Nóra, Lili
19 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Nagyon bizarr dolgot akarnak építeni a Budai Várban

2020.06.29. 14:50

Úgy látszik, a Budavári Országos Villamos Teherelosztóról szóló vitában sikerült rátalálni a legrosszabb megoldásra: sem az 1970-es évekbeli, brutalista-technikai stílusú épületet értéknek tartók, sem a hiteles történeti építészet szerelmesei nem örülhetnek annak a bizarr ötletnek, amiről az Építészfórum számolt be.

A Virág Csaba által tervezett, évek óta üresen álló épület bontásáról idén áprilisban érkezett az első hír, amikor a munkálatok belül már meg is kezdődtek. Az 1974 és 1979 között (de 1972-es tervek alapján) felépült ház a Várnegyedben mind az ipari jellegű funkció, mind az épület karakteresen modern megjelenése miatt kivételesnek számított. Az épület sorsáról azért is robbanhatott ki  vita, mert a közízlés és a szakmai kánon között ebben az esetben nagy különbség van, ugyanis ez a ház építészettörténeti jelentősége és építészeti kvalitásai miatt simán lehetne akár műemlék is, de a legtöbben úgy látják, megtöri a Várnegyed harmóniáját. Így gondolhatja ezt a kormány is, ami 2016-ban egyszer már letett a bontási tervről, 2018-ban azonban mégis a Teherelosztó eltüntetése mellett döntött. Ez ellen petícióban tiltakozott a Magyar Építőművészek Szövetsége, valamint az ICOMOS örökségvédelmi szervezet magyar tagozata, 19 neves magyar építész pedig megpróbálta elmagyarázni, hogy miért is szép ez sokak által a csúnyának gondolt alkotás.

Az Építészfórum szerint újabb fordulat történt az ügyben: a házat mégsem bontják le, ennek azonban kár lenne örülni. A kormányhivatal június 9-én jogerőre emelkedett döntése szerint 2022. augusztus 20-ig megtörténik a Teherelosztó "terepszint feletti bontása és a helyén új irodaépület építése", a tervező, Szécsi Zsolt viszont azt nyilatkozta a szakmai portálnak, hogy „meg tudja menteni az épület értékeit", illetve hogy „részbeni bontásról, visszaépítésről, helyreállításról" van szó. A tervező a lapnak odaadta a látványterveket is, amiből kiderül, olyan bizarr megoldás készült a Vár világörökségi védelem alatt álló területének kellős közepén, amire még nem nagyon volt példa itthon.

A Nándor utcai homlokzat elé ugyanis egy historizáló stílusú, falazott kulisszafal kerül, amely mögött megmarad az attól némileg hátrább található eredeti üveghomlokzat is. A Levéltár felé néző oldalhomlokzaton megmarad a jelenlegi fém-üveg függönyfalat idéző kialakítás, de elbontják az épület egykor telekommunikációs eszközöknek és lépcsőháznak helyet adó, vasbeton tornyát. Erről az épületrészről nyilatkozta lapunknak Branczik Márta, a brutalizmus nevű építészeti irányzat szakértője, hogy igazából pont ez nevezhető brutalista elemnek a házon, míg az egész épület inkább a technikai építészet kategóriájába illik. Az Anjou sétányra néző homlokzat semleges megjelenésű lesz, ide törtfehér vakolattal burkolt, hagyományos ablakkiosztású homlokzat kerül.

A ház három látható oldala tehát három különböző stílust képvisel majd, ami nem éppen a koherencia jele:

És hogy miért nevezhető ez a megoldás bizarrnak?

Azért, mert egy hamisított, soha nem volt történelmi állapotot hoz létre. Azt talán nem nagyon kell magyarázni, hogy a tornyától megfosztott, vakolt kulisszák mögé rejtett ház Virág Csaba eredeti koncepciójából szinte semmit nem őriz meg látható módon, illetve amit megőriz, azt oly mértékben zárójelbe teszi, hogy a Teherelosztó megmentéséről ebben az esetben nem lehet beszélni, még akkor sem, ha a szerkezetéből valamennyi megmarad.

De örülhetnek ennek legalább a történelmi építészet hívei? Egyáltalán nem. Az elpusztult historizáló épületek visszaépítése világszerte, így Magyarországon is előfordul néha, bár heves vitákat vált ki. A volt Királyi Palota területén idén elkészült Főőrség és Lovarda rekonstrukciója is megosztotta a szakértőket, egy dologban azonban mindenki egyetért: visszaépíteni csak olyasmit lehet, ami valaha ott állt. Hitelesség nélkül nincs rekonstrukció, ez fogalmilag kizárt, legfeljebb stílusban tervezés, régieskedés van. De mi állt a Teherelosztó helyén a második világháború előtt? Ezen a fotón jól látszik a korábbi állapot:

Az Országos Levéltár hatalmas épülete mellett a Nándor utca páratlan oldalán mindössze két régebbi polgárház maradt meg. Az Országház utca sarkán álló 9. számú épület ma is létezik hotellé alakítva, viszont homlokzata egy tengellyel eredetileg hosszabb volt, mert ott, ahol ma a Teherelosztó ajtaja van, egy második kapuja nyílt. Mellette a 7. szám alatt egy egyemeletes, klasszicista ház állt, utána pedig egy kisebb udvar, ami ezt elválasztotta a Levéltártól. (A Levéltár három hasonló kis polgárház helyére épült fel.)

Vagyis teljesen más volt még a telekosztás is, nemhogy a házak megjelenése, mint az a kulissza, amit most a Teherelosztó elé húznak. Ez nem rekonstrukció, még a szónak abban a rendkívül tágan értelmezett jelentésében sem, amikor egy soha meg nem valósult – de legalább felerészben létezett! – épülettervet valósítottak meg majd száz évvel később a Kossuth Lajos téren a Szabad György Irodaház esetében.

A Nándor utcában egyszerűen bizarr történelemhamisítás készül.

Ha valaki elsétál majd a Várban ezelőtt az épület előtt, azt gondolhatja, hogy állt itt egy ilyen formájú klasszicista ház, amit azonban az 1970-es években lebontottak, és fászádizmussal felhúzták mögé Virág Csaba épületét (amit aztán a 2020 körül hátra egy új szárnnyal bővítettek). De tudjuk, hogy egyáltalán nem ez történt: sosem állt itt ilyen ház, Virág Csaba nem volt fászádista, ellenben nagyságrendekkel jobb építésze volt a saját korának, mint hogy ilyesmit csináljon.

Ha már a kormány bontásra ítélte a Teherelosztót, egy jó minőségű kortárs ház tervezésére is megbízást adhatott volna, sőt akár pályázatot is ki lehetett volna írni a feladatra. Most együtt szomorkodhatnak azok, akik szerint a 70-es évek brutalizmusa is hozott létre maradandó értéket, azokkal, akik pártolják a hiteles visszaépítéseket, miközben mellettük búsonghatnak azok, akik hisznek a kortárs magyar építészetben.