Móric
14 °C
17 °C

Embertelen kicseszés-e minden délután lepakolni az íróasztalunkat?

2007.05.15. 13:20
Jól megmozgatta az olvasóközönséget a Pannon leendő hipermodern székházáról szóló cikkünk, amiből kiderült, a mobilcég skandináv anyjának - Telenor - példáját követve olyan központot épít, ahol a munkatársaknak nem lesz fix helyük, kevesebb íróasztal lesz, mint ember, és minden hazamenetel előtt el kell pakolni. Rohadó szeméthegy közepén kotló irodai kukacként szolid szkepszissel közelítettünk a témához, mire elindult a levelek áradata. Azt képzeljék, ketten is írtak, akik konkrétan a norvég anyacég híres központjában dolgoznak, plusz olyanok, akik más, hasonló elveket valló multinál. Lássuk, hogy néz ki az íróasztalnélküliség a gyakorlatban!

Esztelen kiszúrás, vagy éppen ellenkezőleg, kellemesebb kreatívabb környezetet teremt a skandináv típusú munkahely, ahol senkinek sincs fix helye, hanem az éppen futó munka függvényében ülnek ide-oda a munkatársak a záráskor mindig tisztán, üresen csillogó íróasztalokhoz? Orwelli rémálom vagy jókedvű protestáns racionalitás? Ketten is írtak a norvég Őssejt dolgozói közül, egyikük szereti a rendszert, a másikuk kritikusabb. Annyi rögtön leszűrhető a beszámolókból, hogy nem kell attól rettegni, hogy ha a dolog divatba jön, mindenkinek pakolásznia kell hazamenetel előtt: még a Telenornál is van egy rakás munkakör, például a mérnököké, ahol a munka jellege miatt fixek a helyek.

Jöjjön először Buzinkay Ákos fejlesztő/webmenedzser, a lelkes munkaerő, aki a műholdképen látható épületről ír. (Eredeti lelőhelyén, a Sasszem blogon fölötte a Pannon törökbálinti telke, alatta pedig a szerkezeti mintául szolgáló firenzei Uffizi-képtár látható.)

Pár szó elöljáróban arról, hogy hol dolgoztam eddig:
- kis cégnél az alagsorban
- nagy fővárosi cég toronyházában összevissza
- ugyanitt, saját szobában
- belvárosi lakás-irodában (jó nagy volt)
- modern, belvárosi többszintes irodában
- amcsi multi norvégiai irodaházában
- Telenor régi irodájában
- Telenor otthoni irodájában
- Telenor itteni irodájában
- amcsi multi Telenortol bérelt irodájában
- Telenor itteni irodájában (ez utóbbi három Fornebu-t takarja). Ezeket csak azért írom le, hogy lásd, van összehasonlítási alapom.

Nem is tudom igazából hol kezdjem. Talán pár adattal Forneburol: ahogy a műholdképen is látszik, 8 nagy szárny van, ezekben 7 szint. Ehhez jön 2 kiegészítő szárny:

- oktatóközpont : a képen középen

- jobbra fenn, a fjordhoz a legközelebb, az u.n. Expo - auditóriumokkal

A bal alsó szárny azért különlegesebb, mert oda jönnek a teherautók (+ meg van ott valami más is :). Van egy régi fa épület felújítva (jobb oldalon alul) exkluzív fogadásokra. Az egész épület alatt 2 szintes garázs van, teljes a wlan-lefedettség, meg a fjordparton is netezhetek. 4 étterem van (2 nyáron teraszt is nyit), 1 nagy kávézó, 2 kisebb, mosoda, 'trafik', edzőterem és masszázs. Van biliárd, csocsó, darts, minden falra lehet írni! (na jó 90%), kis móló a fjord partján. Ömlengésnek ennyit.

A dolog úgy működik, hogy minden részlegnek van egy saját zónája, azon belül mindenki oda ül ahol helyet talál. Nyilván vannak olyan munkakörök ahol ez nem megoldható, ott persze fix asztalok vannak és egy idő után a zónában kialakul ki hova ül, általában mikor ér be. Amikor a mostani csoportomhoz kerültem nem volt fix helyem, de lassan kialakult, hogy 8 körül érek be és melyik asztal az enyém. Mindenkinek van szekrénye, mailboxa a zónában, hálózati nyomtatok szkennerrel. Dolgozom más projekteken is, azokon a napokon velük ülök. Bárhol is dolgozom (benn vagy otthon) mindent ugyanúgy érek el, neten keresztül foglalhatóak a meeting szobák, minden zónában van több silent room, és mivel minden falra lehet írni a meetingek jópofák. Bizonyos kivetítők támogatják, hogy magara a kivetített szövegre írjál, elmentsd. Amúgy majd minden tárgyalóban van kivetítő. A zónák falak szintjén gyorsan átalakíthatók. Most a 8 blokk közül 2 ki van adva, ezért jó a csillag elrendezés.

Na de milyen érzés egy ilyen korszerű helyen dolgozni nap mint nap?

Ákos barátunk szerint alapvetően pompás:

Szerintem remekül működik. Maga az épület belül gyorsan és könnyen átalakítható. En kb. 4 helyen dolgoztam mar az épületen belül, a végére mindig fix helyem lett. Szépen kialakult ki mikor érkezik, ill. kikkel dolgozik együtt. Kezdetben ragaszkodtam a desktop pc-hez, de aztán lassan átszoktam a laptopra. Így könnyebben dolgozom itthonról is, meg a meetingeken is mindig képben vagyok. A nyitott iroda pedig nem teljesen nyitott, elég jól le vagyunk választva egymástól, más zónából hozzánk alig szűrődik át zaj. Volt olyan zóna, ahol olyan fickó dolgozott tőlem nem messze aki csak ordibálva tudott telefonálni. Őt megkértük, hogy húzódjon be egy 'csendes szobába' ha telefonálhatnékja van. Egyébként a "csendes szobák" tökéletesek rövid meetingekre, telefonálgatásra, vagy épp olyan esetben ha valamire nagyon oda kell figyelni. Ugyanakkor az is igaz, hogy ha az embernek épp valamit le kell kódolnia, és nagyon oda kell figyelnie akkor jó ha nem zavarják. Ez kezdetben probléma volt, de erre aztán az lett a megoldás, hogy kialakítottak olyan zónákat, ahol tilos mobilt használni és nem lehet meetingeket tartani. Aztán lettek olyan zónák is kialakítva ahol egy egy nagyobb project ordibálhat kedvére egész nap.

A clean desk pedig természetesen irányelv, de nem kötelező. Egy egy zónán belül azért vannak fix asztalok is. Könyvelés, hardweresek, server adminok, újságírók. Na ezeknek majdnem minden esetben fix asztala van. Sok project viszont csak pár napra/hétre ül össze. Ami elengedhetetlen az egészhez az az infrastruktúra. Wlan mindenütt, laptopok, könnyen elérhető nyomtatók. A dolog minden további nélkül otthon is működni fog szerintem. Egyébként pedig készült egy tanulmány, ami 'leköveti', hogy hogyan is működik a 'nomad concept'. Ebben tettek javaslatokat, pl. a wlan terheltség csökkentésére :) vagy több "csendes szoba" építésére. És úgy látom hogy ahogy szépen belaktuk az épületet, szépen kialakult a 'nomad' kultúra is. Ja igen, fontos még megemlíteni, hogy 1 héten 1x (na jó ha nagyon akarom akár 2x) itthonról is dolgozhatok.

Gyuri, a másik szemtanú ennyire azért nem lelkes. Talán nem szeret a falra rajzolgatni. Levele mindenestre megnyugtathatja az egy helyhez macskaszerűen ragaszkodó Index-olvasókat:

A Telenor oslói székháza már régóta ilyen rendszerben működik. Persze, clean desk, meg nincsen saját asztal. Az első három napban. Aztan szépen kialakul majd ott is az iratlan szabály, hogy mindenki a "saját" íróasztalához ül le. És persze tiszta lesz az asztal, csak a mellette levő polcon lesz a cucc. Ráadásul olyan munkakörökben működhet csak a clean desk, amelyek nem igényelnek tervezést vagy bármilyen egyéb berendezést.

Itt a Telenor-székházban a mérnökökről tudok nyilatkozni. Teljesen fix az ülésrend, az asztalokon az éppen folyó fejlesztések eszközei szépen ottmaradnak. Az egy légterű, sűrű, személytelen iroda szerintem egyedül az üzemeltetőnek jó, senki másnak. Ráadasul nem lehet telefonalni az asztaltól, mert ugye sokan vagyunk viszonylag kis helyen, ezert nagy hangzavar lenne. Két-három hangszigetelt kalitka van osztályonként, abba lehet felrevonulni telefonálni plusz van egy-két nagyobb, amiben esetleg. 4-8 fős megbeszéléseket lehet tartani.

Az épület tervezőjét pedig valószínűleg elhoztak ide Oslóba, mert ez a székház az itteninek a kicsinyitett kiadása, legalábbis a színeket és a belső tér jellegét nézve (itt több mint 6000 ember dolgozik).

Gyuri

Rumlitörténelem

Bár egyes nyugati cégeknél már a kilencvenes években voltak próbálkozások, a tiszta íróasztal a fejlett világban is csak az ezredforduló táján lett igazán téma. A rothadó papírhalmok, plüssállatok és ügyfelek fogaiból fűzött láncok elleni harc jelszava kezdettől a hatékonyság volt. A tisztaasztal-pártiak különféle kutatási eredményeket lobogtattak, miszerint a disznóól közepén dolgozók napi 15 - 90 percet töltenek dolgok keresésével vagy a disznóólt alkotó elemek céltalan nézegetésével. Szélsőséges esetben ez ugye azt jelentené, hogy heti egy nap az íróasztal menedzselésével telne. Hiába hangzik ez meggyőzően, a szemétben élés alapvető emberi vágynak tűnik még a kapitalizmus őshazájában is, hiszen egy 2003-as CNN-cikk szerint a brit munkavállalók több mint fele nem emlékezett arra, mikor pillantotta meg utoljára az íróasztala felszínét, miközben a cégek 80 százalékánál nem volt érvényben "tiszta íróasztal szabály".

Az emléktárgyakhoz való ragaszkodás mellett a rumlipártiak a személyessé varázsolt környezet pozitív hangulatára szoktak hivatkozni, illetve a dolgot megfordítva, a sima asztallapok és a modern steril irodai környezet együtállását gyilkos hatásúnak tartják. Talán nem is véletlen, hogy a skandinávoknál a helyzet oldására megengedik például a falra írkálást. A tiszta íróasztal elv emiatt is leginkább az egyébként fantáziadús környezetben működő reklámügynökség típusú vállalatoknál lett először népszerű, ahol a szófáikon laptoppal az ölben heverésző kreatív erők belátták, bogarak nélkül is megy a munka.

A tiszta íróasztal elv gyakran, de nem feltétlenül kapcsolódik össze azzal, hogy nincsenek fix helyek, hanem a munkatársak bizonyos korlátok között oda ülnek, ahová akarnak, érkezési sorrendben. Ez inkább azokra a nagy vagy óriáscégekre jellemző, ahol a munkatársak számánál úgy tíz százalékkal kevesebb munkaállomásaal már érezhető költséget lehet megspórolni. A rugalmas elrendezés ezen belül is azoknál a szervezeteknél népszerű, ahol az alkalmazottak aránylag sűrűn fognak új projektekbe, adott esetben más és más szervezeti egység munkatársaival együtt, például a telekommunikációs cégeknél.

A clean desk-rendszer és az elméleti létszámnál kevesebb ülőhely azért nem a skandinávok kizárólagos tulajdona. Jöjjön pár hazai multiélmény közös asztalokkal. Az elsőből az derül ki, hogy a HP retteg a wifitől, aki pedig elkésik, és éppen kevesen vannak szabadságon, az szívni fog:

Kedves László!

A cikkben leírt munkakörülményeket már régen megvalósították a HP Magyarországnál. Aki időben érkezik, választhat helyet magának akár az ablaknál is. Az asztal tök üres, csak kakaó (230V) és UTP található rajta. Az igaz, hogy wifivel modernebb lesz a Pannon. De ez is csak annak köszönhető, hogy a HP-től karnyújtásnyira van a konkurencia, az IBM, és nem engedhető meg, hogy a bizalmas adatok wifin a levegőbe legyenek sugározva. Hiába a szuperbiztonságosnak reklámozott titkosítás, amíg a HP ragaszkodik az UTP-hez, addig nem győznek meg róla. Egyébként ha valaki későn érkezik és telt ház van, akkor lehet dolgozni a kocsi hátsó ülésén :-(

Üdv:

KJ

Fecó leveléből is kiderül, a "mindenki oda ül, ahová akar"-elv a valóságban nem teljesen úgy néz ki, ahogy azt a naiv dolgozó elképzelné. Plusz ha valaki évek óta ebben a rendszerben dolgozik, már nem is annyira akarja szeméttel és Lendvai Ildikó-poszterekkel körülvenni magát:

Hi,

Nem gáz. Ahol én dolgozom (multi, kb 2000 alkalmazott itthon) ott már több éve clean desk policy van. Fiókos szekrény nincs, de nem is kell szerintem, mert csak teleraknánk mindenféle szarral. Viszont mindenkinek van egy szekrénye ahova pakolhat cuccokat, de azok sincsenek tele. Én a notebookomat szoktam berakni, ha épp nem viszem haza. Merthogy haza lehet vinni és otthonról is lehet dolgozni, ha valaki nem akar, akkor nem megy be. Amikor épp üres egy asztal bent, akkor lehet, hogy leül oda valaki, akit sose láttam, leginkább külföldi.

Az, hogy mindenki ott ül ahol akar nem hiszem, hogy így lesz, a teamok együtt ülnek általában. Pl. nálunk havonta jönnek és felírják biztonsági okokból,hogy mindenki ott ül-e ahol ül. Amúgy meg a belső intranetes oldalon kötelező megadni, hogy hányadik emelet hányas íróasztalnál ül valaki.

Fecó

A legdurvább mindig az, amikor egy nemzetközi trendet magyarosra próbálnak átgyúrni. Ilyen kísérlet zajlik az Aegon biztosító Kálvin téri székházában, ahol átülni nem lehet, viszont központilag költöztetnek és csendszobák sincsenek telefonálgatáshoz. Az is kiderül, hogy levélírónk még nem dolgozott újságszerkesztőségben, mert akkor nem panaszkodna ilyesmikre:

Kedves László,

Megérne egy látogatást mondjuk néhány multi cég is. Például a Kálvin téri székház (AEGON) kintről nagyon szép, de ha szemből nézzük, minden szint egy hatalmas szobát rejt. Itt kb negyvenen dolgozunk, folytonos telefoncsörgésben, félévente átköltöztetéssel. A költöztetés azt jelenti, hogy akár 1 méterrel is arrébb ülhetek mondjuk a szemközti asztalhoz. Bár van saját helyem, de a térelválasztó paraván mérete 10 centi, tehát mindent látok, hallok, ÉRZEK :( amit a többiek csinálnak. Van is olykor veszekedés a zaj miatt.

Tisztelettel

T.R.

Segítsééééég!!!

Én Pannonos vagyok, szörnyű látni leendő munkahelyem, az asztalom ugyanis a szerzőéhez hasonlóan otthonos. Itt bent mindenki erről a cikkről beszél most, a munka leállt és az Indexet vizslatjuk. Mire jó ez az 'clean desk' elv, nem értem. Hiszen jobban megy a munka, ha néha rá-rá pillanthatok a tavalyi nyaralásból szerzett kagylókra, ha pattintgathatom a teniszlabdám az asztalon, ha rég keresett "kincsekre" bukkanhatok a fiókomban és a többi. Köszönet a cikkért, elgondolkodtató (nincs szükség Önöknél egy vidám, hagyományokat tisztelő, rendetlen asztalú kolleginára? :-))

Üdvözlettel:

M. K.

Van persze egyértelműen pozitív példa is, mint a londoni Mother reklámügynökségé. Egy ilyen cég persze messze nem nevezhető átlagosnak, amit az íróasztaluk is mutat, mivelhogy a munkatársak egy hatalmas betonasztal körül ülnek. Önök talán azt képzeli, hogy a szabados lapszerkesztőségek hasonló körülmények között működnek. Hát egy nagy túrót. Általában egy légterű, hangulattalan, oxigénszegény, kétméteres belmagasságú hodályokról van szó, rengeteg okoskodó emberrel és a digitális kor áttörését mutatandó, ezer tonna papírszeméttel.

Szia!

Pedig ez a rendszer sok helyen működik. A Mother nevű londoni reklámügynökség irodája például ilyen. Mondjuk náluk rengeteg kényelmes pamlag is van, és szerintem több hely van, mint munkatárs. De az biztos, hogy nem szabad sokszor egy helyre ülni. A honlapjukon körbe lehet járni az irodát. Ők elég jó reklámokat csinálnak. Például ezt

És állítólag jó társaság. (Van egy londoni taxitársaság, amelyik csak cégeknek dolgozik. Minden évben a karácsonyi buli időszak után közzéteszik, hogy melyik ügyfél dolgozói hány taxit hánytak tele a buli után. Évek óta a Mother vezeti a listát.)

Mondjuk reklámot csinálni alapvetően más jellegű munka, mint egy ilyen gigacéget menedzselni.

üdv

Péter

Az átlagos magyar íróasztalvitéz mindezzel együtt valószínűleg utolsó levélírónkhoz hasonlóan gondolkodik:

Tisztelt Szily úr!

Eddig sem volt szándékomban multinál dolgozni (anno, 1 év bőven elég volt), szuper helyem van az iskolában, ahol tanítok, valószínű, hogy az első zsinórral felkötném magam, ha minden hajnalban versenyt kéne futnom csak azért, hogy leülhessek egy nyamvadt, kényelmetlen székre ( vagy netán masszás, bio széket ad a Pannon a dolgozóknak?? - mert ez esetben TALÁN mégis revidiálnám álláspontomat ), és én, aki őskáoszban él, virul (kábé úgy néz ki az íróasztalom, mint az Önöké, egyesek szerint naponta hajtok végre szőnyegbombázást rajta, hiába pakolok rendet, 1 perc múlva rosszabb, mint valaha), azonnali agyérgörcsöt kapnék, ha nem kaphatok egy mega-asztalt sok tárolórekesszel.Még hogy pakoljak el magam után MINDEN NAP! SMAFU! Csak sajnálni tudom azokat, akik ebben a modern börtönben fognak keringeni.

Üdvözlettel

Kiss Tamás

Söprés a saját házunk táján: a blog.hu kanapés-rugalmas rendszerben utazik


A Gawker Media kanapéja Manhattanben

Az Index nyájába tartozó blog.hu blogszolgáltató - tudta-e Ön, hogy a blog.hu nyitólapja egy eddig teljes titokban tartott, remek blogmagazin? - szóval a blog.hu most kapott saját szintet az égbenyúló Index-székházban, amit más elvek szerint rendeztek be, mint az Index hagyományos egyterű-magáníróasztalos szerkesztőségét. Az új rendszert részben a barátunk és példaképünk, Nick Denton manhattani Gawker-szerkesztősége ihlette. Ez egy egykori bolt, utcára néző kirakattal, benne szófákon héderelő bloggerekkel. Alant Blumi, a blog.hu apja és lelke mond pár szót az újfajta munkatérről:

Olyan munkát végzünk, amiben egymástól nagyon különböző tevékenységek vannak, ráadásul a projektek és a csoportszerkezetek időben gyorsan változnak. Természetes, hogy a munkahelyi környezetnek ezt támogatnia kell. Az új szinten tehát rugalmasabb, mobilabb irodát próbáltunk csinálni, egy aránylag kis közös íróasztaltérhez 4-5 többé-kevésbé szeparált projekttér tartozik, ahol 3-6 ember tud együttdolgozni úgy, hogy kicsit elszeparálódik a közös zavarforrásoktól.

Muhaha! Természetesen az elképzelés az egy dolog, a munkatársak és a gazdacég szemléletét megváltoztatni szép kihívás. Egy új irodarendszer akkor kezd működni, ha erős játékszabályokkal is meg van támogatva, mivel a kedves kollégák 90 százaléka a régi beidegződésekhez ragaszkodik, az új dolgoktól pedig egészségesen retteg, el sem tudja képzelni, hogy ne ugyanott üljön mindennap. Ez nálunk is így van, amíg nem vagyunk elég sokan ahhoz, hogy a rákényszerítő erők működésbe léphessenek, legtöbben oldszkúl módon, röghöz kötve dolgoznak.

Ja, a kanapé. A kanapén szerintem olyan munkát lehet végezni, ahol a gondolkodáson vagy a monitorbámuláson van a hangsúly a gépelés helyett, ráadásul nálunk egy nyugodtabb sarokban kapott helyet, tehát a bambulós, feedolvasós, okoskodós dolgokhoz ideális. Amikor nagyobb terjedelmű szöveget kell szülnöm, átülök egy íróasztalhoz.


A blog.hu kanapéja Újpesten