filmszemle

Pláza

A szállítási díj visszajár!


Botrány a filmszemle előestéjén

Bacsó Péter ambivalens a kormányzati tervet illetően

2001. 01. 29., 10:37 | Frissítve: 2001. február 07., szerda 17:55

Forró hangulatú rendkívüli közgyűlést tartott szombaton a Magyar Filmművészek Szövetsége: határozatot nem hoztak, de közfelkiáltással elvetették a filmtörvény NKÖM által kidolgozott koncepcióját. Riporterünk elsőként Bacsó Péter filmrendezőt kérdezte a történtekről.

Bacsó Péter
A rendezvényről távol maradt Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter, aki nem látván esélyt „érdemi” vitára, inkább néhány kiválasztott filmművészt fogadott hivatalában. A közgyűlésen éles hangú felszólalások sora kifogásolta a Nemzeti Filmközpont Rt. felállításának tervét: központosító és a filmszakma megosztását célzó hatalmi törekvésekkel vádolták a kulturális kormányzatot.

Szóba került a héten kezdődő „Milleniumi” 32. Magyar Filmszemle esetleges bojkottja is: mindenesetre a közgyűlés tiltakozó nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyet a vetítések előtt kívánnak felolvasni. A csütörtökön kezdődő esemény előtt a magyar film néhány prominens képviselőjénél érdeklődünk a kialakult helyzetről. Riporterünk elsőként Bacsó Péter filmrendezőt kérdezte a történtekről.

  • Volt vita a közgyűlésen?

    Bacsó Péter - Vita nem volt: a minisztérium tervezetét egységesen elvető hangulat uralkodott el. Az elutasító véleményt olyan indulatosan, hisztérikusan exponálták, hogy az ellenvélemény nem mert megjelenni. Pedig a szakma nem egységes a kérdésben. A másként gondolkodók közül többen ott sem voltak.

  • Önnek mi az álláspontja?

    B. P. - Ambivalens. A magyar filmgyártás ma olyan nyomorúságos állapotban van, hogy megsegítése 3 milliárd forinttal nagyonis támogatandó gondolat. De az egészet olyan szerencsétlenül és tehetségtelenül kommunikálták, hogy a dolog az ellenkező hatást váltotta ki.

  • Tehát pusztán rossz PR-munkáról van szó? Nem inkább a közpénzek elosztásának mikéntje itt a vitakérdés? Hogy ki és mi módon döntsön arról: ki és mire kap a központi támogatásból?

    B. P. - Én még viszonylag ahhoz a körhöz számítok, aki ismerte a terv részleteit, de én is annyira kevéssé, hogy nem tudtam volna megvédeni a vitában. Részt vettem néhány informális beszélgetésen, de teljes homályban maradt a számomra, hogy milyen forrásokból kívánják finanszírozni a megemelt támogatást és mi fogja garantálni a folytonosságot. Szó volt milleniumi pénzekről, a kormány valamiféle hosszútávú szerződéséről egy bankkal, ilyenekről. De az egész valahogy nagyon kidolgozatlan. A részvénytársasági formát sem látom összeegyeztethetőnek a tervezett filmközpont hatósági jogosítványaival.

  • Jelenleg a Magyar Mozgókép Közalapítvány játékfilm kuratóriuma demokratikus alapon dönt a támogatásokról. Miért van szükség a nagyobb összeghez egy új szervezetre?

    B. P. - A demokratizmus nem azon múlik, hogy egy homályos módon választott kuratórium itéli oda a pénzeket. Az elosztás kuratóriumi módját gyermeteg és áldemokratikus dolognak tartom.

  • Mennyivel demokratikusabb a Nemzeti Filmközpont Rt. gondolata, amelynek igazgatósági többségét az alapító, vagyis a miniszter egymaga nevezné ki?

    B. P. - Az általam ismert terv szerint három intendánshoz fordulhatnának a pályázók, akik külön-külön rendelkeznének egy bizonyos kerettel: a filmkészítőknek három különböző ízlésű szakembernél lehetne esélyük a támogatás elnyerésére.

  • Azt is lehet tudni, hogy kik lennének az intendánsok?

    B. P. - A szakmából kerülnének ki. De a dolog legsebezhetőbb pontjának azt tartom, hogy még a beavatottaknak sincs világos képük arról, hogy ez miként történne.

  • hirdetés