Jurta mögül a rendőrhelikopter

2007.06.25. 10:28
A IX. Budapesti Lovas-Juniális és Jurtatalálkozót tartották a hétvégén a Hajógyári-szigeten. Kinéztünk pár órára, megtudtuk többek között, hogy a Honfoglalás című film monumentális műnek, a töltött libanyak pedig ősmagyar ételnek számít. A rendőrök a túloldalon durrogtattak, a magyarok szénahalmot nyilaztak hátrafelé, köböréztek, majd vásároltak.

Két dolog tűnt fel elsőre az idei Jurtatalálkozón, a Hajógyári-szigeten, mégpedig hogy a beígért "Európa legnagyobb jurtafaluja" ("mely 650 jurtából áll majd") célkitűzésnek kissé talán merésznek bizonyult (maximum harminc jurta lehetett), másrészt, hogy negyven méterre a rendezvénytől, a poros út túloldalán, rendőrök is megtartották saját kis gyereknapjukat, kommandósbemutatóval.

"Kurva rendőrök"

A hangulat tehát kellemes volt, tűzött a nap, hűs szellő fújdogált, lobogott az árpádsáv. A gyerkőcök rovásírásos pólóban futkároztak, a felnőttek szaru ivócsanakból itták a bort félmeztelenül, a lovak pedig nyerítettek. Az ősmagyar ritmusok és a mérsékelt vásári zsibongás a túloldalról érkező játékos rendőri szirénázással és sortűzzel vegyültek. "Kurva rendőrök. Ez ellen nem tudunk mit csinálni. Kormányilag küldték ide őket. A szcientológusokat az előbb küldtük el a faszba!" - állt sorba sörért egy fiatalember.

Ifjú legényként, pusztai rókaként

A különféle hagyományőrző- és harcművészeti bemutatók közül a hátrafelé nyilazó lovas harcot, közelharcot, kopjás küzdelmet és dobócsillagos támadást szemléltető oda-vissza, körbe-körbe lovaglás volt talán a legélvezetesebb. Ennek ellenére a hátrafelé nyilazás időnként kifejezetten félszegre sikeredett, de azt hiszem, ez még a legkiválóbb magyarokkal is bármikor megeshet, főleg a távirányító és a mirelitkaják korában.


Kattintson a képekért!

Mindezt folyamatos kommentárok kísérték a hangfalakból, lelkes audiójegyzetek, mint például "láthatják, ez a játék korántsem veszélytelen" vagy "ez a fiú bizonyára sokaknak ismerős, nem véletlenül, hiszen a Honfoglalás című monumentális műben szerepelt ifjú legényként".

A Pusztai Róka Nomád Hagyományőrző Egyesület és a Csallóközi Lovasíjászok később azt is megmutatták, hogyan játszottak, köböréztek, lovaspólóztak a harcos magyarok. Fellépett a világjáró lovasíjász Kassai Lajos is, akinek a könyve is kapható volt a rendezvényen, és aki egyszer 12 órán keresztül megállás nélkül lovagolt egy 90 méteres pályán fel és alá, miközben 3000 célzott lövést adott le íjából. Ezzel megdöntötte saját, négy évvel korábbi Guiness-rekordját.

Aktuálpolitikai kikacsintás

"Régen is megesett, hogy a magyar adók idegenek kezébe kerültek, ám akkoriban nem kellett jogilag jóváhagyatni azok visszavételét" - magyarázta állandósult történelmi sportriporterünk a görbe háttal szamárháton megjelenő sunyi alakot, aki egy stilizált bárányt húzva haladt el a bemutató pálya szélén, ha jól emlékszem, egy magyar-germán összecsapás rekonstruálását követően. Ekkor egyik pillanatról a másikra öt daliás magyar lovas legény jelent meg a téren, és elvették a bárányt a kampósorrútól. A jelenet nagy sikert aratott a közönség köreiben. Keserűen kacagott mindenki.


Kattintson a képekért!

Kézművesek és teszkójurta

A kézművesség és a "teszkósság" (lásd alább) kettősségét jellemezte az egyik jurta bejáratánál felállított embernagyságú, faragott ősmagyar is, aminek a mellkasára egy sárga cetlit ragasztottak "Készült 2007-ben Árpád vezér emlékére, faragta XY, mobilszám, email stb." infókkal. A kecskebőrt és a nemezt nagy szakértelemmel megmunkálók ugyanúgy jelen voltak, mint a pólók, az ősmagyar kulcstartók és mobiltelefontartók, valamint a Nagy-Magyarország tematikát követő ezernyi szuvenír és zászló. Bár ezek közül a legtöbbet a jelenlévő emberek nagy része már otthon felhelyezte magára. Egy sima íj 28 ezer forintba került, egy díszített pedig 32 ezerbe. Kassai Lajos Lovasíjászat című könyve 2600-ba, egy jelvény pár százba. "Teszkójurta ez" - jegyezte meg egy asztalnál ülve egyhangúan egy ujjatlanpólós férfi a feleségének, miután alaposan megrágta a falatot. "Ne húzd fel magad"- nyugtatta meg az asszony, majd felálltak, és tettek még egy kört a vásárban.

Ősmagyar konyha, hasmenés

"A zsidók találták fel az atombombát. De ki a francnak kell az? Találták volna fel inkább a biciklit vagy a zsebkendőt. De azt nem ők találták fel" - ismertette a lényeget egy pecsenyevörösre égett tarkójú bajuszos úr sörrel a kezében. Tíz méterre tőle tradicionális magyar ételek voltak kaphatók, mint például töltött libanyak, partykolbász, valamint lovaspecsenye (csirkéből). Mi utóbbit ettük savanyú almapaprikával, én estére rosszul lettem, másnap reggel hasmenésem volt, a fotós kollégával nem beszéltem azóta.

Rendőri zajjelenlét avantgárd zörejekkel

A délután folyamán egyszercsak meghibásodtak a bemutató terület szélén elhelyezett óriáshangfalak, így a lovasszámok közben megállás nélkül beszélő/magyarázó kommentátor hangja nagyjából húsz percen keresztül egy kísérleti hangköltészeti előadásra emlékeztetett, melynek zaja és ritmusa ráadásul, a kommentátor lelkesedésének köszönhetően, mintha következetesen felvette volna a csikósbemutató tempóját. De lehet, hogy ezt már csak én képzeltem bele.

Eközben a száz méterrel arrébb ünneplő elkerített, fel-felszirénázó ünneplő rendőrmajális zaja is egyre fokozódott, melynek csúcspontjaként - egy erődemonstráló hangrobbanást követően - egy rendőrhelikopter emelkedett fel a bokor mögül (ekkor ebédeltünk és épp beleharaptam egy almapaprikába), és szállt el a jurtatábor felett, miközben az aktuális lovaslátványosság edzett testű szereplői szenvedélyesen nyilazni kezdték az ellenséges szénástömböket.