Több mint egyhektáros parkot adtak át a Liget Budapest Projekt részeként

Több mint egyhektáros park épült a Liget Budapest Projekt részeként az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) mellett, írják a Liget Budapest közleményében. 

A park a 13. kerületben, a Szabolcs utca és a Vágány utca között húzódik, és a jelenlegi tesztüzemi nyitvatartása szerint reggel 7-től este 7-ig látogatható. A park a Bókay-kert nevet kapta (nem összekeverendő az azonos nevű, 18. kerületi Bókay-kerttel) Bókay János, a magyar orvos, sebész, gyermekgyógyász és szemész után. A parkban 132 darab fa és 5900 elültetett cserje mellett található madáritató, kerékpártároló és rovarhotel is. 

Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ 37 ezer négyzetméteres épülete tavaly májusban készült el a Szabolcs utcában. Az OMRRK restaurátorműhelyeknek, raktáraknak és kutatószobáknak ad helyet, illetve például itt mutatták be tavaly azt a 3,5 milliárd forintos Renoir-festményt is, amit az állam a Szépművészetinek vásárolt. Az épületegyüttesben működik majd a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet, illetve egy látogatóközpont is. Az OMRRK a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria műtárgyainak megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít hátteret, a korszerű épületegyüttes a 2007-ben megszűnt egykori Országos Gyógyintézeti Központ, eredetileg a Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs Utcai Kórháza területének egy részén épült fel. Az 1888-1889-ben alapított kórház két eredeti épületét, a Bródy Adél Klinikát és a zsidó imaházat műemléki igénnyel állították helyre, lebontva róluk a későbbi hozzáépítéseket. A most átadott parkból ez a két épület is megtekinthető.

Mi az a Liget Budapest?

A Liget Budapest Projekt 2011-ben indult el, és egy sor különböző állami beruházást foglal magában a Városligetben és környékén. A gigaprojekt tartalma az elmúlt évtizedben számtalan változáson ment keresztül, heves vitákat és tiltakozást váltott ki, a bontásokat és építkezéseket civil mozgalmak által szervezett tüntetések kísérték.

A tavalyi önkormányzati választások után ebben a cikkben gyűjtöttük össze, hogy a projekt egyes elemei milyen készültségi fokot értek el, és mennyibe kerülne, ha az építkezéseket leállítanák. Februárban a fővárosi közgyűlés a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) tervezett módosításának elfogadásáig változtatási tilalmat rendelt el a Városligetre: a főváros ugyanis nem akar a Városligetben olyan beruházást, amelynek a kivitelezése még nem kezdődött el. Ilyen például a Magyar Innováció Háza és az Új Nemzeti Galéria, amely a VÉSZ tervezett módosítása szerint nem épülne meg, mert a fővárosi vezetés inkább parkosítaná a területüket, vagy a Hemina úti mélygarázs, amelyet állítólag sem az állam, sem a főváros nem akar megépíteni, májusban mégis vita alakult ki róla.

A Városligetben jelenleg két nagy építkezés folyik: a tó közelében, az egykori Hungexpo-telken befejezéséhez közeledik a Fudzsimoto Szú japán építész által tervezett a Magyar Zene Háza (az építkezésről februárban közöltünk cikket), a Dózsa György út melletti egykori felvonulási tér középső szakaszán pedig javában épül az új Néprajzi Múzeum, ahova a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palotából költözik majd át a 2017-ben bezárt intézmény. A Liget Budapest Projekt részeként a Városliget elhanyagolt zöldterületeit is felújítják, új kutyafuttató és Nagyjátszótér épült, de a főváros új vezetése szerint a parkfelújítási terveket is érdemes lenne több elemében átgondolni, mivel a Liget történelmi angolpark jellegét veszélyeztetik a munkálatok.

(Borítókép: A Bókay-kert egy része az OMRRK mellett. Fotó: Szigetváry Zsolt / Liget Budapest Projekt)