Bérlakások helyett bulinegyed a Ferencvárosban

Szórakozóhelyek, kiállítótermek, uszoda, gyorséttermek és diákapartmanok festhetik át a ipari épületekkel, és üres telkeken működő autóparkolókkal sújtott kilencedik kerület egy részét, egy üzletember ugyanis azt állítja, campust kialakítani jövedelmező dolog. A terv részeként a Tűzoltó utcai, nyolcezer négyzetméteres gyárkomplexumban kulturális központot indítanának lánglelkű művészek az összművészet jegyében. Véleményük szerint ugyanis a nyitottság segíthet összehozni közönséget és alkotót. Az épület tulajdonosa megfelelő koncepció esetén átadná a társaságnak az egykori gyárat, sőt a felújítást is finanszírozná. Az Index utánajárt, mi az igazság a biznisz és a kultúra szokatlan találkozása mögött.

Szép, új passzázs

Rudas László, a Tűzoltó utca és a Thaly Kálmán utca sarkán álló egykori gyárkomplexum tulajdonosa szerint az aktuális trendek szerint a legtöbb vállalkozó gondolkodás nélkül lakásokat alakítana ki az épületben. A - többek közt az Istenhegyi magánklinika egyik tulajdonosaként is ismert - üzletembernek azonban annyira nem kérdés, hogy jó üzlet-e az egyetemisták számára kialakítandó szórakoztató- és lakó- és kulturális központ, hogy a szocreál tömb egy részét már át is alakította kollégiummá.

A szürke falak közé ékelődő színes épületet külföldi diákoknak hozta rendbe. A tervek szerint a kollégiumot kiadná egy üzemeltetőnek, ő maga inkább ingatlanfejlesztőként venne részt a projektben. A cél, hogy a környék vonzerejét növelő campusszá alakítsa a Tűzoltó utca és a vele párhuzamos Üllői út közötti részt. Látogatásunkkor láthattuk, hogy már zajlik az kazánház színház- és kiállítóteremmé alakítása, a hajdani gyár többi részén azonban még falanszterhangulat uralkodott.

Rudas elmondta, hogy a későbbiekben elindulnak a Zeneművészeti Egyetem alternatív oktatóközpontjának megvalósítására kiírt pályázatán, és ha nyernek, 6200 négyzetméteren hoznának létre oktató- és koncerttermeket. Ehhez kapcsolódva újabb minigarzonokat alakítanának majd ki a komplexumban. Párhuzamosan elkezdenék a szórakozóhelyek, sportlétesítmények, gyorséttermek építését is.

Az egyelőre utópiának tűnő koncepció szerint egy nyáron nyitott, télire lefedett, az Üllői útra vezető passzázs jönne létre a ferencvárosiak szeme láttára. A passzázs két oldalán éttermek, kiállítótermek, squashpályák és mozik sorakoznának, és nyilván aranyló fénnyel csillogna a kirakatokon a nap.

Házfoglalás helyett összművészet

A szép, új jövő terve találkozott egy lelkes művészcsoport ötletével. Míg Rudas Lászlónak hat éve, Etienne Saminnak tavalyelőtt jutott eszébe, hogy megvalósítja Magyarországon egyelőre szokatlan elképzeléseit. Az itt tanuló francia építész összművészeti helyszínt akart létrehozni, mégpedig a Nyugat-Európában bevált módszer szerint: egy foglalt házban.

Magyar segítői azonban lebeszélték a squattolásról, mondván, az nálunk még nem eléggé beágyazott, és inkább az emberek ellenszenvét, a hivatalok támadását vívná ki, semmint szimpátiát, számolt be az őstörténetről az egyik szervező, Gyevi-Bíró Eszter. Az ötvenfős társaság az ipari romantikával fűtött Közraktár-komplexumot nézte ki magának.

Hiába vették fel azonban a kapcsolatot a Városházával, és hiába biztatta őket Schiffer János főpolgármester-helyettes. Bár benyújtották a kért, negyven oldalas tanulmányt, a terv végül az üzemeltető Csarnok- és Piacigazgatósághoz (Csapi) került, ahol elvérzett - számolt be a koreográfusként dolgozó Gyevi-Bíró. A Csapi végül azt közölte, hogy a kért 1500 helyett csak 600 négyzetméternyi területről tárgyal, a többi - elmondásuk szerint - ugyanis életveszélyes. Mivel ez még nem a végleges döntés volt, és a csoport úgy értesült, a helyet további huzavona végén más fogják megkapni, újabb terület után néztek. Ekkor került képbe Rudas László épületkomplexuma.

A bezártság ellen

A színházi emberekből, képzőművészekből, írókból és Sena hiphopénekesnőből álló csoport olyan kulturális centrumot képzelt el, ahol "nem érvényesül a magyar művészeti életet megbénító klikkesedés", és ahol - itthon szokatlanul - egymás mellett működhetnek különböző művészeti ágak. "Inspirálóan hat minden alkotóra, ha van kitekintése, látja, hogy más területek művészei mit csinálnak. Így együtt lehet működni, ki lehet szakadni az elszigeteltségből" - mondta Gyevi-Bíró.

A bezártság ellen nemcsak a műfajok közti falak lebontásával küzdenének a lánglelkű művészek, hanem azzal is, hogy lehetővé tennék az érdeklődőknek, hogy szabadon megtekinthessék az épületben folyó munkát, és ingyenes képzéseken, előadásokon vehessenek részt.

A forradalmi akciókat azonban jóval prózaibb feladatok előzik meg. A csoport jelenleg újabb tanulmányt készít, hogy Rudas László által kiírt december 6-i határidőre tervekkel támasszák alá elképzeléseiket.

Nem tétel

Miből finanszíroznák a munkát és az épület felújítását? - tettük fel a földhözragadt kérdést a csoport Kultiplexben rendezett gyűlésén, ahol látogatásunkkor éppen a tervezett tevékenységeknek és az épület alaprajzának összevetése folyt. A fiatal szervezők szerint az épületet részben maga a tulajdonos hozná rendbe, a programokhoz meg támogatókat keresnének, és pályázati pénzeket vonnának be.

A konkrétumok közt említették a Tilos rádió stúdiójának átköltözését és egy kávézó beindítását, ennek bérleti díja a tulajdonoshoz folyna be.

Meglepetésünkre Rudas László megerősítette, hogy vállalja az épület felújítását, azt "amúgy is meg kellene tenni". Már folyik a kazánház átalakítása, hiszen az "a nyílászárók beépítésén túl nem tétel", és amíg nem indulnak el a további, tevékenységek, a művészek használhatják az épület jelentős részét.

Rudas László elmondta, hogy nincs verseny, egyedül az általunk is megkeresett társaság adja be tervezetét, és ha azt megfelelőnek találják, akár már a nyáron megkezdheti működését az új kulturális komplexum.

A profitban nem kételkedett, azután sem, hogy elmondtuk, a társaság tudomásunk szerint nagy hangsúlyt fektet a programok ingyenességére. "Bevétel nem a jegyek eladásából lesz, hanem az ott létrejött alkotások értékesítéséből és a beinduló vállalkozások bérleti díjából" - avatott be a részletekbe Rudas.

Az üzletember nehézségként egyedül az önkormányzat érthetetlen magatartását említette. Egyrészről ugyanis az ingatlankezelő társaság pozitívan fogadta terveiket, sőt szóba került, hogy cserébe a magánterület egy részének közterületként való hasznosításáért, megkapja az Üllői útra kijárást biztosító Üllői út 89-es épületet. A másik oldalról viszont tízmilliós ingatlanadóval sújtották a jelenleg üresen álló épületet, amivel a vállakozó értelmezésében azt üzenték, hogy érdemesebb lebontani, majd gyorsan megtérülő lakóházat építeni a területen. Rudas egyébként fellebbezett, és megtámadta az önkormányzat döntését.