Lukács
5 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Rövid italok, hosszú kolbászok

2007.10.07. 18:40
A pálinka nagyszerű dolog, de mi magyarok ezt a lehetőségünket sem tudjuk kellőképp kiaknázni - derült ki a szakmabeliektől a Budavári Pálinka- és Kolbászfesztiválon. A pálinkakultúra itthon már alakulóban, de még évekbe telhet, hogy elmondhassuk, van ilyen.

A Magyar Pálinka Marketing KHT idén új helyszínen, a Budavári Savoyai teraszon rendezte meg a pálinkafesztivált, újításként kolbászokkal kiegészülve. A háromnapos fesztivál második napja sikerrel zajlott, mind a kilenc pálinkásnál délutántól késő estig megállás nélkül folyt a nagyüzemi kiszolgálás. Viszont felfoghatatlan módon egy tántorgó részeget se láttam egész éjjel, pedig fogyott az ital rendesen. "Én nem vagyok szociológus, de ennyi embert ilyen kulturáltan szórakozni én még nem is láttam" - fogalmazta meg Márton János pálinkamester, aki Györkönyről jött árulni.

Egyelőre nem megy külföldre

Az est nagy részén a szervezőket faggattam nemzeti italunk helyzetéről, jövőjéről illetve a pálinkakultúráról. Hiszen annak ellenére, hogy nagy rajongója vagyok ennek az italnak, megdöbbenten keveset tudtam róla azon kívül, hogy nekem ez üt a legjobban.

Most már tudom, hogy nincs olyan gyümölcs itthon, amiből ne készülne pálinka, és hogy hiába egyre népszerűbb ez az ital, a szakmabeliek egyelőre nem sok esélyt látnak, hogy a külföldi piacokra betörjünk vele. Ezt még Zwack Sándor, az erre legnagyobb eséllyel pályázó Zwack pálinkarészlegének a feje is megerősítette újságírói kérdésre egy rögtönzött kerekasztal-beszélgetésen. „Mi egyedül a Kosherrel megyünk külföldre, de az is kevés mennyiség. Igazából pont annyi pálinkát termelnek itthon, ami a magyar piacot lefedi, nem is lehetne egyelőre exportálni. A másik kérdés meg, hogy egyáltalán nem ismerik a pálinkát külföldön, még nincs megfogalmazva, hogy mi is ez az ital, úgy hogy egy külföldi megértse” – mondta. Nem arról van szó, hogy ne ízlene nekik, példának erre a Szigetet hozták fel, ahol a Rézangyal pálinkaháznál a tulajok azt tapasztalták, hogy sok francia kizárólag a pálinka miatt is visszajön Magyarországra.

Nincs meg a kultúrája

„Előbb itthon kell rendbe hozni a pálinkakultúrát” – tette hozzá az egyik szervető, Gaspari Zsolt. „Annak ellenére, hogy ez egy többszáz éves kultúra, az emberek alig tudnak róla valamit. Például a hűtőben tartják” – ezt a kijelentést döbbent csönddel fogadtam. „Vagy azt mondják rá, hogy túl drága, miközben a viszkire nem mondják. Pedig ha tudnák, milyenek az előállítási költségei a pálinkának, reálisabbnak tartanák az árat. A pálinka jobb, mint bármelyik párlat, de amíg nem értik igazán, nincs meg az értéke. Egy liter viszki például másfél kiló gabonából készül, egy liter pálinka pedig 12 kiló barackból” – fejtegette. „Az is probléma, hogy nincs elég tudatos vásárló, aki ha lemegy egy szórakozóhelyre, inkább kicsivel többet fizetne egy jó minőségű pálinkáért. A másik pedig a profit, ami a kocsmárost hajtja, és ő nyilván többet keres egy olyan italon, amit olcsóbban szerez be a nagykerben” – vélte valaki az asztaltól.

Pálinka vagy nem?

Zwack Sándor - akinek nemrég megszületett Da Silva Zwack Pedro nevű fia – szerint jó úton haladunk mert most mindenki elkezdett pálinkázni, és egyre többen ragaszkodnak ehhez az italhoz. Szerinte 5-6 év kell ahhoz, hogy igazán kinője magát ez a biznisz. Elmondta, hogy a legnagyobb termelő, a Zwack évente százezer literes tételt tud eladni a Kosherből, a nemes pálinkáikból pedig néhány ezer litert, ami nem egy óriási mennyiség.

Azt viszont mástól tudtam meg, hogy bármilyen népszerű is, és bármily’ szép a honlapja, de a Fütyülős nem is pálinka, nem felel meg a törvényben foglalt kategóriának (miszerint 100 százalékos gyümölcstartalmának kell lennie, illetve lepárlásos módszerrel készülnie). Pedig aki szokott kocsmázni, az tudja, hogy a legtöbb helyen még mindig ez a kettő kapható, a Kosher meg a Fütyülős. Szerencsére már betörtek a kisebb termelők is egyes helyekre. Tény, hogy ha valaki nem hajlandó meginni a Fütyülőst, hanem valamilyen rendes pálinkát szeretne, akkor picit mélyebbre kell a zsebébe nyúlnia. Nem árt tudni azt sem, hogy a mézes pálinka sem pálinka. Eddig ezt amolyan közhelynek tartottam, de most elmagyarázták. A törvény szerint ugyanis a pálinkában gyümölcsön kívül semmi más nem lehet, azaz méz se.

Fotó: Szémann Tamás

Marketing és helyzet

A fesztivál szervezői, akik a Rézangyal pálinkaház tulajdonosai és a tavaly alakult Magyar Pálinka Marketing KHT alapítói egyben, nemrég új ötlettel álltak elő arra, hogy a piacról kiszűrjék az olyan italokat, amiket pálinkakért árulnak, holott nem azok. Pálinkazárjegyet akarnak bevezetni, amit a termelők önköltségi áron rátehetnek a palackokra, és ezzel azt kommunikálnák, hogy termékük biztosan pálinka. Az ötlet természetesen nem minden érintettnek tetszik, egy szakmabeli szerint például inkább maga a pálinka nevének, mint brandnek az erősítésével kéne foglalkozni, azzal többet segítenének.

A pálinkatanfolyamot is szervező Pálinka Marketing KHT jövőbeli célja, hogy a további fesztiválok szervezésével és kampányokkal közösségi marketinget teremtsen a pálinkának. A külföldi terjesztésre egyelőre elmondásuk szerint nincs pénzük. Itthon összesen körülbelül 25 főzde van, ezek száma évente 1-2-vel növekszik, és ezek mindegyikének vannak nagyon jó pálinkái. Manapság egyre több nemzetközi párlatversenyről hoznak haza díjakat – tudtam meg Maros Róberttől, az egyik szervezőtől.

Terülj asztalkám

A remek páleszokon és a kolbászokon kívül kapható a várban még sajt, cigi, lekvár, sör és bor is, tehát ha valaki még a mézest sem bírja meginni, még mindig fel lehet vinni a várba hedonizálni. A kolbászok közül a szóbeszédben nagy sikere volt az adalékmentes kolbásznak, mindenki erről beszélt, de aztán legtöbben kóstolás után visszatértek az adalékos, de finom kolbászokhoz. Az adalékmentes kolbász létezése azért ijesztő, mert elképzeli az ember, hogy miket tehetnek akkor a normális kolbászba. Az információs tábláról olvastam, hogy nem tartalmaz E-t, aromát, savanyúságot szabályozó szert, színezéket, emulgálószert, ízfokozót, tartósítószert, stabilizátort és ami a csúcs, GMO-mentes szójafehérjét sem. Az ijesztegetés mellett nekem az íze sem tetszett annyira. Az egyik tesztelőt az íze a turistaszalámira emlékeztette, azaz semmi extra – mondta. Nekem legjobban a békési csípős vékonykolbász ízlett, amit nem árultak, de pult alól kaptam a Békési pálinkaháznál.

Siker, pénz

A szervezők összességében elégedettek voltak a szombati látogatószámmal (hatezernél is többen váltottak aznap jegyet), hiszen az esőre álló idő ellenére nem is fért volna be több ember csúcsidőben a fesztiválra. De a látszat csal, hiába a fogyasztókkal csordultig telt Savoyai terasz, egy ilyen költségvetésű fesztivál inkább reklámlehetőség a résztvevőknek, mint meggazdagodási – mondta el Maros Róbert.

Rövid látogatásom során azért sikerült belefutnom egy-két olyan termékbe, amit mindenkinek tiszta szívvel ajánlok, aki még vasárnap fel akar menni. Az egyik kedvencem a harci illetőségű Brill pálinkaház piros vilmoskörte pálinkája lett, a másik a Márton és Lányai ház Irsai Olivérje, aztán még a Békési pálinkaháznál kapott cigánymeggyre is esküszöm. De ennél sokkal többet már nem mertem inni, mert akkor még ennyire sem emlékeznék a kínálatból.

A rendezvényen nem láttam egy politikust se szerencsére, és mint kiderült, egyedül egy tizennégy fős muzulmán küldöttség tett látogatást a helyszínen aznap. Teljesen érthetetlen okokból.