Simon, Szimonetta
7 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Mit vegyünk a boltban ilyenkor? Először is ne lisztet

K EPA20200204156
2020.03.17. 14:39

A pánikvásárlásnak semmi értelme, valószínűleg ezért hívják pánikvásárlásnak, mert impulzusok alapján, feltehetőleg háborús családi emlékekből, híresztelésekből kiindulva, az üresedő polcokat látva rohanunk a boltokba, ahelyett, hogy racionálisan átgondolnánk, hogy mire lehet szükségünk. Mert ha megnézzük a koronavírus terjedését és működését – és nagyon remélem, hogy mondjuk 3 hét múlva nem kell megennem a kalapom, és nem fog a komplett posztapokaliptikus internet röhögni rajtam –, 

egyáltalán nincsen szó olyasmiről, hogy leállna a világ, becsuknának a boltok, abbahagynák az élelmiszerrendelő szolgáltatások, lehúznák a rolót a hentesek, tejboltok, diszkontok, szupermarketek.

Legrosszabb esetben sorba kell állni, mint az olasz boltoknál (ott több helyen csak meghatározott számú embert engednek be, elkerülve a fertőzésveszélyt, ezért az utcán meg a parkolóban kígyózik a sor), de ez közel sem olyan megalázó és nyomasztó, mint zsírért vagy húsért állni sorba a Rákosi-korszakban.

Semmi sem utal arra, hogy hetekre be kellene spájzolni száraz élelmiszerrel, ahogy lesz tömegközlekedés, gáz, internet, csatorna, Netpincér, kifőzde is. Az élet köhögve is megy tovább, és hiába hisszük azt, hogy 20 kiló liszt fog majd dönteni élet és halál között. Amikor az amerikai Lifehacker megkérdezett egy szakértőt, hogy mit érdemes bespájzolni koronavírus idejére, a válasz nem az volt, hogy egy óvóhelynek elég élelmiszert, hanem hogy

szappant.

Ugyanis azzal lehet védekezni a megbetegedések ellen: kézmosással. Nem konzervekkel.

Feltételezem, hogy a legtöbb pánikvásárló a kéthetes karantén fogalmából indul ki, és rögtön arra fókuszál, hogy két hétig nem léphet ki a lakásból, vesztegzár alatt van, se ki, se be. Két hétnyi élelmiszert felhalmozni roppant pénz- és helyigényes, ilyenkor tényleg a konzerv lehet a legjobb megoldás. De 2020-ban, nem háborús helyzetben, mindent megsemmisítő katasztrófa híján valaki tényleg két hétig csak konzervet enne? Sóletet, gulyást, pörköltet, okádék minőségű, de legalább tartós készételeket? Ugyanennyire csábító lehet bevásárolni zacskóslevesekből, Smackből és Vifonból, de húsz leélt életév és legalább két felsőoktatási szemeszter után az ember gyomra már képtelen befogadni egy évben egy adagnál többet ezekből.

Viszont a koronavírusnak sikerült talán a legszélesebb körben rádöbbentenie az embereket arra, hogy nincsenek otthon készleteik, máskülönben senki sem rohant volna a kolbászos babkonzervért. Nincsen olyan stabil ellátmány a spájzban vagy a szekrényben, vagy a szoba közepén, amire lehetne támaszkodni akkor, amikor beüt a ménkű. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy két hétre tényleg túlzás kaját felhalmozni, ráadásul ha nincsen az embernek egy klasszikus, kis Polski méretű fagyasztóládája, akkor még kivitelezni is nehéz. De három napra már igenis lehet tervezni.

Ha a koronavírus eddig nem teremtett háborús élelmiszerhiányt, mégis miért reagálnak rá így az emberek? Feltételezem, hogy a legfőbb oka ennek tényleg a mérhetetlen mennyiségű posztapokaliptikus tartalom, ami a nyolcvanas évek óta formálja a köztudatot, a Holtak hajnalától kezdve egészen a The Last Of Us-videojátékig. Ezek mind rájátszanak arra a gondolatra, hogy ilyen helyzetekre fel kell készülni. Ha zombitámadásra nem is, környezeti katasztrófákra már bőven volt példa az Egyesült Államokban, ahol rendszeresek a hurrikánok, trópusi viharok, havazások, földrengések, ott a felkészülésnek is több értelme van, hiszen előfordulhat, hogy nincs áram, fűtés, ivóvíz, vagy egyszerűen csak képtelenség eljutni egy boltig. Mintha ez az amerikai mentalitás ragadt volna rá azokra, akik szinte azonnal lerabolták a boltokat, és azokra a magyar oldalakra is, ahol arra hívják fel a figyelmünket, hogy legyen nálunk elemes rádió, és tegyük vízhatlan zsebbe az útlevelünket, még jó előre.

Az amerikai sajtó viszont az ottani természeti katasztrófák tapasztalataiból kiindulva elkezdte megint ezt a tartalmat tolni, érdemes megnézni a Today végeláthatatlan hosszúságú listáját arról, hogy mi mindent érdemes felhalmozni otthon egy ilyen helyzet esetén. A cikkben nagyjából az összes tartós élelmiszer megtalálható, amit egy panel aljában lévő átlagos kisboltban kapni, gondolom tárolni is legalább akkora hely kell neki.

Az ajánlott mennyiség nagyjából három napnyi élelmiszer, a háztartás méretétől, azaz a családtagoktól függően.

Az Epicurious által megkérdezett szakember szerint ez az abszolút minimum, amit otthon fel kell halmozni.

De mit? A liszt egyáltalán nem olyan fontos, mint ahogy azt a magyar interneten sejteni lehet, az Epicurious szerint maximum akkor kell bevásárolni nagy mennyiségű finomlisztből, ha elhivatott pékek vagyunk, és rengeteg helyünk van. Az ajánlott termékek fontossági sorrendje nagyjából így néz ki:

  • konzervek, de nem csak készételek: gyümölcsök (lehetőleg hozzáadott cukor nélkül), zöldségek (egész paradicsom, aprított paradicsom, bab, kukorica, csicseriborsó, borsó, stb.), halkonzerv, esetleg levesek
  • tészták
  • rizs, akár előfőzött, zacskós kiszerelésben is, bár nagyobb adagban jobban megéri
  • száraz lencse, bab
  • különféle köretek, amik elsőre idegennek tűnhetnek, de igazából könnyebb elkészíteni őket, mint egy tál rizst: azaz például a quinoa, bulgur és kuszkusz, lehetőség szerint kimérve, és még hozzá lehet ide csapni a reggelihez ideális zabpelyhet
  • alapvető fűszerek: só, feketebors, paprika, babérlevél, chili, fokhagymapor, ha elfelejtünk fokhagymát venni
  • cukor vagy méz vagy eritrit, saját belátástól függően
  • tetszés szerint olívaolaj, repceolaj, vagy napraforgóolaj, bár az olíva jobb salátára és főzéshez is.
  • főzéshez elengedhetetlen zöldségek: hagyma, fokhagyma, burgonya
  • kávé, tea
  • különböző magok, kesu, törökmogyoró, mandula, bár ha az én szekrényemben lennének ezek, ezekkel kezdeném a túlélést
  • lekvárok, mogyorókrémek, mogyoróvaj
  • szeletelt kenyér, tortillalapok, kétszersült


Fontos, hogy tényleg egy tartalékot hozzunk létre, tehát ha veszünk két kiló spagettit vészhelyzet esetére, akkor ne kezdjük el azt enni egy átlagos home office alatt, hiszen nem arra van. A tartalékolás fontos eleme az is, hogy először azt együk meg, ami a hűtőnkben van, ami romlandó, mert kidobni ilyenkor, meg úgy általában is, a legnagyobb pazarlás.

Apropó hűtő, nekem otthon sajnos egy akkora van, hogy össze lehet téveszteni egy Fjallräven-hátizsákkal, de még így is meg lehet rendesen pakolni a mélyhűtőjét. Ahova érdemes besuvasztani húsokat (darabokra vágott csirkemell, darált hús), zöldfűszereket (egy mélyhűtős zacskóban például a petrezselyem is eláll), vagy ha nagyobb a rekesz, akkor szeletelt kenyeret is be lehet rakni, vagy rengeteg gyümölcsöt, akár fagyasztva vesszük (eper, áfonya, málna) vagy mi rakjuk be felszeletelve, bekészítve (banán).


Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy mit kell egyáltalán a hűtőben tartani, hívja fel az ember figyelmét aThe Guardian . A legtöbb zöldség és gyümölcs hiába van szabadon a boltban, a hűtőszekrényben meg tud sokszorozódni az élettartalma, de a krumplit és a hagymát is sötét helyen kell tárolni, ahogy a mustárt, szójaszószt, ketchupot is be lehet suvasztani egy sötét, száraz szekrénybe, hiába állít mást a szöveg a flakonon. A vajat nem muszáj a hűtőbe rakni, de a tojásokat érdemes – a közvélekedés néha pont fordítva gondolja.

Még a koronavírus-pánik előtt tette közzé a New York Times azt a cikkét, hogy hogyan kell kinéznie egy igazi spájznak. Mármint nem a kinézet a lényeg, hanem a tartalom, illetve annak a kiépítése, de ha még a világ legbénább amatőr szakácsai vagyunk, akkor is érdemes megfogadni a tanácsaikat. Például azt, hogy mielőtt elkezdjük feltankolni az otthoni készletet, nézzük meg, hogy mi járt már le. Vannak olyan fűszerek, amiken rémisztően ott virít a lejárati idő, de a minőségben a dátum után sem változnak, maximum ha szárítottak, akkor az ízük fog gyengülni. (Itt muszáj elmondanom, hogy az Egyesült Államok még mindig az ígéret földjének tűnik a szememben, mert ott nem kell gyanús kockákkal szenvedni, hanem lehet készen venni dobozos alaplevet. Ez az egyetlen dolog, amit nem tudunk feltankolni itthon boltból, csak pár óra rotyogtatással.)

Nézzük át rendesen, hogy mi van otthon. Mi az, ami lejár? Mi az, amiből már van egy csomó, és teljesen felesleges lenne megint egy csomaggal venni, és most rád gondolok, ötös csomag bontott sütőporok a polcomon.

Kész receptekkel a fejben menjünk bevásárolni. Elég nagy hülyeség csak véletlenszerűen leszedni dolgokat a polcokról úgy, hogy azt sem tudjuk, mire valók, vagy hogy mit tudunk belőle főzni. Mi lesz abból a sok lisztből? Puliszka? Piskóta? Sütőpor és szódabikarbóna van hozzá? Ha nincsenek ötleteink, hogy mit akarunk enni, akkor érdemes Mautner Zsófi és Széll Tamás szupermarketes-főzős videóit nézni a Youtube-on, ha nem akarunk egy jegyzetfüzettel beletemetkezni a Horváth Ilona-szakácskönyvbe.

Csak olyat vegyünk, amit amúgy is megeszünk. Az én kamrámban ott van két éve egy gőzölt babkonzerv, mert azt gondoltam, hogy bármikor eljöhet az a pillanat, amikor megkívánok egy kis gőzölt vörösbabot. Két éve nem jött el az a pillanat, de az a konzerv most is ott várja a sorsát, ugyanott, ahova két éve leraktam.

Nyugi. Abban szerintem mindenki egyetért, hogy Olaszországban eléggé rossz a helyzet, de még az ottani legsötétebb pillanatban sem zárták be az élelmiszerboltokat, hiszen az embereknek enni kell. Ha most elkapkodja valaki előlünk az összes cukrot, akkor egészen biztosan lesz jövő héten is még a boltban, és ha mondjuk már nem lesz nyitva Magyarországon kocsma, étterem, pályaudvar, akkor is lesz egy kisbolt, ahol van még minden.


(Borítókép: Vásárló egy makaói ABC-áruházban / Fotó: MTI/EPA/LUSA/Tatiana Lages)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!