyis a kiégés bekerült a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló jegyzékbe, ez a kérdés sokak számára különösen húsbavágó. Az angolszász sajtó mostanában arról cikkezik, hogy a megoldást egy holland fogalom, a niksen, jelentheti. A niksenről az első írások 2018-ban bukkantak fel, de csak idén nyáron kezdett igazán felkapottá válni a téma.

Csak nézd, ahogy nő a fű

Ez a fokozott érdeklődés a semmittevés iránt nyilván összefügg azzal, hogy a digitális világban a semmittevés egyre ritkább: az okostelefonoknak köszönhetően a nap 24 órájában elérhetőek vagyunk, folyamatosan össze vagyunk kapcsolva a külvilággal - többek közt a munkahelyünkkel is, ami így egyre kevésbé egy hely, amit a munkaidő végén otthagyhatunk, és másnap reggelig nem kell foglalkoznunk vele. De ugyanúgy az ismerőseink, barátaink is bármikor utolérhetnek minket, ha pedig éppen senki nem jelentkezik, akkor "tartalmat" fogyasztunk, olvasunk, zenét hallgatunk, képeket nézegetünk, lájkolunk.

Ennek a folyamatos lázas tevékenykedésnek azonban vannak árnyoldalai. Egy 2012-es pszichológiai tanulmány szerint az álmodozás alapvetően sokkal produktívabbá tesz, jó hatással van a problémamegoldó képessége, újabb ötletekkel tudunk előállni. A kikapcsolás emellett csökkenti a szorongás szintjét, a stresszt és annak káros egészségügyi hatásait. 

A hollandok a közvélekedés szerint különösen produktív, hatékony nemzet - nem éppen a tétlenkedés, lustálkodás képzete kapcsolódik hozzájuk, ha már sztereotípiákról van szó. És mégis van egy kifejezés a nyelvükben, amit a világnak állítólag érdemes lennie megtanulnia: ez a niksen, amit szó szerint valahogy úgy fordíthatnánk le, hogy "semmizni" (a magyar "semmittevés" egyébként annyira közel áll ehhez, hogy szintén befuthatna nemzetközi karriert, ha könnyebb lenne kimondani).

De mi ez a módszer, amit a Time-tól kezdve az asztrál Vogue-on át a Guardianig mindenki felkapott?  Erika van der Bent, egy scheveningeni dizájner a HuffPostnak nyilatkozva azt mondta, a niksen abszolút mesterei az oroszlánok: pihennek, amikor pihenésre van szükségük, és megmozdulnak, amikor meg kell mozdulniuk. A niksen lényege, hogy a kifejezésnek nincs negatív jelentéstartalma, nem sugallja azt, hogy a semmittevés rossz, helytelen, vagy kellemetlen (mint mondjuk a lustálkodás vagy az unatkozás), és hogy gyorsan abba kéne hagyni, és hozzálátni valamihez.

Én is ennek megfelelően élem az életem. Ha felkelek, és nincs kedvem semmihez, akkor pihenek, nem fogom magamat utálni emiatt. Ha pedig rám tör az érzés, hogy unatkozom vagy valamilyen sürgős dolgot akarok elintézni, vagy csak rosszul érzem magam amiatt, hogy nem csinálok semmit, akkor haladok tovább a feladataimmal

- magyarázta Van der Bent. Doreen Dodgen-Magee pszichológus, aki írt egy sikerkönyvet arról, hogy lehet megőrizni az élet és a technológia egyensúlyát a világban, a New York Times-nak azt mondta, hogy a niksent úgy is el lehet képzelni mint egy autó, aminek ugyan jár a motorja, de éppen nem tart sehova. 

Feküdni a fűben egy parkban? Bolyongani a városban? Bámulni ki a busz ablakán, miközben megyünk a munkába? Kötögetni egy kényelmes fotelben? Ez mind niksen, a lényeg, hogy ne legyen semmi különösebb célja, amit csinálunk, ne akarjunk produktívak lenni. És ha így nézzük, ebben nincs semmi új. A niksent azonban nem szabad összetéveszteni a szintén nagyon divatos, de egészen más jellegű mindfulnessel, aminek elvileg az lenne a lényege, hogy benne legyünk a jelenben, éljük meg azt. Semmi köze nincs a kínai wu weihez sem. Utóbbi ami tulajdonképpen a stratégikus semmittevés, vagyis inkább kivárás, aminek az az alapja, hogy nem szabad erőltetni a dolgokat, így amikor itt az ideje, teljes erőbedobással tudunk dolgozni a feladaton.

A niksen persze nem azonos a céltalan, tétlen életmóddal,

sokkal inkább egy módszer arra, hogy ha egyébként nagyon aktív életmódot folytatunk, néha tudatosan szakítsunk időt arra, hogy ne csináljunk semmit. És ugyan a pihenés fontos, a sok semmittevés biztosan nem a boldogság receptje, hosszú távon nem leszünk elégedettebbek tőle. Egy 2016-os kutatás szerint egyértelműen azok az emberek a boldogabbak, akik tevékeny életet élnek, és ezáltal sokkal több, biztosabb szociális kapcsolatot tudnak létesíteni.

A semmittevést is tanulni kell?

Változó, hogy ki mennyi időre tud kikapcsolni, és azt, hogy mennyire tudunk ellazulni, nagyban befolyásolja, hogy milyen környezetben vagyunk. Nyilván könnyebb álmodozni, ha nem a gép előtt ülünk egy kényelmetlen irodai székben, hanem távol a világ zajától, egy nyugágyban vagy egy tengerparton.

És téved, aki azt hiszi a semmittevés olyan könnyen megy, a szakértők szerint ezt is gyakorolni kell, mert ha évek, évtizedek óta arra tréningeztük magunkat, hogy mindig csináljunk valamit, akkor elég furcsa és nyugtalanító érzés csak úgy lenni bele a vakvilágba. Stuart Heritage, a Guardian újságírója megörült, amikor a szerkesztője felkérte, hogy írjon egy cikket az egyre trendibb niksenről, és elő lépésben próbálja ki, milyen egy órán keresztül nem csinálni semmit. Keresett hát egy széket távol az asztalától, és indulhatott a móka. Az első fél perc állítólag nagyon felszabadító volt, majd egyszer csak elkezdtek bevillanni az agyába, hogy vajon mennyi megválaszolatlan levél várja. Idegesítették a mosatlan edények, a teli kuka, szóval minden apró kis feladat, ami arra várt, hogy elvégezze. Összesen 10 percet bírt, majd az agya egyre hangosabban figyelmeztette arra, hogy egy lusta munkakerülő. Szóval igen, igazolta azt, hogy ez nem olyasmi, amibe csak úgy fejest lehet ugrani, meg kell szokni, hagyni kell, hogy komfortossá váljon a semmittevés művészete.

Amikor elszaporodtak a niksennel kapcsolatos cikkek, voltak holland újságok, amik ezeket egy az egyben átvették, vagy csak hozzáfűztek egy-két mondatot, mintha nem sokat tudnának a témához hozzátenni. És voltak, amelyek kicsit kritikusan megjegyezték, érdekes, hogy ezt a világban holland módszerként tálalják, mert ők nem tudnak arról, hogy ilyesmi létezne náluk.

A niksen nem egy életstílus vagy egy életmód, csak egy ige

- nyilatkozta Bas Bruijnin, az ruházati cég Rotterdamban élő online kereskedelmi igazgatója.

Carolien Hamminget, egy holland stresszközpont munkatársát a Time újságírója kereste meg, hogy válaszolna-e pár kérdésre a niksenről. Nem ő volt az első, aki tudni akart valamit erről az állítólag nagy hagyományokkal rendelkező holland trendről, és Hamming ugyan vonakodva, de elvállalta a felkérést.

A hollandok valójában egyáltalán nem olyan jók a semmittevésben, és nincs is semmi mögöttes filozófiánk, de mélyen hiszek magában az üzenetben hogy sokkal többet kellene pihennünk, lazítanunk, relaxálnunk, unatkoznunk és aludnunk. És ezt az üzemet az egész világhoz el kellene juttatni, ha úgy, akkor egy trendbe csomagolva

- írta.

Hollandiában élő ismerősünk megerősítette, hogy a niksen nem egy általánosan ismert dolog, ő például sosem hallott róla. Ott van viszont a gezellig, ami valamelyest rokon kifejezés.

Körülbelül azt jelenti, hogy kellemes bármi. Szeretik mondogatni és a gyakorlatban is alkalmazni. Amikor végre kisüt a Nap, akkor minden gezellig, például a piknik a parkban vagy csak üldögélni egy kávéház teraszán.

Import boldogság

A produktív lustaságot tényleg nem a hollandok találták fel, és könnyen lehet, hogy nem is ők a legjobbak benne a világon. A filozófusok és írók számtalanszor boncolgatták már ezt a témát, az olaszok is régen felfedezték már a dolce far nientét, vagyis édes semmittevést. Csakhogy mostanában azok az életmódtrendek válnak felkapottá, amelyekhez valamilyen észak- vagy nyugat-európai országot lehet hozzákötni.

Aki nem él kő alatt, tudja, hogy az elmúlt években minden, aminek köze van Skandináviához vagy a szűkebb szomszédságához, hihetetlenül népszerű lett. A lakberendezés és a design területén Skandinávia mindig is jó hívószó volt, aztán jöttek a skandináv krimik és sorozatok, de már a fine diningban is hódít az északi kultúra, sőt, most már a street foodoknál is, és amikor életmódot kell váltani, akkor is bőven van mihez visszanyúlni, a napsütötte délt egyértelműen felváltotta a pulóveres észak, elég csak a dán hyggére vagy a svéd lagomra gondolni.

  • 2016-ban lett világjelenség a hygge. Ezt a kifejezést fordították már a meghittség művészetének, a lélek otthonosságának és a megnyugtató környezet élvezetének is - áll  Meik Wiking, a koppenhágai Boldogságkutató Intézet igazgatójának Hygge - A dán életérzés, amely boldoggá tesz című könyvének az ismertetőjében. Igen, ez az a mű, aminek köszönhetően jelentősen megnőtt a puha takarók és az illatos gyertyák eladása világszerte. Pedig a hygge nem több mint egy lakberendezési trend, de erről majd később.
  • 2017-ben a lagom lett az új hygge. Ezt úgy lehetne lefordítani, hogy pont jó, éppen elég, se nem kevés, se nem sok. Ha röviden akarnánk összefoglalni, a mértékletes életről szól, arról, hogy találjuk meg az egyensúlyt az élet minden területén a munkától kezdve az étkezésen át a divatig.
  • A finnek sem maradhattak ki a jóból, nekik a sisut köszönheti a világ. Amit ebből tanulhatunk, hogy bátran, eltökélten nézzük szembe a kihívásokkal, hogy feszegessük a fizikai és mentális határainkat, a pozitív pszichológia is lecsapott rá.
  • És hosszasan sorolhatnánk, ott van például a friluftsliv, szó szerinti fordításban ez annyit teszt mint élet a szabadban, magának Henrik Ibsen norvég drámaírónak köszönhetjük, és minden belefér attól, hogy ebédszünetben valaki lemegy a parkba, hogy biciklivel közlekedik a munkahelyére, addig hogy elvonul a haverokkal egy hétvégére egy erdei házikóba.

Ha valamiből világjelenség lesz, nem ússza meg anélkül, hogy ne legyenek olyanok, akik kiparodizálják, kevesebb mint egy hónappal azután, hogy megjelentek az első “komoly könyvek” a hyggéről, megszületett a Say Ja to Hygge: How to Find Your Special Cosy Place. De fontos mű a Pantsdrunk: The Finnish Path to Relaxation is. Ez a kalsarikännit nevű finn szokásról “szól”, ami nem más mint otthon alkoholizálni alsógatyában.

De mi ez a skandimánia? A válasz egyszerű, mert mindenki (vagy legalábbis a többség) úgy gondolja, ők valamilyen különleges tudás birtokában vannak, szinte egy utópiában élnek. Tény,  a 2019-es boldogságfelmérésben ez a régió vezet, Finnország lett ugyanis az első, Dánia a második, Norvégia a harmadik, Izland a negyedik és Hollandia az ötödik. A legegészségesebb országok listáját is ők uralják, a legélhetőbb városok tízes listájába bekerült Koppenhága, de elmondhatjuk, hogy minden válogatásban előkelő helyen szerepelnek, ami arról szól, hogy milyen országok a legélhetőbbek.

 Nem kell a túlélésért küzdenünk, ezért van időnk fontos dolgokkal foglalkozni

- fejtegette Marie Tourell Søderberg dán színésznő, miért Skandináviából érkeznek az ilyen trendek. 

Hogy jól hangzó, lehetőleg északi hangzású neveket kell aggasztani olyan dolgokra, amik vagy tényleg részei a skandinávok életének vagy nem, és amik valószínűleg máshol is jelen vannak, csak nem nevesítve, azt maguk skandinávok is furcsának érzik, főleg, amikor beindult a marketinggépezet, és mindenki pénzt csinál a hétköznapjaikból. Erre talán tényleg a hygge volt a legjobb példa, számos lakberendezéssel foglalkozó márka ígérte, hogyha az ember megveszi az ő méregdrága takarójukat vagy illatgyertyájukat, akkor lesz csak igazán tökéletes a hggyeélmény.  Egy dán humorista, Sofie Hagen előszeretettel gyűjti össze, hogyan próbálnak különböző cégek felülni erre a vonatra. 

Signe Johanson, norvég antropológus és séf szerint persze nemcsak az ügyes marketingnek köszönhető, hogy hygge annyira népszerű lett. Az emberek ki vannak éhezve valamire, ami segít nekik megbirkózni azzal, hogy a világ a feje tetejére állt, bízva abban, hogy ha az országukban már minden elindult a lejtőn, akkor talán érdemes máshonnan, egy lényegesen élhetőbb helyről importálni a nagy megfejtést. Johanson maga is írt könyvet a hyggéről, és állítása szerint nagyon sok amerikai és brit olvasóktól kap levelet, akik a brexit és/vagy Donald Trump miatt nehezen tudtak úrrá lenni a csalódottságukon. 

És persze az sem elhanyagolható, hogy egyre többen hagynák maguk mögött ettől függetlenül is a túlpörgetett fogyasztói világot, hogy a minimalizmus, az egyszerűbb életre való törekvés egyre népszerűbb, ebben pedig nemcsak Marie Kondo tud nekik segíteni, hanem a(z elképzelt) skandinávok is, akiknél nem dívik villogni azzal, hogy az embernek milyen vagyontárgyai vannak, és szeretik az egyszerű, természethez közeli dolgokat. A niksen trenddé válása mintha ennek a hullámnak lenne a folytatása, csak skandinávok helyett hozzájuk hasonlóan kiegyensúlyozottnak, sikeresnek és nyugat-európainak érzett hollandokkal.

(Borítókép: Hollandia, 2015. augusztus 6.)