Dezső
15 °C
28 °C

Véresek voltak a falak, ráfestettem vörös festékkel

2008.09.09. 09:20
Augusztus végén megint önkényes lakásfoglalókat lakoltattak ki Budapesten, egy civil szervezet szerint az eljárás törvényellenes volt. Magyarországon a lakásfoglalás minden módja tilos, Nyugat-Európában egyre menőbb, sőt, több országban legális. Londoni házfoglalókat faggattunk, majd összehasonlítottuk a magyar és a brit önkényes foglalók helyzetét.

"Tavaly rettenetesen sokat küszködtem azzal, hogy rendbe tegyem az életem. Elég pénzem volt, hogy béreljek egy szobát, de rossz tapasztalataim voltak a lakótársakkal, ezért a házfoglalás mellett döntöttem. Kevesebb kiadással, egymás és a lakás iránt elszántabb közösséggel, ráadásul kevesebb feszültséggel jár. Így tanulásra fordíthatom a felszabadult energiáimat. A foglalt házas lakótársaim sokkal jobban odafigyelnek arra, hogy rendben legyen a háztartás. Egy nappaliban kezdtem a szófán, amikor valaki szólt, hogy talált egy helyet, szeretné velem megnyitni. Ez egy kis stúdiólakás, ami rettenetesen mocskos volt, amikor megtaláltuk. Bűncselekmény helyszíne volt, a rendőrség zárta le, de nem eléggé, az egyik, kis ablak nyitva maradt. Valakit megöltek benne, elképesztő mennyiségű vér borította a falakat, és minden egyebet is. Három napig takarítottam a vért és addig egyedül aludtam a helyen", mondja a Londonban élő, brazil Christiano. A vért nem sikerült teljesen eltüntetnie, ezért sötétvörösre festette a falakat, lomtalanításból szerzett bútorokkal rendezte be a lakást.

Christiano, Fabiano, Anderson: London

Sok más országgal együtt Nagy Britanniában is legális a Magyarországon önkényes lakásfoglalásnak nevezett tevékenység. A szigetországban az elhagyatott, régóta üresen álló, majd elfoglalt ingatlan tulajdonosának hosszadalmas törvényi eljárást kell lefolytatnia, mielőtt kilakoltathatná a foglalókat: hivatalosan be kell bizonyítania, hogy a foglalóval ellentétben joga van a házban lakni. A foglaló még ekkor is panaszt emelhet elégtelen tájékoztatás vagy a bizonyítékok hiányossága okán. Olyan foglalt házak is léteznek, ahol a kilakoltatást már húsz éve sikeresen elkerülik a foglalók. Az Egyesült Királyságban a foglalók 12 év után jogos birtokosaivá válnak a helynek, ha ezalatt senki más nem formál rá jogot, mondjuk ez Magyarországon is így van, ugyan 15 év birtoklás után, és precedens nélkül.

Harry Hallows egy híres, Hampsted Heath-i foglaló, aki 1986 óta élt a csodálatos házban, így 2007-ben elbirtoklás útján övé lett a tulajdonjog, és most milliomos.

Nagy Britanniában bűncselekménynek számít a foglalás, ha az illetőt nyakon csípi a rendőrség, amint éppen bejut a lakatlan ingatlanba. Azonban amikor már bent van, és lecseréltette a zárat, illeti a lakhatás alanyi joga. Saját nevén fizethet elő gázra, villanyra, vízre, internetre.

A foglalókat kiterjedt civil hálózat segíti, hatszáz forintnak megfelelő összegért tanácsadó kézikönyvet árusítanak a számukra. Ebben minden lényeges információt rendelkezésre bocsátanak, kezdve attól, mi mindent lehet tudni a vécészerelés fortélyairól, egészen odáig, hogyan érdemes éjszaka bejutni az ingatlanba: halkan, a lehető legkevesebb kárt okozva, munkásoverállba öltözve, a szomszédok figyelmének elterelése végett.

Egy Párizs-környéki óriás foglalt házat ürít éppen a rendőrség

A foglalók nem titkolóznak, egységes üzenetet függesztenek a korábban üres, majd elfoglalt ingatlan ajtajára, amiben leírják, hogy benne laknak, nem szándékozzák elhagyni és bárki, aki engedély nélkül próbál bejutni - legyen akár az ingatlan jogos tulajdonosa -, az 1994-es Criminal Justice and Public Order Act nevű törvény értelmében bűncselekményt követ el. Ötezer fontos bírságra, és hat hónappal sújtható elzárásra számíthat.

"Egyszerűen kirúgtak a házamból. Tanulni szerettem volna és hat hónapig nem találtam munkát. Segélyért folyamodtam, de a főbérlőm nem írta alá az ehhez szükséges papírokat, és így az utcára kerültem. Ismerősök egy konyhában álló kanapét ajánlottak fel, ott laktam egy hónapig, amíg ki nem nyitottunk egy helyet és ott kaptam saját szobát. Akár szolidaritás, akár szánalom vezette őket, úgy segítettek rajtam, ahogy még soha, senki sem", meséli a spanyol Boris, aki két éve Londonban squatol, vagyis foglalt házban él. Az ingatlanárak összehasonlíthatatlanok a két fővárosban: Londonban egy olcsóbb, de aprócska albérleti szoba legalább havi 300-350 font, vagyis 90-100 ezer forint, míg Budapesten egy külsőbb kerületi szobában akár húszezer forintból is kijön egy diák.

Londonban squatolni egy ideje nagyon menőnek számít, bár a foglalók még mindig szembesülnek a velük szemben élő előítéletekkel. "Azt gondolják, lusták vagyunk, és nem vesszük komolyan az életet. London az a város, ahová a lehetőségek miatt érkeznek az emberek, és a foglalt ház az egyik ezek közül", mondja Christiano. Fabiano, egy londoni olasz foglaló szerint félreismerik a foglalókat. "Először azt hiszik, hogy csak drogozunk és bulizunk. De most már találkozom olyanokkal is, akik megértik, hogy olyan emberek vagyunk, akiknek fontos, hogy olcsó fedél legyen a fejük felett és odafigyelnek a lakóhelyükre. Néha viszont azt gondolom, hogy Londonban mindenki annyira elfoglalt, hogy nem érdekli őket a foglalt ház."

A feladatok megosztása nemcsak a háztartás vezetésére terjed ki, a brit foglalt házak közösségei gyakran szerveződnek például alternatív művészeti csoportokba, neves művészek kerülnek ki a foglalók közül.

A velencei dán követséget elfoglaló olasz fiatalok. Plakátjukon jól látszik a squat nemzetközi jele.

Csaba és Sára: Budapest

Magyarországon néhány civil akciótól (mint 2008 februárjában a Kultiplex elfoglalása, 2005-ben a Kazinczy utca 41. szám alatti házé, vagy 2001-ben az Úttörő házé) eltekintve foglalt házak nincsenek. E példák mögött sem lakhatási igény, hanem a hajléktalanság, a szociális háló hiányosságaira rámutató lakhatáspolitikai üzenet állt. Nálunk ugyanis az önkényes lakásfoglalás nem a laptoppal rohangászó fiatalok, hanem a nagyon szegény emberek sajátja. A szakemberek szerint a megoldást a magyar szociális bérlakások számának növelése jelentené. Egy 2003-as tanulmány szerint az összes magyar lakásnak csupán 2-3 százaléka szociális bérlakás, ami töredéke az EU-s 15 százalékos, illetve a szomszédos országokban ismert tízszázalékos átlagnak. A támogatottalbérlet-program jelenthetne további megoldást az önkényes lakásfoglalásra kényszerülő családoknak, de ezek nem fedezik a teljes bérleti díjat, így az igénylőnek igen sok pénzt kell felmutatnia, ami gyakran nincs neki.

Bár foglalt házak nincsenek itthon, önkényes lakásfoglalók annál inkább, akik szinte kivétel nélkül szociális alapon kényszerülnek a foglalásra. Augusztus utolsó hetében önkényes lakásfoglalókat raktak ki Budapesten abból a 19. kerületi, szobakonyhás ingatlanból, ami ugyan nem volt az övék, de állításuk szerint már évek óta lakatlanul állt, amikor kilenc hónappal ezelőtt kicsinosították és beköltöztek. A Vöröskereszt papírt is állított ki a részükre, amelyben a szociális munkás igazolta, hogy megfelelő életkörülmények között élnek az önkormányzati tulajdonú, szerelőműhelyből átalakított garzonban 2007 novembere óta.

A kerületi Vagyongazdálkodási és hasznosítási iroda vezetője szerint azonban ez nem igaz, és a kilakoltatási eljárás jogszerűen zajlott, a hajléktalanság ellen küzdő AzUtcaEmbere Önkéntes Hálózat szerint viszont nem. A kilakoltatás ugyanis jegyzői határozathoz, vagy bírósági végzéshez kötött, de ebben az esetben egyik sem történt.

2003-ban az Alkotmánybíróság előtt az önkényes lakásfoglalók helyzetének enyhítésére irányuló kezdeményezés elbukott. Az Alkotmánybíróság akkori határozata szerint nem alkotmányellenesek, de még csak nem is diszkriminatívak a foglalókat akadályozó jogszabályok. Sőt, a kilakoltatás azóta lett egyszerűbb, korábban mindenféleképpen bírói határozat kellett, azóta a 60 napnál kevesebb idő óta foglalók ellen elég a jegyzői határozat is. "Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésének elrendelésére irányuló eljárás, valamint az önkényes lakásfoglalás szabálysértéssé minősítése nem sérti a szociális biztonsághoz való jogot. A kilakoltatott önkényes lakásfoglalók szállásának biztosítására akkor köteles az állam, ha azok életét közvetlen veszélyhelyzet fenyegeti. A szállás biztosításával kapcsolatos kötelezettségét az állam nem enyhítheti úgy, hogy mások tulajdonjogát korlátozza azáltal, hogy az önkényes lakásfoglaló kilakoltatásához nem biztosít hatékony eljárási formát. Ugyanígy a lakás nélkül maradt személyek sem oldhatják meg lakhatási gondjaikat mások tulajdonának megsértésével. Az államnak ilyen jellegű veszélyekkel szemben is kötelezettsége a tulajdonjog védelme" - fogalmaz a határozat.

Nagy Britanniában a tulajdonos védelmére a piac is felkészült: példa rá a Camelot ingatlanvédő cég, amin keresztül olcsón kiadhatja lakását, házát, üresen álló kórházát, kastélyát mindenki, aki fél, hogy hosszú ideig lakatlan ingatlanába beköltöznek a cseles foglalók.

Boris, egy brit önkényes szerint mindig lesz üres ingatlan, ahová mehet, akinek fedél kell a feje fölé. "Én nem gondolom, hogy ez menő lenne, csak azt gondolom, hogy alkalmas egy olyan időszakban, ha éppen eleged van a normális életvitelből, vagy keresed az utad. Manapság az élet teljesen más, mint egykor, ma mindenki azt tehet, amit akar, különböző életstílusok szerint, de egy biztos: senki nem akar rabszolga lenni többé."