Valér
1 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Miért kéne hegy a bornak, ha Alföld is van

DSC 9496
2019.11.28. 20:57 Módosítva: 2019.11.28. 20:57

Ha bor, akkor a legtöbben egyből Tokajra, Egerre vagy Villányra gondolnak, pedig az Alföldön legalább olyan eleven és régre visszanyúló hagyománya van a szőlészetnek. Az adottságok sokszor nehezek, a brand nem annyira ismert, de az alföldi bor igazi must have. Az ország legnagyobb megyéjéhez ráadásul egyből két borvidék tartozik, a Kunsági és a Hajós-bajai borvidék szinte a megye egészét lefedi. Ezután nem volt számunkra meglepő, hogy a településeken szinte mindenhol családról családra szállt a borászat szeretete, az viszont már annál inkább, hogy mennyi bort szállítanak külföldre a magyar borászatok.

A Kunsági borvidék

Magyarország 22 borvidéke közül a Bács-Kiskun és Pest megyéhez tartozó Kunsági borvidék messze a legnagyobb, az ország szőlőterületeinek közel egyharmada található itt. Az Alföld borkészítés tekintetében sokáig hírhedt volt az Aranyháromszög miatt (Kecel-Soltvadkert-Kiskőrös), mivel a rendszerváltás utáni zavaros évtizedben sokan próbáltak meggazdagodni borpancsolásból. A becsületes borászok rengeteget dolgoztak érte, hogy ezt a sötét múltat maga mögött hagyja a vidék, és nem is eredménytelenül: az elmúlt években már előfordult, hogy ez a térség adta "Az év bortermelőjét" (Frittmann János 2007-ben, előtte tizenhat évig nem akadt ilyen, őt követte 2013-ban Gálné Dignisz Éva), illetve több hazai és külföldi díjnyertes bor is kikerült már a kunsági borászatokból.

A borvidékre főként a fehér szőlőfajták jellemzők, vannak ugyan elvétve vörösök is, de ezek jelentős részéből rosé készül. A testesebb vörösökhöz nem megfelelő a borvidék tipikus homoktalaja, de így is készülnek azért kisebb számban vörösborok (pl. Kadarka). Mivel a borvidék területe nagy, így a talajszerkezet sem egységes, a homok mellett találni humuszban gazdag vagy löszvályogos területeket is. Eltér emellett az is, hol mi a meghatátozó szőlőfajtája: az ország legnagyobb szőlőtermelő településén, Soltvadkerten közel 3000 hektár szőlő található, itt az ezerjó a jellegzetes, habár túlzott igényessége miatt kezdi átvenni helyét a cserszegi fűszeres. A népszerűbb fajták elterjedése annak is köszönhető, hogy az Unió által támogatott szőlőkivágással sok család élt, a nagyobb törődést igénylő fajtákat megszabdalták, helyükre pedig igénytelenebb és nagyobb hozamú szőlők kerültek. A hagyományos magyar fajták területe így jelentősen megcsappant az évek során, az arany sárfehér (Izsák jellegzetes fajtája), a kövidinka, a kadarka, illetve az ezerjó is visszaesett - ennek ellenére sok helyi borászat foglalkozik a hazai fajták újbóli népszerűsítésével. Ha már muszáj erről a nagy területrvalamilyen összefoglaló megállapítást tenni, akkor azt mondhatjuk: a Kiskunság a gyümölcsösebb, illatosabb fehér/roséborokat, könnyedebb vörösöket adja az országnak.

A Hajós-Bajai borvidék

A közel 2000 hektáros Hajós-Bajai borvidék egykor az alföldi borvidékhez tartozott, amit 1990-ben három részre bontottak, így született meg a Csongrádi, Kunsági és a Hajós-Vaskúti (később Hajós-Bajai) borvidék. Jó oka volt annak, hogy ezeket a területeket szét kellett választani, mert ez tulajdonképpen a szekszárdi borvidék Duna baloldali nyúlványa, talajban sokkal közelebb áll a Dunántúlhoz. A szőlők itt nem homokon termettek, hanem elsősorban lepelhomokkal fedett agyagtalajon, illetve lösztalajon (ezért sem helyes az alföldi borok kapcsán egységesen homoki bort emlegetni). A másik két régióhoz képest sokkal változatosabb a domborzat, 180 méter magas a legmagasabb pont, ahol a fagyveszély már lényegesen kisebb, ráadásul magyar borvidékek közül itt a legmagasabb napsütéses órák száma. A rendszerváltás előtt itt 8000-10000 hektár szőlő volt, most kicsivel több mint 2000 hektár van. Megmaradt viszont az ország egyik legszebb pincesora, a híres hajósi 

A kezdeti folyótéri, ártéri szőlőtermesztés a 15. századra jelentős méreteket öltött, majd a hódoltsági időkben eljutott erre a borvidékre a balkáni eredetű szőlőművelési forma és a kadarka szőlőfajta. A borvidék jelenlegi arculatára a legnagyobb hatással a Baden-Württembergből idetelepített svábok voltak, ők hozták magukkal az ismereteket és a technológiát, a hajósi pincefaluban látható építészeti stílust, amelyre jellemzők a téglával kirakott sarkok, köztük vert falakkal. A hagyományos alföldi fajták mellett a chardonnay, a rajnai rizling, a cserszegi fűszeres, illetve a kékfrankos, a zweigelt, a kékoportó, a cabernet sauvignon és kadarka is jelen van. A borvidék települései Baja, Bátmonostor, Borota, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dusnok, Érsekcsanád, Érsekhalma, Hajós, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Rém, Sükösd és Vaskút.

Van témája a saját megyéjéből?
Küldje el nekünk!

(Borítókép: Bődey János / Index)