Anita, Kármen
11 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Az első generációs borászok vidéke, ahonnan még Angliába is visznek bort

DSC 4657

Az elmúlt szűk egy évben több olyan megyébe is ellátogattunk, amely a borvidékeiről ismert, ilyen volt Veszprém és Csongrád is. A Mi Vidékünk sorozat most Komárom-Esztergom megyében jár, ahol szintén sokan borászkodnak, itt található ugyanis a Neszmélyi (korábban Ászár-Neszmélyi) borvidék, amely 1977-ben kapta meg ezt a címet, pontosabban kapta vissza, ugyanis korábban is birtokolta már, de a II. világháború után, 1959-ben elvesztette az önállóságát, és beolvadt a Bársonyos-Császári borvidékbe.

A Dunántúl északi részén a borászkodás csak a 18. század óta folyamatos, mivel korábban, a török hódoltság alatt a környék jelentős része elnéptelenedett. Az újratelepítés során sok német telepes költözött a területre, akik magukkal hozták a borászati hagyományaikat. A reformkorban a Zichy-uradalomhoz tartozó neszmélyi szőlőhegy borát már a legkiválóbb hazai borok közé sorolták, és a korabeli magyar sajtóban – bizonyára némi túlzással – a híres bordeaux-i borokhoz hasonlították. Batthyány Lajos grófról, a későbbi miniszterelnökről feljegyezték, hogy mindig francia pezsgőt és neszmélyi bort ivott; Széchenyi István a Világban azt írta a magyar fehér asztali borokról, többek között a neszmélyiről, hogy ízlése szerint különbek a világ minden fehér boránál. A régióból jelentős mennyiségű bort exportáltak a cseh, lengyel, német, francia és angol piacra, emiatt itthon panaszkodtak is, hogy neszmélyi néven silány borok kerülnek forgalomba. 1832-33-ban Schams Ferenc készítette el az első áttekintést a borvidékekről, ami az 1893. évi XXIII. bortörvény alapján kiterjedt Esztergom, Fejér, Győr és Veszprém vármegyék területére.

  • Mi kellene ahhoz, hogy a neszmélyi bor újra híres legyen?
  • Milyen szőlőfajták és borok jellemzőek a borvidékre?
  • Hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás a borvidék jövőjét?

Az 1870-es években a nagy filoxérajárvány visszavetette a termelést, és kipusztította a hagyományos fajtákat, de a borvidék hamarosan újjáéledt, ami részben annak is köszönhető, hogy az 1890-es évek elején a fertőzésre immunis homoktalajon létrejött az Esterházy család csákvári uradalmának híres ászári mintaszőlészete és pincészete. Most pedig lassan lehet aggódni a klímaváltozás miatt, bár a neszmélyi borvidék, ami a Bakony, a Vértes, a Gerecse és a Pilis-hegységeket kísérő domboldalakon helyezkedi el, olyan szempontból szerencsésebbnek mondható, hogy az éghajlata az országos átlagnál hűvösebb, csapadékosabb. Ami egyébként ennek ellenére alkalmassá teszi a szőlőtermesztésre, hogy kimondottan magas a napsütéses órák száma és kicsi a hőingadozás.

A borvidéken két körzet található, a neszmélyi és az ászári, és összesen 1400 hektáron zajlik szőlőtermesztés. A borvidék borai általában reduktív karakterűek, szárazak, élénk savtartalmúak, a legismertebb fajták közé tartozik például a sauvignon blanc, az Irsai Olivér, az ezerjó, a chardonnay, az olaszrizling és a tramini, a vörösborszőlők közül pedig a a pinot noir és a kékfrankos. De ha jellegzetes fajtákról van szó, akkor meg kell említeni a rajnai rizlinget, a leánykát, illetve a királyleánykát is. A borvidéknek saját szervezete is van, ez a Neszmélyi Borút Egyesület, amibe nyolc település (Agostyán, Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Neszmély, Tata, Kesztölc) több mint egy tucat pincészete lépett be.

Van témája a saját megyéjéből?
Küldje el nekünk!

(Borítókép: Bődey János / Index)

Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.