Valér
1 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Miért izmoztak két kaukázusi nemzet politikusai Petőfi Sándor szülőházánál?

DSC 3817
2019.11.28. 05:01

Kiskőrösön áll az Alföld legfurcsább köztéri alkotása, pedig a mezőny igencsak erős - elég csak a kecskeméti Tulipános praxinoszkópra vagy a hódmezővásárhelyi Szaró Leninre gondolni. Ezt a kétméteresnél is nagyobb, üveg-acél, talajvízszintjelző szerkezetet Bojti András üvegművész készítette Gyabronka Péter és Koszorú Lajos tervei, valamint Varga-Ötvös Béla ötlete nyomán. Igazán mutatós. Szó szerint sajnos már nem: elromlott, így nem mutatja, hogy változik a talajvíz szintje a város alatt - de eredetileg ez volt a funkciója. Viszont nagyon jól néz ki, és kitűnő kiindulópont egy körsétához Kiskőrös közepén, ahol sok más izgalmas szobor áll. 

Mi vidékünk projekt keretében látogattunk el az alföldi városba, hogy Kiss Eszter kolléganőm egy réges-régi aktatáska tartalma után kutasson a helyi könyvtárban. S ha már ott voltunk, Turáni István történész a könyvtárazás előtt kicsit körbevezetett bennünket a környéken.

A már említett Talajvízszintjelző oszlop Kiskőrös közepén áll, két igen izgalmas ház között. Az egyik a Szarvas-fogadó. Ez a nevét állítólag akkor kapta, mikor épült: a helyiek rácsodálkoztak, micsoda szarvak vannak a tetején, s aztán így kezdték hívni maguk közt. A másik az úgynevezett Koporsó, aminek a gúnynevét megint csak nem nehéz megfejteni, elég csak ránézni. Ez a kifejezetten menő, eredeti formájú épület 1966-ban épült, és állítólag az ország első szövetkezeti áruháza volt. Ahogy akkoriban írtak róla az újságok, ez volt az

önkiválasztó áruház,

vagyis nem kellett kérni a termékeket az eladóktól, hanem mindenki belerakhatta azokat a kosarába. Belül szép mozaik díszíti, Bugyil Ferenc Almaszedőkje, de a szembe levő irodaházon is van egy gyönyörűség: a Nap dicsőítése. Egy hatalmas, hét méter széles, három és fél méter magas alkotás, a Szegeden született Túry Mária munkája.

Minden, amiről eddig szó esett, a Petőfi Sándor téren van. Kiskőrösön ugyanis, szinte minden Petőfiről szól. Még a már emlegetett Talajvízszintjelzőhöz is tartozik egy idézet a költőtől. Nem csoda, hiszen ebben a városban született, egy sarokra innen, a Koporsó túloldalán. Ahogy odasétálunk,

utunkba esik egy érdekes emlékmű, egy marhafej, aminek első ránézésre semmi köze Petőfihez, pedig nagyon is van.

Ezen a helyen volt ugyanis édesapjának, Petrovics Istvánnak mészárszéke. Később lebontották, és a helyén parkot alakítottak ki. Ennek állít emléket ez a szoborként is funkcionáló információs tábla.

A szülőházát mindenesetre érdemes megnézni, tényleg szépen helyre van állítva, és okosan berendezett kiállítás van benne. Az udvarán pedig ott a világ első köztéri Petőfi-szobra. Igazi harcos, öntudatos nép volt a kiskőrösi: 1862-ben, jóval a kiegyezés előtt már állt az alkotás, és a kommunizmus alatt is városi ünnepségeket tartottak előtte. Mégpedig március 15-én, amikor az még javában feketebetűs munkanapnak számított.

Kicsivel odébb egy másik Petőfi-szobor is van. Hogy miért kellett egy újabb emlékművet állítani alig egy kőhajításnyira a másiktól? Mielőtt Erdély a románokhoz került, a költő halála helyén, Segesváron álló híres Petőfi-szobrot Magyarországra hozták. A kiskőrösiek szerették volna, ha ezt náluk állítják fel újra, ám az hosszú huzavona után Kiskunfélegyházára került. A két világháború között ugyanis még mindig folyt a vita, hol is született Petőfi Sándor.

A hivatalos kultúrpolitika jobban szerette volna, ha a magyarok lakta Kiskunfélegyházáról származik a nemzet költője, nem pedig a tót Kiskőrösről.

Bár Petőfi az előbbit nevezte meg szülővárosának, valójában oda csak kétéves korában költözött a családja.  (Évtizedekkel később állítólag valami olyasmivel tett pontot az évszázados vita végére az Akadémia, hogy a valódi szülőhelye Kiskőrös, de a szellemi szülőhelye Félegyháza.) Mindenesetre a kiskőrösiek nem hagyták annyiba a dolgot: ha már nem lehetett övék a segesvári szobor, állítottak maguknak egy hasonló kaliberű, mégis egészen más felfogású alkotást.

De nem ez volt az egyetlen szoborverseny itt Petőfi-témában!

A szülőház mellett van egy nagyon kedves kezdeményezés, a Petőfi-műfordítók parkja. Jelenleg 18 alkotás van benne a világ legkülönbözőbb pontjairól, merthogy általában a szobor is a fordító szülőhazájából érkezett. Otto Manninené Finnországból, Franz Fühmanné Kelet-Németországból, Szun Jung és Lu Hszün szobrait pedig magával Kádár Jánossal küldték haza Kínából, mikor ott járt. Kertbeny Károly mellszobra idehaza készült, hiszen magyar volt, de ő volt az első, aki idegen nyelvre ültette Petőfi verseit (bár a világ leginkább onnan ismeri, hogy ő találta ki a heteroszexuális és a homoszexuális szavakat). A sort hosszan lehetne folytatni, hiszen a szoborpark folyamatosan bővül már évtizedek óta, és megférnek egymás mellett a legkülönfélébb nemzetek képviselői is. Még ha nem is konfliktus nélkül.

2010 augusztusában ugyanis felavatták Bagrat Sinkuba, "abház nemzeti költő" szobrát, aki oroszból fordította Petőfi verseit. Az esemény fényét emelte, hogy maga az abház kultuszminiszter volt itt a jeles alkalmon. A dolognak csak az az egyetlen szépséghibája volt, hogy Abházia épp csak két évvel azelőtt szakadt el Grúziától, és a világ nagy része ma sem ismeri el a függetlenségét. Szóval a grúzokat elég érzékenyen érintette a dolog, de hát attól függetlenül, hogy létezik-e egy ország vagy sem, egy költőjének azért még lehet szobrot emelni. (Igaz, Sinkuba feje vagy háromszor akkora lett, mint bármelyik másik költőé a parkban, biztos, ami biztos.)

Szóval nem kötözködtek, hanem néhány hónapon belül felállították a parkban Grigol Abasidze grúz költő és műfordító mellszobrát (szerencsére a fejméret-versenybe nem szálltak be), tavasszal pedig maga a grúz elnök jött el megkoszorúzni. Mármint mindkét szobrot: Sinkubát és Abasidzét is.

Azóta tudtommal szent a béke a Petőfi-ház udvarán, a kiskőrösiek meg örülhetnek: ki gondolta volna, hogy ennyi ember szereti a magyar irodalmat?

Borítókép: Petőfi Sándor 1927-ben felállított szobra Kiskőrösön, háttérben a városháza. Fotó: Bődey János / index.hu.  Érdekelnek Magyarország rejtett kincsei? Kövess Facebookon és Instagramon!

Van témája a saját megyéjéből?
Küldje el nekünk!
Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.