Miklós
-5 °C
-2 °C
Index - In English In English Eng

Ledózerolták majdnem az egész védett Közvágóhidat

1920 epiteszforum-csak-a-viztorony-es-a-kapu-maradt-a-kozvagohid

Szinte semmi sem maradt a helyi védettség alatt álló Közvágóhídból, derül ki az Építészfórum légi felvétele alapján. Az előzetes tervekhez képest szinte mindent elbontottak a területről, hogy egy török vállalkozó lakóparkot építhessen a helyén.

A Soroksári út 58., Máriássy utca 2-6. és Vágóhíd utca 1-5. által közrefogott épületegyüttest annak ellenére pusztították el, hogy 1994-ben felvették a fővárosi helyi védettségű építészeti örökségek közé. A Közvágóhíd a maga idejében a főváros modernizációjának egyik jelképe volt, 1872-ben nyílt meg, két német építész tervezte, bejáratánál egy berlini szobrász szarvasmarhákat fékező fiúkat ábrázoló szobrai álltak őrt. A Közvágóhíd váltotta ki a korábban rossz higiéniai viszonyok között működő, járványveszélyes magánmészárszékeket, és egészen 1984-ig szolgálta Budapestet. A megüresedett, rossz állapotú épületegyüttes a rendszerváltás után spontán módon kulturális központtá kezdett válni, rengeteg magyar zenekarnak volt itt a próbaterme, és több klub is üzemelt a csarnokokban, bár egy rendőrségi razzia nem tett túl jót a hely megítélésének. A próbatermek azonban maradtak egészen 2017. július 31-ig, amikor az új tulajdonos kitette a területről az összes klubot és zenekart.

A Közvágóhídból ugyanis nem lett kulturális központ, mint Nyugat-Európában sok hasonló adottságú ipari műemlék. Példaként említhető a nagyszerű El Matadero vágóhíd Madridban, amiből zenei, filmművészeti és művészeti központot csináltak az épületei megtartásával, vagy a római Mattatoio, ami a kultúra mellett fiataloknak szóló közösségi tér és az építészképzés fellegvára lett. Az ilyen adottságú ipari emlékekből általában nagyszerű hangulatú új városrészeket lehet csinálni:

A madridi El Matadero - vágóhídból kulturális központ
A madridi El Matadero - vágóhídból kulturális központ
Fotó: Flickr / Fred Romero

Budapest azonban más utat választott. 2017-ben a 4,8 hektáros, a környéken zajló építkezések és kulturális nagyberuházások miatt már erősen felértékelődött területet a Budapesti Húsnagykereskedelmi Vállalat eladta Adnan Polat egyik cégének. A török üzletember feltűnően jó viszonyt ápol Orbán Viktor családjával. A miniszterelnököt személyesen is ismeri, Tiborcz Istvánnal korábban közös cégük is volt, és azt az alapítványt vezeti, amely a Gül Baba türbéjének fenntartásáért felel, és évi több száz millió forint támogatást kapnak a kormánytól. A török oligarcha a Magyarországra lassan hazajáró Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is jó viszonyt ápol, és ott volt annak idején Orbán Viktor eskütételén, illetve fotózták már a miniszterelnökkel is közösen focimeccsen.

A beruházó úgy döntött, hogy lakóparkot épít a millenniumi Budapest emblematikus közegészségügyi létesítményének helyére. A védettség ellenére sem volt nehéz dolga, mivel a kormány 2018. július 27-én nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a projektet, így semmilyen korlátozást nem kellett figyelembe venniük a bontás során. Ennek ellenére 2018 szeptemberében olyan látványterveket tettek közzé, amelyek gesztus jelleggel néhány töredéket megőriztek volna a történelmi épületekből, az ikonikus víztorony és a főkapu mellett két csarnok homlokzatát és más kisebb részeket. Ennek a tervnek már köze sem volt ahhoz, ahogy nyugaton a hasonló épületegyütteseket rehabilitálni szokták, inkább dekorációs elemként kezelte a régi épületek csonkjait.

Mára ezek a látványtervek is eltűntek az építésziroda honlapjáról, és a Chapman Taylor nem válaszolt az Építészfórum megkeresésére, hogy miért bontottak el jóval többet a Közvágóhídból, mint azt korábban jelezték.

Az Építészfórum azt is írja, hogy

Szerettük volna betekinteni a helyi védettséget megalapozó dokumentációba, hogy összevethessük az épületegyüttes védett elemeit a jelenlegi állapot szerint elbontott részeivel, azonban úgy értesültünk, hogy a Közvágóhíd egész egyszerűen nem rendelkezik ilyennel. 

A dokumentáció hiányának egyébként az az oka, hogy 1994-ben ilyesmit még nem kellett készíteni a védésekhez, így a beruházó érvelhet azzal, hogy nem volt pontosan meghatározva, mi számított értékesnek. A lap feltételezi, hogy mivel a csarnokoknak a tervezett központi sétányra néző homlokzatait is ledöntötték, ezeket majd másolatokkal pótolják. A cikkben megszólaltatott Kelecsényi Kristóf, műemlékvédelmi szakember szerint ez ebben az esetben nem elfogadható, mert ha mélygarázs vagy föld alatti szintek építése miatt elbontanak valamit, hogy aztán ezt visszaépítsék, az a szakmai normák szerint nem számít rekonstrukciós beruházásnak.

Az új lakópark első fázisa várhatóan 2021-re készül el, a területen 800-1200 lakás és 40-60 ezer m2 iroda épül fel, továbbá egy hotel is helyet kap. A beruházás várhatóan jelentősen növelni fogja a forgalmat a jelenleg is erősen terhelt Soroksári úton.

(Borítókép: Gulyás Attila / epiteszforum.hu)