Karminca és a metálosok

2004.10.18. 22:26
Mi köze a vörös cirmos perzsamacskáknak az elektronikus tánczene populáris ágához, a szépségversenyek szőke favoritjaihoz vagy éppen a miniatűr kerékpárversenyzők nagydíjához? Doromboló tudósítás halálmetállal fűszerezve.
Utoljára május elsején jártam a Petőfi Csarnokban, akkor éppen a Gothica elnevezésű doom és black metal fesztivál ünnepelte itt az uniós csatlakozást. A folyosókon Báthory Erzsébetnek és a már oszlásnak induló Brandon Lee-nek maszkírozott tinédzserek sétáltak nővérük fekete neccharisnyájában, miközben odafent a színpadon egy norvég hörgött, és fojtogatta a mikrofont másfél centi pengehosszúságú fekete műkörmeivel.

Az előtérben most festett macskabajuszban mosolygó kisiskolások kerengnek az extraalom és cicajátszóka kiárusítás standjai között, míg odafent a színpadon szelíd tekintetű perzsamacskákat emelnek a magasba szelíd tekintetű gazdáik, én mégis látni vélem, ahogy a Mortal Love elnevezésű halálmetál formáció frontembere egy hivatalosan szőrtelen keletinek nevezett kopasz macskát tuszkol be egy acélosan csillogó darálóba.

Társadalmi munka, és a farokgörbülési-szög

Szerencsére az idősíkok csak egyetlen pillanatra csúsznak egybe, utána ismét csak az égbe emelt macskák maradnak, meg a társadalmi zsűri, amely az asztal mögött fajra, méretre és nemre való tekintet nélkül keresi az ország legszebb cicáját. Odafent médiavállalkozók, egy Brunner Zsolt névre hallgató DJ, egy szépségkirálynő-jelölt, egy betonkirály, aki ingyen betont ajándékoz minden szóba jöhető állatmenhelynek, és egy homoszexuális katolikus papokról szóló riportkönyvet jegyző nyelvész pontozza az állatokat, akik hol magukba zuhannak, hol pedig merész exhibicionizmusba hajszolják magukat a sokktól, amit az okoz, hogy a gazdáik a reflektorfénybe tuszkolják őket.

Tekintse meg képeinket!
Tekintse meg képeinket!
Odalent eközben ketreceikben henyélnek a szerencsések, akiket gazdáik nem indítottak a kategóriák feletti megmérettetésen, megelégedtek azzal, hogy leginkább hentest vagy általános iskolai takarítónőt idéző fehér köpenybe bújt, zord ellenőrök marmagasságot, fülhosszt és farokgörbülési-szöget mérnek kedvenceiken. A díjnyerteseket onnan lehet felismerni, hogy ketrecükben, közvetlenül az alom és a vizes tálka között, ott díszeleg a trófea, amit pár állat egyértelműen jutalomfalatnak vél, és a vállalkozás kivitelezhetetlenségével mit sem törődve megpróbál eljutni a serleg ehető részéig, de a többség csak unottan bámulja a leginkább miniatűr kerékpárversenyzők nagydíjához hasonlító csillogó tárgyat.

A vörös cirmos perzsamacskák, a szibériai macskák, vagy éppen a ragdollnak elnevezett nagydarab fajta jeles példányai mellett számos egyszerű házimacska, fedőnevén felis catus is elindult a versenyen, ezzel is bizonyítva, hogy a kiállításnak semmit köze a kisállattenyésztésben amúgy még mindig tomboló genetikai fasizmushoz. Az egyszerű házimacskától ugyan nem vártak törzskönyvet, de a szigorú zsűri különböző, leginkább ácsfelszerelésre és nőgyógyászati segédeszközökre hajazó mérőműszerekkel vizsgálta, hogy az indulók vérvonalát nem fertőzi-e egy orosz kék vagy esetleg egy török angóra fajtájú ős.

Karminca akar, Karminca mer

A színpadon éppen Andrew Lloyd Webber leghírhedtebb dalával ünneplik az ország legszebb macskáját. "Karminca akar/ Karminca mer/ Karmincák tudnak Karminca mód" - villan belém a fordítás, ahogy csak rég elfelejtett rémálmok, szülői pofonok vagy kínos össze nem jövések villanhatnak fel az ember agyában. A díjnyertes macska azonban jól tűri a hangládából áradó musicalt, sőt még akkor sem jön ki a sodrából, amikor gazdája a trófea mellett őt is meglóbálja a feje fölött.

Kattintson a képekre!
Nézze meg a képeinket!
Kimegyek a folyosóra, ahol egy kisgyerek éppen arról próbálja meggyőzni a szüleit, hogy Gusztávnak igenis szüksége van a közel ezer forintos lazacpástétomban rejlő vitaminra, ásványi anyagokra és nyomelemekre, sőt néhanap pisztrángot is ehetne, akkor nem lenne ilyen fénytelen a szőre.

Eközben Gusztáv unottan pöffeszkedik gazdája karjában, nem messze tőle pedig egy méretes házimacska próbálja éppen több mint húszezer forintos szabadidő-komplexumát. Egyre inkább úgy tűnik, hogy mégsem ketrecben senyvedő házi kedvencek találkozója a rendezvény, a macskák hozták vásárolni gazdáikat. Amikor pedig mellettem egy idős hölgy műegeret vásárol kedvencének, minden egyes szóba jöhető darabot teátrálisan felmutatva a kissé túlsúlyos kandúrnak, egy pillanatra megint összecsúszik az idő, és látom az elkenődött fekete szemfestéket és latexfetisizmussal kacérkodó bakancsot viselő gimnazista lányokat, amint egy perzsamacskát simogatnak lelkesen, és közben belevesznek a szívfacsaró halálmetál akkordokba.